A geológiai tanösvény középső szakaszán bukkan felszínre az a lábnyomos homokkő, melyen páratlan értékű pillanatfelvételek, ősállati nyomok maradtak hátra. 2014-ig közel 2 ezer m2 felületen, 11 gerinces állatfaj 3 ezer lábnyomát sikerült beazonosítani, az ősorrszarvú, őz, szarvasfélék, ragadozók és madarak lábnyomai mellett egyéb nyomfosszíliák is iszapba kövültek.
Az ipolytarnóci rétegek előfordulását már akkor is a világ egyik leggazdagabb komplex lábnyomos lelőhelyének tartották!
2014 végén a geológiai tanösvény mentén ez idáig ismeretlen vizes biotóp faunájának ősélet nyomaira találtak, a gázlómadár, krokodil, teknős- és varánusz-féle ősállati nyomok alapján a fauna lista várhatóan további 35-40 gerinces taxonnal bővül, bioeróziós nyomokra is akadtak, a tudományos vizsgálatok dr. Kordos László vezetésével folytatódnak. Az Interreg RiWild projekt a lábnyomos felszín nyomfosszíliáinak 2022. nyaráig befejezésre tervezett digitális archiválását célozza.
A lábnyomos felület 3D szkenneléses mintaterületeinek külső linkje.
A lábnyomokhoz kötődő leírások, publikációk a Tudományos Kutatások fejezetben találhatók.
Nem árt tudni, hogy a latin elnevezések nem az állatok nevei, mert végződései – a nyomfosszíliák nevezéktanát követve – lábnyomokra utalnak. Így például a Bestiopeda név jelentése bestia, szörnyeteg lábnyoma. (A párhuzamos nevezéktant követve a filmsztárrá előlépett Tyrannosaurus lábnyomának tudományos neve Tyrannosauripus. A tradíció során kialakult gyakorlat magyarázata az, hogy ritka az olyan lelet együttes, ahol a lábnyom mellett ott van a csontváz is, de a pontos beazonosítás hiányában is nevet kell adni a leletnek, a nyomfosszília is kövület. De mi sem menekülhetünk, világunkban mindenki és minden be van sorolva.)
