Szandai Vár-hegy

4
Szanda várának romjai
Szanda várának romjai
Szanda várának romjai
Szanda várának romjai

Látogatható geotóp.

Helyi jelentőségű védett természeti terület

Megközelítése

A Szanda-patak völgyében fekvő település megközelítése Szandaváraljáról és Becskéről is lehetséges. Ha az utóbbi utat választjuk a kék sáv jelzésen a berceli kőbánya mellett elhaladva a földútról jobbra letérve utunk keskeny gyalogúttá szűkül és meredeken emelkedni kezd a vár felé.

Szandaváraljáról a Kék Túra jelzésen is fel lehet jutni. GPS útvonalletöltés: https://www.nogradgeopark.eu/hu/tura-reszletek/rov...

A vár

A vár történetéről ide kattintva olvashatsz: https://www.nogradgeopark.eu/hu/latnivalo/szanda-v...

Felszínalaktani jellemzők

Az 529 m-es andezit csúcs tetején álló várrom É-D-i falszakasza kb. emeletnyi magasságú. A falmaradványoktól D-re két, kör alaprajzú ciszterna maradványai láthatók. Legmagasabb pontján, kör alakú alapon egy négyzetes öregtorony falcsonkjai merednek a magasba. A hegy sziklás peremén falazott helyiségek romjai fedezhetők fel. A várkaput ötszögű bástya védte.
A várhegyet hajdan „Szunda”-nak is nevezték. A hegy aljában lévő forráshelytől csatornákon vitték a vizet a várhoz. A Cserhát keleti részének meghatározó tájképi eleme a kettős csúcs, amely igen messziről feltűnik jellegzetes formájával. A várhegytől „ezer lépésre” lévő másik hegyen (Péter-hegy) is említenek az írások omladék maradványokat. Az oldalában őskori sáncok húzódnak. A kőbányászat az őskori telepet részben, az erődítményt teljesen elpusztította. A bánya művelését néhány éve abbahagyták és szép, oszlopos andezitet hagytak vissza.

Az andezit-orgonák (Saját fotó)

A Vár-hegyen 1999-ben a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság 3 km-es geológiai tanösvényt alakított ki, melyet azonban néhány év alatt tönkretettek, ismertetőtáblái hiányoznak. A Várhegy szép kifejlődésű andezit-orgonáinál a tanösvény részeként épített korlátok még állnak. A három-négy meletnyi magasságú, kb. 75 fokos dőlésű, a kőbányászat során kibontott andezitoszlopok nyílegyenesek, ellentétben a közeli béri görbült oszlopokból álló „andezitcsúszdával”.

Növény-és állatvilága

A szandai Vár-hegyen egészen kis területre koncentrálódva jelenik meg a Cserhát legváltozatosabb andezit sziklai élőhely-komplexe. A csúcs déli részén sziklagyep és lejtősztyepp foltokat találunk, a Cserhátban csak innen ismert fajokkal, mint a rózsás kövirózsa (Sempervivum marmoreum), a gomolyos madárhúr (Minuartia glomerata) és a keleti tüskemag (Torilis ucranica). A vár alatti gerincen sziklai cserjések vannak sziklai gyöngyvesszővel (Spiraea media) és mátrai madárbirssel (Cotoneaster matrensis). Az északi oldalon hárs – kőris sziklaerdő húzódik tavaszi görvélyfűvel (Scrophularia vernalis) és csillogó gólyaorral (Geranium lucidum). Az árnyas sziklákon szilikátsziklabevonat-társulás tenyészik. A sziklaerdő lejjebb jó természetességi állapotú bükkösbe megy át. A hegy többi részét pedig gyertyános-tölgyesek és száraz tölgyesek borítják.
A kis kiterjedésű terület állatvilága is igen gazdag, ebből kiemelendő xilofág rovarfaunája és odúlakó madárfajai. A felhagyott bánya területének élővilágát több védett növény-és állatfaj jellemzi. Nagy egyedszámban fordul elő a vízparti deréce (Chamaenerion dodonaei), madárfaunájában pedig a bajszos sármány (Emberiza cia) költése, illetve az uhu (Bubo bubo) előfordulása emelendő ki. A Vár-hegy értékes élővilága lehetővé tette, hogy a helyi jelentőségű védett területet a Natura 2000 hálózat részévé tegyék, mint kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési területet.
A Szandai Várhegy európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek körébe bevont területe 33,74 ha. A terület élőhelyeit elsősorban az erdőgazdálkodás, a túlszaporodott nagyvadállomány és a technikai sportok veszélyeztetik. Az invazív növényfajok nagy potenciális veszélyt jelentenek.

Kapcsolódó

3 Eine Tour zum Virgin-Forest in Szilvásvárad / A guided tour into the Virgin Forest in Szilvásvárad

3 Eine Tour zum Virgin-Forest in Szilvásvárad / A guided tour into the Virgin Forest in Szilvásvárad

2023.04.19. 14:15
MareiAn einem Samstagmorgen, dem 22. Oktober 2022, ging es früh los, um an einer ganz besonderen Wanderung teilnehmen zu können. Mit etwa dreißig Personen machten wir uns von Répáshuta zu Fuß auf den Weg zum sogenannten „Virgin-Forest“. Das bedeutet konkret, dass dieser Wald beziehungsweise ein bestimmtes Waldgebiet seit einer Zeitspanne von mehreren hundert Jahren nicht von Menschen berührt wurde. Dieses „nicht-Berühren“ ist natürlich nicht wortwörtlich zu nehmen, sondern meint, dass seit besagter Zeitspanne kein Mensch in das Wachstum und die Entwicklung dieses Waldgebietes eingegriffen hat. Die besondere Bedeutung eines Virgin-Forests liegt nicht nur in der Unberührtheit, sondern auch in der damit einhergehenden hohen Biodiversität. Nicht nur die Pflanzen selbst sind teilweise stark geschützt und selten, sie bieten auch Lebensraum für viele seltene tierische Spezies. Daher darf der Virgin-Forest im Bükk-Nationalpark nur auf speziellen Touren betreten werden, die von Ranger:innen geleitet werden, und ist zudem mit Schildern ausgewiesen sowie eingezäunt.Begleitet haben uns auf dieser Wanderung auch zwei weitere UNESCO-Naturfreiwillige aus dem Kiskunság Nationalpark, die dabei nicht nur den Virgin-Forest, sondern auch die Waldgebiete von Répáshuta, Nagyvisnyó und Felsőtárkány kennenlernen konnten. Besonders eindrucksvoll waren Karstformationen wie die Dolinen und der unterschiedlich geschichtete, für den Bükk charakteristische Kalkstein, auf die uns der Ranger Attila Bartha hinwies. Anschließend ging es für uns noch auf die sogenannte „Jüdische Wiese“. Diese erhielt ihren Namen durch ihren früheren jüdischen Besitzer und die ursprüngliche Nutzung als Marktplatz, auf dem vor allem viele jüdische Personen ihre Produkte angeboten haben. Heute ist diese Wiese ein strenges Naturschutzgebiet, das Besucher:innen auf eigene Faust betreten dürfen. Nach mehreren Stunden spannender Wanderung überraschte uns der Regen glücklicherweise erst auf den letzten Metern.
Tovább olvasom