Salgótarján - Boszorkány-kő Geológiai Tanösvény (Kis-Salgó)

Baglyas-bazalttömb, Salgótarján

2
Salgótarján - Boszorkány-kő Geológiai Tanösvény (Kis-Salgó)
Salgótarján - Boszorkány-kő Geológiai Tanösvény (Kis-Salgó)

Salgó várától déli irányba haladva, néhány perces sétával érhetjük el Boszorkánykő (Kis-Salgó) szikláit. A Boszorkánykő körül kialakított geológiai tanösvény egy kisebb hasadékvulkán igen változatos kőzeteit mutatja be. Láthatunk itt mélyből felszakított üledékzárványokat, hajlott lávalemezeket, kukoricacsövesedő bazaltoszlopokat, ami a bazalt egy jellegzetes mállási formája.

A sziklagerinc K-i fala közel függőleges, ez az egykori törésvonal természetes úton kibontódott fala, ami elérheti a 15-20 m magasságot is.

A néveredethez kapcsolódó monda szerint itt szabadultak meg a boszorkánysággal megbélyegzett asszonyoktól.

Salgótarjántól északra, a Salgóbánya település feletti 625 m magas sziklacsúcson emelkednek a város egyetlen középkori műemlékének, Salgó várának romjai. A várrom és környéke természetvédelmi terület.

A XIII. században épült várról elősször egy 1341-ben kelt oklevélben Castrum Salgov néven tesznek említést.Története során többször cserélt gazdát, 1554-től kezdődően 39 évig birtokolta a török, majd 1593-ban sikerült visszafoglalni.

Irodalmi vonatkozású érdekessége, hogy a romokat 1845. június 11-én Petőfi Sándor is felkereste. Látogatásának állít emléket 1923 óta a hajdani várkapu melletti sziklás bazaltoszlopokon lévő fehér márványtábla. A vár falainál ülve született a költő Salgó című verse.

A várromról körpanoráma nyílik a Bükk, a Mátra, a Cserhát és a Börzsöny vonulataira, de kedvező időjárás esetén a Magas-Tátra csipkés gerince is látható. A várrom szabadon látogatható. (turautak.com)

Állomások száma

13

Megközelíthetőség

Salgóbányától vagy a Dornyay Fogadótól turistaúton lehet feljutni a Salgóvár romjaihoz, illetve a Salgó és a Kis-Salgó közti nyeregbe, ahonnan piros L jelzésű turistaút vezet fel a Kis-Salgó (Boszorkány-kő) csúcsára, a tanösvény indulópontjához.

Bemutatás

Az 1989-ben alapított, jelenleg 6928,6 ha területű Karancs-Medves Tájvédelmi Körzetben kialakított tanösvény a 2,4-5,2 millió év között lezajlott bazaltvulkanizmus jelenségeit mutatja be. A geológiai bemutatóösvény a Kis-Salgó (Boszorkány-kő) 571 m magas erősen lekopott bazaltkúpját övezi: nyugatról dél felé érdemes megkerülni az ormot (az állomások látnivalóit is ebben a sorrendben ismertetjük). A területen lezajlott vulkanizmus főleg lávaömléseket produkált, néhány esetben kevés törmelékszórást is. A nógrád-gömöri bazaltvidék Magyarországra eső képződményei megjelenési formája alapján három fő típusba sorolhatók. Vulkáni takaró csak egy van: a Medves. A 12,8 m2 területű rétegvulkáni felépítésű bazaltplatónak egy 7,8 km2-es része tartozik ma Magyarországhoz. A kis tömegű hasadék- és kürtőkitöltések egyik legszebb példája a Baglyas-kő. Vulkáni kúpból jóval többet ismerünk, ezek felépítése igen változatos, vannak köztük egyszeri és ismétlődő kitörés során keletkezett, csak lávából vagy láva és tufa váltakozásából felépülő kúpok egyaránt. Ezek egyike a Salgó, és a Boszorkány-kő (Kis-salgó). A kúpok nem eredeti vulkáni formák, hanem azok igen erőteljesen lepusztult maradványai, így a kráterek mélyedéseit sehol sem fedezhetjük fel.

Állomások:

1. Boszorkánykő

2. Lemezes-pados elválású bazalt

3. Vulkáni törmelékes kőzet

4. Üledékes zárvány

5. Üde megjelenésű bazalt

6. Szétaprózódás

7. Vulkáni hamu

8. Bazalt telér

9. Kukoricacsövesedés és murvásodás

10. Ásványi szemcse

11. Vulkáni salak

12. Lávafoszlány

13. Oszlopos elválású bazalt

Tájékoztató kiadvány, irodalom

  • Fancsik János (szerk.): Nógrád megye természeti értékei. Salgótarján, 1989. (Szerzők: Fancsik János, Kollár József, Márton Ferenc)
  • Judik Béla (szerk.): Természetvédelmi tanösvények és bemutatóhelyek a Karancs-Medves Tájvédelmi Körzet területén. Salgótarján, 2004 (Írták: Joó Miklós, Judik Béla, Lantos István, Prakfalvi Péter, Stoszek Krisztina, Szvircsek Ferenc)
Hossz: 353 m
Időtartam: 0:30:00
Nehézség:  2
Burkolat minősége: Más: 100% (353 m)
Összes emelkedő: 47 m
Összes lejtő: 47 m

Kapcsolódó

2022/1. - 5. Ipolytarnóc: our stay in the wilderness

2022/1. - 5. Ipolytarnóc: our stay in the wilderness

2022.08.23. 15:40
Ipolytarnoc; Unser Aufenthalt im Nirgendwo[26.5.2022- 5.6.2022.; 28.6.2022.-7.7.2022]Während unseres Freiwilligendienstes wohnten wir insgesamt einen Monat in Ipolytarnóc, einmal Anfang Juni und einmal Anfang Juli. Das Visitorcenter gehört nicht direkt zum Bükk Nationalpark wird aber vom Direktorat mitverwaltet. Wir wohnten in einem der Gästehäuser am Waldrand und hatten immer mal wieder pelzigen Besuch durch den dort lebenden Kater. Unsere Arbeit war etwas anders als im Direktorat, wir saßen nicht im Büro sondern waren meist draußen unterwegs. Bevor wir nach Ipolytarnóc fuhren gab uns Balázs Excel Tabellen über verschiedene Wanderpfade rund um Ipolytarnóc. Unsere Aufgabe war die Pfade abzulaufen, die Infotafeln mit einem GPS-Gerät zu markieren und alles mit Fotos festzuhalten. Anschließend trugen wir alle Auffälligkeiten in den Tabellen zusammen. Eine weitere unserer Aufgaben war etwas sehr besonderes, Ipolytarnóc ist für seine Fülle und Qualität an Fossilien bekannt und noch ist längst nicht alles freigelegt. Wir durften die Ausgrabungen weiterführen und uns selbst als Archäologen versuchen. Die Arbeit machte viel Spaß aber natürlich war auch die Umgebung traumhaft schön. Unsere Unterkunft befand sich mitten im Wald, was wir durch kleine Ausflüge und Spaziergänge nutzen Während unseres zweiten Aufenthaltes fand die Reevaluation statt, mehr dazu können sie im Blogeintrag „Hoher Besuch in Ungarn“ lesen.
Tovább olvasom