A geológiai tanösvény középső szakaszán bukkan felszínre az a lábnyomos homokkő, melyen páratlan értékű pillanatfelvételek, ősállati nyomok maradtak hátra. Az 1900-ban elkezdődőtt feltárásait védőépületek óvják.
Az 1986-ban nagyközönségnek megnyitott tanösvény ismertetőjében még csak 11 gerinces állatfaj 3 ezer lábnyomát említették, az ősorrszarvú, őz, szarvasfélék, ragadozók és madarak lábnyomai mellett egyéb nyomfosszíliák is iszapba kövültek. Az ipolytarnóci rétegek előfordulását már akkor is a világ egyik leggazdagabb komplex lábnyomos lelőhelyének tartották!
2014 végén a geológiai tanösvény mentén ez idáig ismeretlen vizes biotóp faunájának ősélet nyomaira találtak, a gázlómadár, krokodil, teknős- és varánusz-féle ősállati nyomok alapján a fauna lista várhatóan további 35-40 gerinces taxonnal bővül, bioeróziós nyomokra is akadtak. A tudományos vizsgálatok dr. Kordos László és Dr. Botfalvai Gábor vezetésével folytatódnak. Az Interreg RiWild projekt a 2. csarnok felújítása mellett a lábnyomos felszín nyomfosszíliáinak 2023. végéig befejezésre tervezett digitális archiválását célozza.
A lábnyomos felület 3D szkenneléses mintaterületeinek külső linkje.
Publikus beszkennelt felületek linkje.
A lábnyomokhoz kötődő leírások, publikációk a Tudományos Kutatások fejezetben találhatók.
Nem árt tudni, hogy a latin elnevezések nem az állatok nevei, mert végződései – a nyomfosszíliák nevezéktanát követve – lábnyomokra utalnak. Így például a Bestiopeda név jelentése bestia, szörnyeteg lábnyoma. (A párhuzamos nevezéktant követve a filmsztárrá előlépett Tyrannosaurus lábnyomának tudományos neve Tyrannosauripus. A tradíció során kialakult gyakorlat magyarázata az, hogy ritka az olyan lelet együttes, ahol a lábnyom mellett ott van a csontváz is, de a pontos beazonosítás hiányában is nevet kell adni a leletnek, a nyomfosszília is kövület. De mi sem menekülhetünk, globális világunkban mindenki és minden be van sorolva.)
