Kozárdi alapszelvény

Kérjük görgess

Keletkezése:

Miocén, szarmata.

Felszínalaktani jellemzők:

Az Északi-középhegység területére jellemző szarmata Kozárdi Formáció típusterületét a Kozárd községből Alsótoldra vezető országút K-i oldalával párhuzamos árokban, a temető közelében alapszelvényszerűen tárták fel, majd ennek D-i végén mélyült a rétegsort kiegészítő Kozárd 1.sz. fúrás. A formáció a badeni vulkanitok és az édesvízi pannóniai formációk között elhelyezkedő tengeri, félsósvízi összlet. A formáció szerves maradványokban igen gazdag, esetenként áthalmozott kovásodott fatörzseket is tartalmaz.

Kapcsolódó

Ilona-völgyi tanövény

Ilona-völgyi tanövény

2018.12.20. 11:34

Parádfürdő – Ilona-völgyi Geológiai Tanösvény

Az Ilona-patak mentén kialakított tanösvény a Keleti-Mátra földtani értékeit és a hajdani ércbányászat emlékeit mutatja be egy 6,5 km hosszú túraútvonalra felfűzve. Az Ilona-völgy határvonal az eocén és a miocén vulkáni képződmények (a rétegvulkáni andezithez kapcsolódó színesérc-tartalmú telérek és a miocén andezittelérek), valamint az oligocén tengeri üledékes kőzetek között. Állomások jelzik az Orczy báró által 1780-ban nyittatott Etelka-tárót, a Timsós-fejtést, a Szent István csevicekutat, az Ördöggátakat (a miocén korban szárazföldi homokkő és riolittufa közé benyomult andezittelért) és a 8-10 méter magas piroxén-andezitből álló sziklafalon lezuhogó Ilona-völgyi vízesést.

Tovább olvasom
Szarvaskői Geológiai tanösvény

Szarvaskői Geológiai tanösvény

2018.10.11. 16:05

Szarvaskői Geológiai Tanösvény

A település központjából induló, 9 km hosszúságú körúton földtani és felszínalaktani érdekességekkel, jura korú palából, valamint tenger alatti vulkáni kitörések bazaltjából és az egykori tengerfenék üledékeiben megrekedt gabbróból felépülő terület szép feltárásaival találkozhatunk.

A falutól délre kijelölt körút érinti a Hegyes-kő-dűlő miocén kagylós homok-feltárását, a Denevér-tárót (wehrlit-test) és a Tó-bérci kőfejtőt. Ez utóbbi földtani bemutatóhely ismertetőtáblája a mintegy 166 millió évvel ezelőtt, a középső-jurában keletkezett mélytengeri üledék összletbe nyomult gabbró-intrúziót mutatja be. A 6., 7., 8. és 9. állomáspontok az Eger-patak szurdokvölgyének jellegzetes kőzet-feltárásait (agyagpala, diabáz, mélytengeri párnaláva) mutatják be, a 10. állomás a 13. században épült szarvaskői várból nyíló panorámára hívja fel a figyelmet. A 11. állomás ismertetőtáblája az Akasztó-hegy szilikát sziklagyepének élővilágát szemlélteti.

Tovább olvasom