Sámsonháza, a Vár-hegy déli csúcsának kőfejtője

5
Sámsonháza, a Vár-hegy déli csúcsának kőfejtője
Sámsonháza, a Vár-hegy déli csúcsának kőfejtője
Sámsonháza, a Vár-hegy déli csúcsának kőfejtője
Sámsonháza, a Vár-hegy déli csúcsának kőfejtője
Sámsonháza, a Vár-hegy déli csúcsának kőfejtője

Látogatható geotóp.

A földtani alapszelvény, a 299 m magas Vár-hegy és a hozzá délről kapcsolódó 269 m magas csúcs, amiben a kőbánya is található, a földtani irodalomban igen gyakran hivatkozott feltárások voltak. Ennek magyarázata, hogy gyakorlatilag kis területen belül igen jól tanulmányozhatók egy sekélytengeri környezetben működő vulkánkitörés termékei, lávafolyásai és az erre települő, igen sok tengeri faunát tartalmazó üledékes összlet rétegei. Az akkori földtani környezet a jelenlegi is működő Stromboli vulkánhoz hasonlítható leginkább. Számos nagynevű geológus, paleontológus és vulkanológus kereste és dolgozta fel a területet. Rétegtani és őslénytani érdekességei és nem utolsó sorban látványossága miatt is gyakran volt nemzetközi és hazai kongresszusok, földtani kirándulások célpontjai.


Keletkezése, felszínalaktani jellemzők

A bánya a Mátrai Vulkanit Formáció típus feltárása, amit földtani érdekességei miatt 1975-ben helyeztek védelem alá, majd a Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzet megalakulásával abba beleolvadt.
A bánya két lávafolyást tár fel, ami kb. 15-16 millió évvel ezelőtt ömlött a vízzel borított felszínre. Alattuk piroklasztikumok (szórt vulkáni törmelékek) helyezkednek el, valamint a bánya fedőjében sekélytengeri mészkövek.
Legalul helyezkedik el egy fehéres-szürke, felső részében gyakran vöröses színű, robbanásos eredetű, finomszemű (mm-nél kisebb méretű) és kevés, apró lapilliket (mm-es cm-es nagyságű, kerekded kőzetdarabok) tartalmazó hullott (andezit- vagy dácit-) tufa.
A kőzet bontottsága, rétegzettsége arra utal, hogy a tufa vízbe hullott (alsótufa).
Ezt egy sötétszürke színű, andezit anyagú lávafolyás követte ("alsó lávafolyás"), amiben a nedves környezet miatt igen sok cm-es nagyságrendű, a folyás irányával párhuzamosan rendeződött, gyengén lapult hólyagüregek és m-es nagyságrendű üregek találhatók. Az andezitet töréses zónák tagolják, amelyek a kihűléskori zsugorodáskor alakultak ki.
A kőzet szövete mikrokristályos, vagyis szabad szemmel nem ismerhetők fel benne ásványok. Ez utóbbi is a gyors lehűlésre utal. A lávafolyás és a piroklasztilum (a hullott tufa, lapillis tufa stb. összefoglaló neve) érintkezésénél a piroklasztikum vöröses elszíneződésű, a lávafolyás alsó része pedig vékony lemezes szerkezetű.
A lávafolyás felső része gyorsabban hűlt, mint a belső egysége, így ott a lávafolyam előrehaladása során a megszilárdult tömbök keveredtek a lávával és a következő kitörés piroklasztikumával. Ezek az andezit lávafolyásokat fedő autobreccsák.
Erre az "alsó tufá"-tól színben (valamivel sötétebb sárgás színű) és a lapillik méretében eltérő (általában nagyobb méretűek) piroklasztikum települ. Eltérés állapítható meg a rétegzettségében is, mivel ez a "felső tufa" nemcsak sík, hanem keresztrétegzettséget is mutat, ami áramló vízre utal. A felső részében itt is megfigyelhető a ráfolyó andezit láva hőhatására történő vöröses elszíneződés.
A "felső lávafolyás" szintén egy lávaár, ami szerkezetében és szövetében is nagyon hasonlít az "alsó lávafolyásra". Szövete ennek is mikrokristályos, de valamivel kevesebb üreget tartalmaz.
A bánya legfelső részében fehéres színű, gyengén rétegzett homokos és tufás összetételű mészkő található, ami sekély, melegvízi tengerparton keletkezett. A fenti keletkezési körülményekre a benne található kagylók mészvázű élőlények utalnak.
A fenti rétegsor 20-25 °-os, DK-i irányú dőlősét a terület tektonikai kibillenésével magyarázhatjuk.
A bányában feltárt andezit lávák és piroklasztikumaik egykorúak a Mátrát felépítő sztratovulkáni sorozattal. Vastagságuk itt 40-60 m, míg a Mátrában elérhetik az 1000 m-t is.
Az un. réteg (sztrato) vulkánok jellemzője, hogy az egyik működési ciklusban vulkáni piroklasztikumot (a méretük növekedésének sorrendjében: hamu, lapilli, vulkáni bomba) szórnak a felszínre a robbanásos kitörésük során, míg a következő, nyugodtabb szakaszban lávafolyások ömlenek a hullott piroklasztikumokra. Ezek többször ismétlődnek.

