A napokban zajlik hazánk legnagyobb kérészfajának, a tiszavirágnak (Palingenia longicauda) a rajzása, mely jelenséget a köznyelvben tiszavirágzásnak nevezünk.
A rovarok a délutáni, esti órákban kezdik meg nászukat és a pár órás légyottnak egyetlen célja van: a fajfenntartás. Ennek során a hímek megszállottan keresik a nőstényeket, amik számára a hódolók tömege közelebbről megnézve korántsem olyan romantikus, mint ahogy az a lemenő nap fényében tűnik távolról. Ugyanis a hímek párosodás jogáért folytatott küzdelme a nőstények számára sokszor végzetes. A hímek a nászt követően rövid időn belül elpusztulnak, azok a nőstények azonban, amelyek túlélik az „udvarlást”, és nem esnek áldozatul a halaknak, madaraknak, a párzást követően megkezdik kompenzációs repülésüket. Ennek során a folyó sodrásirányával ellenkező irányba repülnek, hogy a kikelés helyétől fentebb rakhassák le petéiket, ami után az ő rövidke életük is véget ér.
Kérészek Fotó: Soós Gábor
És hogy mi ennek a célja? Az, hogy a peték a vízbe kerülve, visszafelé sodródva azon a mederszakaszon érjék el az aljzatot, ahol a szüleik is kikeltek. Ezt követően a petéből lárva fejlődik, melyek felkeresik a nemzedékek óta használt, meredek, agyagos partfalakat, ahol „U” alakú üregeikben három éven keresztül fejlődnek, hogy utána ők is ellejtsék pár órás násztáncukat, létrehozva a következő generációt.
Ennek a látványos természeti eseménynek a Tisza tiszatardosi szakaszán június 21-én lehettünk szemtanúi és habár az erős szél nem könnyítette meg a dolgukat, igen szép rajzást láthattunk. A jelenség sok látogatót vonzott a révhez, így a rovarok repülésének figyelemmel kísérése mellett egy kis tájékoztatásra, ismeretterjesztésre is lehetőség nyílt. (képünkön)
A 2020 óta Hungarikummá nyilvánított természeti jelenség méltán került fel a legkiemelkedőbb magyar értékek listájára, hiszen ma már szinte csak a Tisza magyarországi szakaszán és mellékfolyóin figyelhetjük meg ezt a gyönyörű természeti értéket. A tiszavirág védett rovarfaj, természetvédelmi értéke 10000 Ft.
Nőstény imágó Fotó: Soós Gábor
Hím imágó Fotó: Soós Gábor
