Szandai Vár-hegy

4
Szanda várának romjai
Szanda várának romjai
Szanda várának romjai
Szanda várának romjai

Látogatható geotóp.

Helyi jelentőségű védett természeti terület

Megközelítése

A Szanda-patak völgyében fekvő település megközelítése Szandaváraljáról és Becskéről is lehetséges. Ha az utóbbi utat választjuk a kék sáv jelzésen a berceli kőbánya mellett elhaladva a földútról jobbra letérve utunk keskeny gyalogúttá szűkül és meredeken emelkedni kezd a vár felé.

Szandaváraljáról a Kék Túra jelzésen is fel lehet jutni. GPS útvonalletöltés: https://www.nogradgeopark.eu/hu/tura-reszletek/rov...

A vár

A vár történetéről ide kattintva olvashatsz: https://www.nogradgeopark.eu/hu/latnivalo/szanda-v...

Felszínalaktani jellemzők

Az 529 m-es andezit csúcs tetején álló várrom É-D-i falszakasza kb. emeletnyi magasságú. A falmaradványoktól D-re két, kör alaprajzú ciszterna maradványai láthatók. Legmagasabb pontján, kör alakú alapon egy négyzetes öregtorony falcsonkjai merednek a magasba. A hegy sziklás peremén falazott helyiségek romjai fedezhetők fel. A várkaput ötszögű bástya védte.
A várhegyet hajdan „Szunda”-nak is nevezték. A hegy aljában lévő forráshelytől csatornákon vitték a vizet a várhoz. A Cserhát keleti részének meghatározó tájképi eleme a kettős csúcs, amely igen messziről feltűnik jellegzetes formájával. A várhegytől „ezer lépésre” lévő másik hegyen (Péter-hegy) is említenek az írások omladék maradványokat. Az oldalában őskori sáncok húzódnak. A kőbányászat az őskori telepet részben, az erődítményt teljesen elpusztította. A bánya művelését néhány éve abbahagyták és szép, oszlopos andezitet hagytak vissza.

Az andezit-orgonák (Saját fotó)

A Vár-hegyen 1999-ben a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság 3 km-es geológiai tanösvényt alakított ki, melyet azonban néhány év alatt tönkretettek, ismertetőtáblái hiányoznak. A Várhegy szép kifejlődésű andezit-orgonáinál a tanösvény részeként épített korlátok még állnak. A három-négy meletnyi magasságú, kb. 75 fokos dőlésű, a kőbányászat során kibontott andezitoszlopok nyílegyenesek, ellentétben a közeli béri görbült oszlopokból álló „andezitcsúszdával”.

Növény-és állatvilága

A szandai Vár-hegyen egészen kis területre koncentrálódva jelenik meg a Cserhát legváltozatosabb andezit sziklai élőhely-komplexe. A csúcs déli részén sziklagyep és lejtősztyepp foltokat találunk, a Cserhátban csak innen ismert fajokkal, mint a rózsás kövirózsa (Sempervivum marmoreum), a gomolyos madárhúr (Minuartia glomerata) és a keleti tüskemag (Torilis ucranica). A vár alatti gerincen sziklai cserjések vannak sziklai gyöngyvesszővel (Spiraea media) és mátrai madárbirssel (Cotoneaster matrensis). Az északi oldalon hárs – kőris sziklaerdő húzódik tavaszi görvélyfűvel (Scrophularia vernalis) és csillogó gólyaorral (Geranium lucidum). Az árnyas sziklákon szilikátsziklabevonat-társulás tenyészik. A sziklaerdő lejjebb jó természetességi állapotú bükkösbe megy át. A hegy többi részét pedig gyertyános-tölgyesek és száraz tölgyesek borítják.
A kis kiterjedésű terület állatvilága is igen gazdag, ebből kiemelendő xilofág rovarfaunája és odúlakó madárfajai. A felhagyott bánya területének élővilágát több védett növény-és állatfaj jellemzi. Nagy egyedszámban fordul elő a vízparti deréce (Chamaenerion dodonaei), madárfaunájában pedig a bajszos sármány (Emberiza cia) költése, illetve az uhu (Bubo bubo) előfordulása emelendő ki. A Vár-hegy értékes élővilága lehetővé tette, hogy a helyi jelentőségű védett területet a Natura 2000 hálózat részévé tegyék, mint kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési területet.
A Szandai Várhegy európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek körébe bevont területe 33,74 ha. A terület élőhelyeit elsősorban az erdőgazdálkodás, a túlszaporodott nagyvadállomány és a technikai sportok veszélyeztetik. Az invazív növényfajok nagy potenciális veszélyt jelentenek.