Kapcsolódó

2 Unterwegs mit Ranger / ​Our experiences  with the rangers

2 Unterwegs mit Ranger / ​Our experiences with the rangers

2023.04.19. 14:04
RonjaInsgesamt gibt es im Bükki Nationalpark 34 Ranger/Innen, die Aufgaben von Ranger/Innen sind sehr vielfältig. Die ursprüngliche Bedeutung ist die Betreuung eines Schutzgebietes, zu ihren Aufgaben gehören zum Beispiel Instandhaltungsarbeiten, sie kümmern sich um invasive, so wie schützenswerte Tier und Pflanzenarten, sie führen Exkursionen im Nationalpark und arbeiten an Forschenden Tätigkeiten. Häufig haben Ranger:Innen ein Gebiet in welchem sie Spezialisiert sind, so dass sich einige Ranger besonders gut mit Vögeln auskennen und andere mit Insekten oder Pflanzen. Als ersten Ranger durften wir Atila bei seiner Arbeit in Szilvásvárad begleiten, wir haben von ihm viel über die Relevanz von Biodiversität gelernt und warum Monokulturen so gefährlich für einen Wald sein können. Die Artenvielfalt von Pflanzen in einem Gebiet bietet vielen Tieren einen Lebensraum, deshalb ist eine kontrollierte Abholzung der Wälder kombiniert mit einer kontrollierten Aufforstung relevant für die Aufrechterhaltung von Artenvielfalt. So fällt es beispielsweise in Atilas Aufgabenbereich die Holzfällung zu kontrollieren. Wenn an den falschen Stellen oder zu viele Bäume gefällt werden, kann dies die Biodiversität in einem Gebiet gefährden. Deshalb gibt es genaue Pläne, welche Bäume gefällt werden dürfen. Bei der Aufstellung dieser Pläne gilt es die Interessen der Forstindustrie und die des Naturschutzes in Einklang miteinander zu bringen. Auch Totholz ist ein wichtiger Bestandteil des Nährstoffkreislaufs im Wald, da dieses durch Insekten und Pilze abgebaut wird und so wieder Nährstoff für neue Pflanzen darstellt. Deshalb ist es wichtig, dass Totholz nicht direkt aus dem Wald gebracht wird, sondern für einige Jahre im Naturkreislauf zu lassen. Weiterhin haben wir Fußspuren von Wölfen und Hirschen gesehen und durften etwas über die Verhaltensweisen dieser Tiere erfahren. Am 14. Oktober waren wir Wasservögel zählen, die Aufnahme des Bestandes ist wichtig um den Schutz von bedrohten Arten gewährleisten zu können, so kann erfasst werden wie sich die Rastbestände entwickeln. Ist eine Vogelart vor dem Aussterben bedroht, dann kann diese beispielsweise unter Artenschutz gestellt werden, so wird der Fortbestand gewährleistet. Außerdem haben wir die Bedrohung durch invasive Tierarten verstehen gelernt, so kann ein ehemaliges exotisches Haustier, welches achtlos in der Natur ausgesetzt wird dort eine Bedrohung für die heimischen Tiere sein. Außerdem haben wir Bieber Dämme gesehen und verstehen gelernt, welchen Einfluss sie aus auf das Pflanzenwachstum um den Damm herum haben können. In Verpelét haben wir an einer invasiven Pflanzen Kontrolle teilgenommen, hier haben wir Büsche rausgerissen, welche invasiv waren, da diese eine Bedrohung für die Artenvielfalt in Verpelét darstellen. Durch das Herausreißen der invasiven Büsche soll der Platz für die heimische Artenvielfalt erneut hergestellt werden. Die Wiesen bieten vielen Blumen einen Platz zum Blühen doch die Büsche stellen eine Konkurrenz in Bezug auf die zur Verfügung stehenden Mineralien da, weshalb es notwendig ist sie zu entfernen.
Tovább olvasom