Baglyas-bazalttömb, Salgótarján

3
Baglyas-bazalttömb, Salgótarján
Baglyas-bazalttömb, Salgótarján
Baglyas-bazalttömb, Salgótarján

Helyi jelentőségű védett természeti terület

Története, keletkezése

A ma Salgótarjánhoz tartozó településrész hajdan önálló kisközségként szerepelt. A Baglyasalja elnevezés Baglyas-várától ered, mivel a helység hajdan a vár körül volt, de a törökök és a tatárok dúlásai miatt egy nem messze fekvő völgybe telepedtek át és a várt romjaiban hagyták. A magas hegyekkel körül kerített keskeny völgyben fekvő kerek kősziklán épített "váratska" - Salgó Vár közelsége miatt - csupán rejtekhelyként szolgált.
A terület már a késő bronzkorban is lakott volt. A helység a Kacsics nemzetség ősi birtoka volt és a nemzetség hollókői (Illés) ága építette a várat. A természet alkotta védőművet - Baglyaskő kétágú megkövesedett lávaoszlopát - kőfallal vették körül és többszintes, toronyszerű gerendavárat alakítottak ki. Valószínűleg ezt a várat említik az 1268-as oklevelek. Az erődítmény 1300-as évek elején fontos útellenőrző pont volt. A várról az 1327-ben és 1341-ben kelt oklevelek is megemlékeznek, de történelmünkben jelentős szerepe nem volt, a XV. században már elpusztult. A vár alatt elterülő helységről első ízben 1341-ből vannak adatok, ekkor Bagloch alakban említik az oklevelek.
A hagyomány szerint a rozgonyi csata után Baglyaskő várát I. Károly leromboltatta, lakóit megcsonkíttatta, ők telepítették be az Etes melletti Béna-völgyet. 1862-ben boltíves kapuja még látszott, de azóta már ez is elpusztult. Falmaradványait elbontották, a környező épületek építésénél használták fel, de mára már ennek nyomai is alig láthatók.
A bazaltot több szakaszban is letermelték. Először a vár építésekor fejtették ki a bazalttelért, majd 1714-1826 között lehetett a második bányászati szakasz és végül az 1900-as évek elejétől az 1930-as évekig folyt időszakosan, nem túl nagy intenzitású bányászati tevékenység.

Felszínalaktani jellemzők, értékek

Az 1975-ben védetté nyilvánított bástyaszerű bazalt nemcsak esztétikai látványosságot jelent, hanem komoly földtani értékeket hordoz. Ilyen komplex földtani feltárás még világviszonylatban is ritkaságnak számít. Betekintést nyerhetünk egy vulkán belső szerkezetébe (a magmát felszínre szállító tápcsatornába, az ún. diatrémába), másrészt olyan "ásványcsomók" találhatók benne, amelyek mintegy 70 km mélységben kristályosodtak ki a Föld köpenyében, harmadrészt pedig a bazalttal egykorú hólyagbarlangok fedezhetők fel, amelyek bizonyítékai a keletkezéskori vizes környezetnek. Magyarországon talán először innen írták le a természetes kokszot, ami a szén és a magas hőmérsékletű (1000-1200 oC) láva levegőtől elzárt kölcsönhatásaként alakult ki.
A Baglyaskő freatomagmás vulkáni tevékenység hatására keletkezett diatréma. A felnyomuló magma a porózus mellékkőzetek (pl.: "glaukonitos homokkő") rétegvizével érintkezve robbanások sorozatával tört a felszínre. A kiszórt anyag a későbbiek során lepusztult, a magmacsatornában lévő piroklasztikum pedig toronyszerűen kipreparálódott. A Baglyaskő K/Ar módszerrel meghatározott kora 3,5-3,8 millió év. A Salgótarján környéki bazaltok ismert koradatai alapján a Medves és a bárnai Nagykő után a legfiatalabb kitörés. A diatréma auklasztitját bazalttelér harántolta át, amiben kisebb szingenetikus barlangok találhatók.
A 301 m magas Baglyaskő déli oldalában találjuk a Balglyaskői bazaltüreget, amely valójában három üreg alkotta rendszer. A legnagyobb egy 7,3 m hosszú, vízszintes folyosóból álló rész, majd ezzel párhuzamosan, de magasabban egy kisebb, 2,4 m-es vízszintes járat és ezek előterében egy 2 m mély, ovális keresztmetszetű kürtő. A barlangrendszer a Baglyaskőt felépítő salakos bazalt és az ezt átjáró lávabazalt határán, kb. 2,4 millió éve működött fumarola maradványa. A korábbi leírások a környékbeli lakosok vagyonának elrejtésére szolgáló mesterséges üregként írták le.

Növény- és állatvilága

Mivel kiterjedése igen kicsi és a lakott helyhez közel háborítatlansága sem biztosított növény- és állatvilága kevés védett vagy ritka fajra szorítkozik. A környéken ritka tatárjuhar (Acer tataricum) néhány példánya azonban megtalálható a területen. Említésre érdemes lepkefaunája az alábbi védett egyedekkel: fecskefarkú lepke (Papilio machaon), nappali pávaszem (Inachis io), nagy rókalepke (Nymphalis polychloros). A cserjésedő területen a tövisszúró gébics (Lanius collurio) és a feketerigó (Turdus merula) talál fészkelőhelyet.

