Erdők magányos hercege a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságban

Lynx-eyed man – így nevezik az angolok az élesszemű embert. Lynx lynx – ez pedig az hiúz tudományos elnevezése. Nem nagyon kell magyarázni a két kifejezés közti azonosságot.

Ez a rövid etimológiai gondolatsor azért is érdekes, mert ezt vizslaméretű nagymacska ragadozót már a kőkorszakban kiirtották a Brit-szigetekről. Ennek ellenére a szigetországi mitológiába szervesen beépült, még a világhírű Harry Potter könyvekben is felbukkan az alakja. Ő ugyanis a Főnix Rendje tagjának, Kingsley Shackleboltnak a patrónusa, akivel elküldi Scrimgeour halálhírét az Odúba. Talán ennek a mesének is szerepe volt abban, hogy mintegy 1300 év után, a tervek szerint 2022-ben a northumberlandi Kielder erdőbe újra visszatelepítik a hiúzt.

Kingsley Shacklebolt

A Kárpát-medencében az eurázsiai hiúz kárpáti alfaja él, bár nem sokan múlott, hogy ő is az európai bölény kárpáti alfajának szomorú sorsára jusson. Az 1930-1940-es években ugyanis szinte teljesen kipusztult a Kárpátokból is. Csak jóval a második világháború befejezése után, az 1990-as évektől kezdett megerősödni az állománya, nem utolsósorban az akkortájt életbe lépő szigorúbb csehszlovákiai jogi védelemnek. Magyarországon is ekkortól telepedtek meg tartósan példányai, bár szaporodásáról még sokáig nem lehetett hallani. Betudható volt ez annak is, hogy bár 1988 óta védett jogi státuszt kapott – 1993-tól pedig fokozottan védett, pénzben kifejezett értéke jelenleg 500 000 forint –, de még hosszú évekig előfordultak illegális elejtések, kilövések. A régmúlt korok elavult vadászreflexei pedig megtették hatásukat. Ez csak pár szomorú példa arra, hogy a jogszabályi védelem nem minden esetben volt elég ahhoz, hogy megőrizze, a Szlovákia felöl egyre gyakrabban "átránduló", itt otthont kereső hiúzokat.

A magyarországi hiúz a szlovákiai állomány déli perempopulációjának szegélye hazánk Északi-középhegységében húzódik. A Börzsönyön kívül a Mátrában, a Bükkben, az aggteleki karszton és a Zemplénben élnek példányai. Optimista szakmai vélemények szerint több szaporulat is volt az elmúlt években, ami mindenképpen a faj tartós megtelepedésének a bizonyítéka. Azonban ez még így is sovány vigasz a természetszerető honfitársainknak, hiszen hiába a nagy területi lefedettség, ez mindösszesen 15-20 hiúzt jelent. Összehasonlításul, Európában mintegy 3-3500 példányt valószínűsítenek a természetvédők és ennek mintegy harmada él a kárpáti régióban.

Hiúz. Egy állatkertben élő példány Fotó: Kozma Attila

A hiúz úgynevezett élőhelyspecialista faj, azaz a zárt és lehetőleg bolygatatlan erdőségeket önszántából nem hagyja el, ellentétben más nagyragadozó fajokkal, mint a farkas vagy a barna medve. Élőhelyén a nyugalomnak, zavartalanságnak kiemelt szerepe van, az emberi jelenlétet nehezen tűri. Élete nagy részében magányosan él a maga választotta lakóterületén, azaz territoriális fajnak tekinthető. Viszonylag nagy területen vadászik, mozgáskörzetének területe elérheti akár a 60 km2-t is. Vadászatai során kisebb távolságokat tesz meg, mint a farkas, több napig az elejtett préda közelében marad.

Rómát látni és meghalni – tartotta az ókori közmondás. A hiúzokkal foglalkozó szakemberek is gyakran sóhajtják el magukban ezt a mondást, de az Örök várost az éles szemű nagymacskánkkal helyettesítik be. Éles szeme, kitűnő hallása biztosítja számára azt, hogy már messziről észlelje az ember közeledését és még időben, hangtalan puha lépteivel elhúzódjon onnan. Gyakorlatilag esély sincs arra, hogy szabad szemmel megpillanthassuk őfenségét az erdőben. Azonban a téli, havas, saras erdei utakon vagy azok szegélyén megpillanthatják nyomait. Az elülső lábain ugyanis öt, míg a hátsókon csak négy ujj található és nyomképében is négy ujj lenyomata látszik. Lábnyoma a macskafélékre jellemzően kerekded, 8-12 cm széles, kétszer-háromszor nagyobb a vadmacskáénál. A nyomképén karmok lenyomatait ne keressünk, mivel azok behúzhatók, ezért nem is látszanak. A karmait leginkább zsákmányoláskor használja, de kaparásai megfigyelhetők a karomélesítésre használt fák törzsein is. Többnyire éjszaka jár zsákmánya után, ami leginkább őz, szarvasborjú vagy a muflon lehet, de a nyári hónapokban nem veti meg az erdei egereket, pockokat sem. Mivel jellemzően magányosan vadászik, ezért kifejlett, egészséges szarvasra ritkán támad. Zsákmányát általában lesből figyeli, lopva cserkészi be és rövid, de gyors vágtában ejti el.

Ha általában a „pacsmagolás” szót halljuk, szinte biztos, hogy nem a hiúzok szerelmi élete jut eszünkbe. Pedig ez a vadászati szakkifejezés a hiúz tél végi párzási időszakára vonatkozik. Ilyenkor a hímek egy különös, számunkra kicsit hörgésszerű hangra emlékeztető nyávogással csalogatják magukhoz a nőstényeket és ezzel, a számukra oly kedves udvarlással veszik rá a párzásra. A mintegy két hónap múlva születő hiúz kölykök már nyolchetes korukban fogyasztanak húst, ugyanakkor 2-5 hónapos korukig szopnak is, és a következő szaporodási időszak végéig anyjukkal maradnak. Bízzunk benne, hogy minél többen megérik közülük az ivarérett kort és hosszú évtizedekig otthonra lelnek nálunk.