Kapcsolódó

2023/1 5. Butterfly studies

2023/1 5. Butterfly studies

2023.07.10. 15:54
Am heutigen Tage durfte ich zwei Ranger und einen aus Deutschland angereisten Forscher (juhuu) in ein Waldstück nahe Kerecsend begleiten. Der Forscher wollte die gefährdete Schmetterlingsart Maivogel (Euphydryas maturna) (Wikipedia-Link für die Interessierten: https://de.wikipedia.org/wiki/Maivogel ;) ) untersuchen, bzw. besser gesagt deren Raupen und Lebensraum.Der Maivogel kommt natürlicherweise in Ost- und Mitteleuropa vor, jedoch nur sehr lokal und die Populationen liegen weit verstreut. Leider ist er, wie so viele Arten, stark vom Aussterben bedroht (unter anderem aufgrund von Lebensraumverlust durch Forstwirtschaft und dem Einsatz von Insektiziden). In Deutschland gibt es beispielsweise nur noch vier verschiedene Populationen. In Ungarn gibt es noch eine etwas weitere Verbreitung (bei der letzten Zählung wurden etwa zwanzig Individuen festgestellt), unter anderem auf dem Gebiet des Bükk Nationalpark Direktorats in der Nähe der Kleinstadt Kerecsend. Aus diesem Grund ist der Forscher extra aus Deutschland angereist, um sich hier ein Bild der Lebensräume zu machen.Wir machten uns also auf die Suche nach den Raupen des Maivogels, welche für gewöhnlich an Eschen und Ligustern zu finden sind. Leider hat das Wetter mal wieder nicht mitgespielt (warum schneit es im April L ??) und die Raupen haben sich alle verkrochen, sodass nicht einmal der speziell darauf trainierte Artenspürhund die Raupen finden konnte.Alles in allem war es jedoch ein interessanter (wenn auch seeehr kalter) Nachmittag, bei dem ich wieder etwas Neues gelernt habe.Zum Abschluss haben wir uns noch bei einem Kaffee aufgewärmt und dann war es Zeit für den Feierabend!
Tovább olvasom
2023/1 6. Eagle’s eggs inventory

2023/1 6. Eagle’s eggs inventory

2023.07.10. 16:00
Um ehrlich zu sein, haben mich Vögel im Allgemeinen noch nie so wirklich interessiert. Aber ich glaube, das liegt daran, da man sie sehr selten aus nächster Nähe zu Gesicht bekommt. Als ich mir die Vogelrettungsstation auf dem Gelände des Direktorats ansehen durfte, wurde mir klar, dass Vögel doch ganz interessant sind, wenn man sich näher mit ihnen beschäftigt!Als ich dann die Gelegenheit bekam, eine Gruppe von Rangern zu begleiten, welche die Adlernester und deren Eierbestand überprüfte, war ich natürlich sofort dabei. Wer möchte es sich schon entgehen lassen einen in freier Wildbahn lebenden Adler aus nächster Nähe zu sehen? Ich jedenfalls nicht.Genauer gesagt handelt es sich bei dieser Art um den Östlichen Kaiseradler (Aquila heliaca) (Für die Interessierten unter euch: https://de.wikipedia.org/wiki/%C3%96stlicher_Kaiseradler). Außerdem gibt es noch eine kleine Population an Seeadlern (Haliaeetus albicilla) in diesem Gebiet.An diesem Tag lag unser Fokus allerdings nur auf den Nestern des Kaiseradlers. Die Aufgabe bestand darin, den Bestand an Eiern in allen Nestern zu überprüfen, zu dokumentieren und anschließend abzuwarten, dass das Weibchen wieder zu ihrem Nest zurückkehrt. Es wurden zwei Gruppen gebildet. Gruppe Nr. 1 hatte die Aufgabe die Eier im Nest zu zählen. Dafür mussten wir (zum Glück) nicht etwa auf den Baum klettern, sondern bedienten uns modernster Technik in Form einer Drohne. Die zweite Gruppe beobachtete aus einer Entfernung von ca. 800 m das Nest per Fernglas und dokumentierte minutengenau, wann das Weibchen das Nest verließ und wann es, nachdem die Drohne wieder weg war, zu ihren Eiern zurückgekehrt war. Das konnte mal nur 15 Minuten dauern, mal mehrere Stunden. Zum Glück war ich in der ersten Gruppe. ;)Im Durchschnitt legen Kaiseradler 1-3 Eier. Bei unseren Nestern waren es meistens drei, also ein ziemlich guter Durchschnitt. Die kommende Kaiseradlergeneration ist somit gesichert. Bis wir die zehn Nester alle abgeklappert hatten, dauerte es eine Weile. Wir fuhren über endlose Felder und durch Niemandsland, wo sich unsere Wege immer wieder mit denen von Fasanen, Feldhasen und Rehen (ich habe noch nie an einem Tag so viele Rehe gesehen) kreuzten. Alles in allem ein sehr interessanter, tierreicher Tag, beendet natürlich mit einem obligatorischem Kaffee.
Tovább olvasom