A szentendrei rózsa (Rosa sancti-andreae) a rózsavirágúak rendjébe, azon belül a rózsafélék családjába tartozó, csak Magyarországon előforduló, endemikus növényfaj, védett kultúrreliktum.
A szentendrei rózsa 1-1,5 m magas növény, sűrű sarjtelepeiből egyenes hajtásokat fejleszt, rövid elágazásokkal. Tüskéi hosszúak, karcsúak, egyenesek.
Levelei gyakran kétszer olyan hosszúak, mint szélesek, levélszéleik többé-kevésbé párhuzamosak, szőrzetük molyhos, fűrészes szélűek.
Virágai közepesen nagyok, sötét rózsaszín szirmai 20–25 mm hosszúak.
Rózsa virágok (fotó: Zákány Albert)
Csipkebogyója nagy, gömbölyű vagy körte alakú, lágy mirigyekkel és sertékkel borított. Korai érésű, hamvas, sötétbordó, mely az ősz végére feketésvörössé válik, éretten lecsüngő.
Rózsa termések (fotó: Zákány A.)
1920-ban Szentendrén építkezés során Trautmann Róbertnek feltűnt egy különleges rózsabokor. A rózsáról mintát küldött Dégen Árpád rózsaszakértő botanikusnak vizsgálatra. A vizsgálatok során kiderült, hogy egy új, eddig ismeretlen fajról van szó.
Az országban három előfordulása ismert, Szentendre, Budapest Sas-hegy és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén egy előfordulása ismert, a prügyi Ó-temetőben. Az állomány az elbokrosodás által veszélyeztetett, illetve a közmunka végzés során a munkások több esetben levágták.
A képek egy mentett rózsatőről készültek.