Bakó Botond
gerinces-zoológiai szakreferens

Kapcsolódó

2023/1 6. Eagle’s eggs inventory

2023/1 6. Eagle’s eggs inventory

2023.07.10. 16:00
Um ehrlich zu sein, haben mich Vögel im Allgemeinen noch nie so wirklich interessiert. Aber ich glaube, das liegt daran, da man sie sehr selten aus nächster Nähe zu Gesicht bekommt. Als ich mir die Vogelrettungsstation auf dem Gelände des Direktorats ansehen durfte, wurde mir klar, dass Vögel doch ganz interessant sind, wenn man sich näher mit ihnen beschäftigt!Als ich dann die Gelegenheit bekam, eine Gruppe von Rangern zu begleiten, welche die Adlernester und deren Eierbestand überprüfte, war ich natürlich sofort dabei. Wer möchte es sich schon entgehen lassen einen in freier Wildbahn lebenden Adler aus nächster Nähe zu sehen? Ich jedenfalls nicht.Genauer gesagt handelt es sich bei dieser Art um den Östlichen Kaiseradler (Aquila heliaca) (Für die Interessierten unter euch: https://de.wikipedia.org/wiki/%C3%96stlicher_Kaiseradler). Außerdem gibt es noch eine kleine Population an Seeadlern (Haliaeetus albicilla) in diesem Gebiet.An diesem Tag lag unser Fokus allerdings nur auf den Nestern des Kaiseradlers. Die Aufgabe bestand darin, den Bestand an Eiern in allen Nestern zu überprüfen, zu dokumentieren und anschließend abzuwarten, dass das Weibchen wieder zu ihrem Nest zurückkehrt. Es wurden zwei Gruppen gebildet. Gruppe Nr. 1 hatte die Aufgabe die Eier im Nest zu zählen. Dafür mussten wir (zum Glück) nicht etwa auf den Baum klettern, sondern bedienten uns modernster Technik in Form einer Drohne. Die zweite Gruppe beobachtete aus einer Entfernung von ca. 800 m das Nest per Fernglas und dokumentierte minutengenau, wann das Weibchen das Nest verließ und wann es, nachdem die Drohne wieder weg war, zu ihren Eiern zurückgekehrt war. Das konnte mal nur 15 Minuten dauern, mal mehrere Stunden. Zum Glück war ich in der ersten Gruppe. ;)Im Durchschnitt legen Kaiseradler 1-3 Eier. Bei unseren Nestern waren es meistens drei, also ein ziemlich guter Durchschnitt. Die kommende Kaiseradlergeneration ist somit gesichert. Bis wir die zehn Nester alle abgeklappert hatten, dauerte es eine Weile. Wir fuhren über endlose Felder und durch Niemandsland, wo sich unsere Wege immer wieder mit denen von Fasanen, Feldhasen und Rehen (ich habe noch nie an einem Tag so viele Rehe gesehen) kreuzten. Alles in allem ein sehr interessanter, tierreicher Tag, beendet natürlich mit einem obligatorischem Kaffee.
Tovább olvasom
2022/1. - 7. Visitors from Kiskunság National Park

2022/1. - 7. Visitors from Kiskunság National Park

2022.08.23. 15:48
Besucher aus dem Kiskunság Nationalpark [13.06.2022-19.06.2022]Am Montag, den 13. Juni kamen Lara und Jakob dann mit nach Eger, um ein bisschen was vom Bükk Nationalpark zu sehen. Am ersten Tag bestiegen wir einen kleinen Aussichtspunkt in Szarvaskő und besichtigten das Western Gate Besucherzentrum.Dienstag unternahmen wir eine kleine Wanderung direkt vom Direktorat aus und am Mittwoch zum Tar-kő Aussichtspunkt. Auch für Marie und mich war dies einer der beeindruckendsten Orte, die wir im Bükk gesehen haben. Danach besichtigten wir gemeinsam mit einem Ranger das Plateau und er erklärte uns einiges über die vorkommenden Pflanzen und einen Schmetterling, der weltweit nur in einem sehr kleinen Umkreis auf dem Plateau zu finden ist. Anschließend fuhren wir zu einem sogenannten „Virgin Forest“, einem Wald, der weder von der Forstwirtschaft genutzt werden darf noch von Wanderern betreten. Somit soll der Wald sich ohne jeglichen Einfluss des Menschen entwickeln. Am Donnerstag fand eine Art Evaluation des Observatoriums und umliegender Attraktionen statt. Wir halfen bei der Vor- und Nachbereitung und nahmen an den Führungen teil. Am letzten Tag des Austausches besichtigten wir in Lillafüred die Szent István-Höhle und die Annahöhle. Bei der Szent István-Höhle handelt es sich um eine Tropfsteinhöhle, in der ein bestimmtes Klima herrscht, welches besonders gut für die Gesundheit sein soll. Deshalb ist ein bestimmter Bereich der Höhle für Touristen gesperrt. Hier haben Leute mit verschiedenen Krankheiten die Möglichkeit sich, mit Schlafsack oder Decke, für ca. drei Stunden täglich hinzulegen, um die Heilungsprozesse im Körper zu unterstützen.Nach diesen zwei gemeinsamen Wochen war der Austausch vorbei. In der Zeit konnten wir alle einiges über sowohl den anderen als auch den eigenen Nationalpark lernen.
Tovább olvasom