Látnivalók

A védett területen a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság 2003-ban geológiai bemutatóhelyet hozott létre, ahol információs táblák segítik a különleges földtani értéket képviselő terület megismerését. A látogatóközpont 200 m2-es beltéri és 3 hektáros parkosított területen fogadja a látogatókat.
A belső térben a Novohrad-Nógrád Geopark természeti és kultúrtörténeti értékeit bemutató kiállítás tekinthető meg. A létesítmény parkjához kapcsolódó látnivaló a helyi jelentőségű védett természeti terület, a Baglyaskő vulkáni bazaltsziklája. A kert többi részén a Kárpát-medence őshonos fás szárú növényei kerülnek bemutatásra.

A nyitvatartási rend szerint szabadon látogatható:
- március 1. és október 31. között (kedd-vasárnap, ünnepnapok): 9:00-16:00 óra
- november 1.-február 28 között: 9:00-15:00

Kapcsolódó

Salgótarján - Boszorkány-kő Geológiai Tanösvény (Kis-Salgó)

Salgótarján - Boszorkány-kő Geológiai Tanösvény (Kis-Salgó)

2018.04.04. 11:18
Baglyas-bazalttömb, Salgótarján
Salgó várától déli irányba haladva, néhány perces sétával érhetjük el Boszorkánykő (Kis-Salgó) szikláit. A Boszorkánykő körül kialakított geológiai tanösvény egy kisebb hasadékvulkán igen változatos kőzeteit mutatja be. Láthatunk itt mélyből felszakított üledékzárványokat, hajlott lávalemezeket, kukoricacsövesedő bazaltoszlopokat, ami a bazalt egy jellegzetes mállási formája.A sziklagerinc K-i fala közel függőleges, ez az egykori törésvonal természetes úton kibontódott fala, ami elérheti a 15-20 m magasságot is.A néveredethez kapcsolódó monda szerint itt szabadultak meg a boszorkánysággal megbélyegzett asszonyoktól.Salgótarjántól északra, a Salgóbánya település feletti 625 m magas sziklacsúcson emelkednek a város egyetlen középkori műemlékének, Salgó várának romjai. A várrom és környéke természetvédelmi terület.A XIII. században épült várról elősször egy 1341-ben kelt oklevélben Castrum Salgov néven tesznek említést.Története során többször cserélt gazdát, 1554-től kezdődően 39 évig birtokolta a török, majd 1593-ban sikerült visszafoglalni.Irodalmi vonatkozású érdekessége, hogy a romokat 1845. június 11-én Petőfi Sándor is felkereste. Látogatásának állít emléket 1923 óta a hajdani várkapu melletti sziklás bazaltoszlopokon lévő fehér márványtábla. A vár falainál ülve született a költő Salgó című verse.A várromról körpanoráma nyílik a Bükk, a Mátra, a Cserhát és a Börzsöny vonulataira, de kedvező időjárás esetén a Magas-Tátra csipkés gerince is látható. A várrom szabadon látogatható. (turautak.com)
Tovább olvasom
2023/1 5. Butterfly studies

2023/1 5. Butterfly studies

2023.07.10. 15:54
Am heutigen Tage durfte ich zwei Ranger und einen aus Deutschland angereisten Forscher (juhuu) in ein Waldstück nahe Kerecsend begleiten. Der Forscher wollte die gefährdete Schmetterlingsart Maivogel (Euphydryas maturna) (Wikipedia-Link für die Interessierten: https://de.wikipedia.org/wiki/Maivogel ;) ) untersuchen, bzw. besser gesagt deren Raupen und Lebensraum.Der Maivogel kommt natürlicherweise in Ost- und Mitteleuropa vor, jedoch nur sehr lokal und die Populationen liegen weit verstreut. Leider ist er, wie so viele Arten, stark vom Aussterben bedroht (unter anderem aufgrund von Lebensraumverlust durch Forstwirtschaft und dem Einsatz von Insektiziden). In Deutschland gibt es beispielsweise nur noch vier verschiedene Populationen. In Ungarn gibt es noch eine etwas weitere Verbreitung (bei der letzten Zählung wurden etwa zwanzig Individuen festgestellt), unter anderem auf dem Gebiet des Bükk Nationalpark Direktorats in der Nähe der Kleinstadt Kerecsend. Aus diesem Grund ist der Forscher extra aus Deutschland angereist, um sich hier ein Bild der Lebensräume zu machen.Wir machten uns also auf die Suche nach den Raupen des Maivogels, welche für gewöhnlich an Eschen und Ligustern zu finden sind. Leider hat das Wetter mal wieder nicht mitgespielt (warum schneit es im April L ??) und die Raupen haben sich alle verkrochen, sodass nicht einmal der speziell darauf trainierte Artenspürhund die Raupen finden konnte.Alles in allem war es jedoch ein interessanter (wenn auch seeehr kalter) Nachmittag, bei dem ich wieder etwas Neues gelernt habe.Zum Abschluss haben wir uns noch bei einem Kaffee aufgewärmt und dann war es Zeit für den Feierabend!
Tovább olvasom