Helyi jelentőségű védett természeti terület
Megközelítése
A Szanda-patak völgyében fekvő település megközelítése Szandaváraljáról és Becskéről is lehetséges. Ha az utóbbi utat választjuk a kék sáv jelzésen a berceli kőbánya mellett elhaladva a földútról jobbra letérve utunk keskeny gyalogúttá szűkül és meredeken emelkedni kezd a vár felé.
Története
A vár legrégibb része a 13. század végén épült, külső falai a 15-16. században. 1460-ban Szécsényi László véres csatát vívott itt a csehekkel. A csatában kevés cseh katona maradt életben, sokukat rabláncra vertek, hadi eszközeiket elvették tőlük. 1546 táján a vár a törökök birtokába került, de 1551-ben Horváth Bertalan gyarmati kapitány visszafoglalta tőlük. A várkapitány és fegyveresei egy rejtett üregen keresztül, amit a feljegyzések szerint egy szökevény töröktől tudtak meg, váratlanul behatoltak a várba. A véres közelharcban a 150 főnyi őrség nagy részét levágták, míg 55-öt foglyul ejtettek. A győztes királyi katonaság elvonulásakor puskaporral felrobbantotta a kővár falait és épületeit, hogy többé ne szolgálhasson a hódítók bázisául. Ezután hadászati szerepe megszűnt.
Felszínalaktani jellemzők
Az 529 m-es andezit csúcs tetején álló várrom É-D-i falszakasza kb. emeletnyi magasságú. A falmaradványoktól D-re két, kör alaprajzú ciszterna maradványai láthatók. Legmagasabb pontján, kör alakú alapon egy négyzetes öregtorony falcsonkjai merednek a magasba. A hegy sziklás peremén falazott helyiségek romjai fedezhetők fel. A várkaput ötszögű bástya védte.
A várhegyet hajdan „Szunda”-nak is nevezték. A hegy aljában lévő forráshelytől csatornákon vitték a vizet a várhoz. A Cserhát keleti részének meghatározó tájképi eleme a kettős csúcs, amely igen messziről feltűnik jellegzetes formájával. A várhegytől „ezer lépésre” lévő másik hegyen (Péter-hegy) is említenek az írások omladék maradványokat. Az oldalában őskori sáncok húzódnak. A kőbányászat az őskori telepet részben, az erődítményt teljesen elpusztította. A bánya művelését néhány éve abbahagyták és szép, oszlopos andezitet hagytak vissza.
A Vár-hegyen 1999-ben a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság 3 km-es geológiai tanösvényt alakított ki, melyet azonban néhány év alatt tönkretettek, ismertetőtáblái hiányoznak. A Várhegy szép kifejlődésű andezit-orgonáinál a tanösvény részeként épített korlátok még állnak. A három-négy meletnyi magasságú, kb. 75 fokos dőlésű, a kőbányászat során kibontott andezitoszlopok nyílegyenesek, ellentétben a közeli béri görbült oszlopokból álló „andezitcsúszdával”.
Növény-és állatvilága
A szandai Vár-hegyen egészen kis területre koncentrálódva jelenik meg a Cserhát legváltozatosabb andezit sziklai élőhely-komplexe. A csúcs déli részén sziklagyep és lejtősztyepp foltokat találunk, a Cserhátban csak innen ismert fajokkal, mint a rózsás kövirózsa (Sempervivum marmoreum), a gomolyos madárhúr (Minuartia glomerata) és a keleti tüskemag (Torilis ucranica). A vár alatti gerincen sziklai cserjések vannak sziklai gyöngyvesszővel (Spiraea media) és mátrai madárbirssel (Cotoneaster matrensis). Az északi oldalon hárs – kőris sziklaerdő húzódik tavaszi görvélyfűvel (Scrophularia vernalis) és csillogó gólyaorral (Geranium lucidum). Az árnyas sziklákon szilikátsziklabevonat-társulás tenyészik. A sziklaerdő lejjebb jó természetességi állapotú bükkösbe megy át. A hegy többi részét pedig gyertyános-tölgyesek és száraz tölgyesek borítják.
A kis kiterjedésű terület állatvilága is igen gazdag, ebből kiemelendő xilofág rovarfaunája és odúlakó madárfajai. A felhagyott bánya területének élővilágát több védett növény-és állatfaj jellemzi. Nagy egyedszámban fordul elő a vízparti deréce (Chamaenerion dodonaei), madárfaunájában pedig a bajszos sármány (Emberiza cia) költése, illetve az uhu (Bubo bubo) előfordulása emelendő ki. A Vár-hegy értékes élővilága lehetővé tette, hogy a helyi jelentőségű védett területet a Natura 2000 hálózat részévé tegyék, mint kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési területet.
A Szandai Várhegy európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek körébe bevont területe 33,74 ha. A terület élőhelyeit elsősorban az erdőgazdálkodás, a túlszaporodott nagyvadállomány és a technikai sportok veszélyeztetik. Az invazív növényfajok nagy potenciális veszélyt jelentenek.
