Náučný chodník vychádza z centra obce Szomolya a smeruje na západ, k chránenému územiu Szomolyai Kaptárkövek, ktoré vyhlásili v roku 1960 na ploche 30,9 ha na ochranu zvláštnych „úľových“ skál. Na západnom svahu kopca Vén-hegy sa nachádza osem väčších ryolitových brál a kužeľovitých skál, do ktorých sú zahĺbené plytké priehlbinky, tzv. úľové dutiny. Takéto priehlbiny sú známe z viacerých lokalít, predmetná lokalita s počtom 117 dutín je však z nich najväčšia. Ku skalám a k ich záhadným priehlbinkám sa viažu početné povesti, dohady i vedecké predpoklady, z ktorých je najznámejší, že v priehlbinách boli umiestnené úle pre včely. Pôvodné rastlinstvo územia tvorili cerové dubiny s dubom plstnatým a javorom tatárskym.

Megismerkedhetünk az antropogén eredetű hegyi rétek (Fekete-sár-rét, Zsidó-rét) gazdag karsztforma-kincsével, a fennsíkperemi bércek karros felszíneivel, gazdag élővilágot rejtő sziklagyepekkel, a fokozottan védett Őserdő öreg bükkösével, az ország legmagasabban elhelyezkedő barlangjával.

Náučný chodník Felsőtárkány – Barát-rét

Náučný chodník vychádza od východného konca Kő-köz a popri žltej značke smeruje k vyústeniu doliny Oldal-völgy, kde prechádza na druhú stranu štátnej cesty a od ruín kláštora Kartuziánov strmým úsekom sa približuje k bralám Bujdosó-kő. Vápencové bralá vystupujú zo súboru jurských ílovitých bridlíc a rádiolaritov. Okolité skalnaté lesy tvoria najmä lipy a jasene.

Náučný chodník Felsőtárkány – Vár-hegy

Náučný chodník vychádza z environmentálneho strediska „Západná brána“ a smeruje na hrebeň vrchu Vár-hegy. Od začiatku tiesňavy Kő-köz je dĺžka trasy tam a späť 10 km a prechádzka náučným chodníkom si vyžaduje 4-5 hodín. Náučný chodník nás oboznámi s rôznymi geologickými javmi (dolomitovým kameňolomom, rádiolaritovými bralami), lesnými porastami (hrabová dubina, submontánna bučina, nevápencová dubina a lipový sutinový les) a ich biotopmi a s pevnosťou kyjatickej kultúry z neskorej doby bronzovej.

1976. december 28-án jelent meg a Tanácsok Közlönyében az Országos Természetvédelmi Hivatal (OTvH) elnökének 18/1976. OTvH számú határozata a Bükki Nemzeti Park létesítéséről, és 1977. január 1-én 38774,6 ha-os védett területtel megalakult hazánk sorrendben harmadik nemzeti parkja - ugyanakkor az első, amely hegyvidéki területet foglalt magába.

Természetközeli pihenésre csábít a meseszép környezet, védett növény- és állatvilágával családokat, üzletembereket, extrém sportokat kedvelő társaságokat.

A Bükk szívében megbúvó kis falu szélén található a szállás, csendes, falusi környezetben.

A Bükk szívében, háborítatlan erdei környezetben kapcsolódhat ki kulcsosházunkban, amely családi és baráti társaságoknak ideális.

Tematikus panziónk geoparki mintaprojektként jött létre a Bükk-vidék Geopark értékeinek a bemutatására, egy igazán különleges helyszínen, Bükkszentkereszt központjában.