Sámsonháza, a Vár-hegy déli csúcsának kőfejtője

5
Sámsonháza, a Vár-hegy déli csúcsának kőfejtője
Sámsonháza, a Vár-hegy déli csúcsának kőfejtője
Sámsonháza, a Vár-hegy déli csúcsának kőfejtője
Sámsonháza, a Vár-hegy déli csúcsának kőfejtője
Sámsonháza, a Vár-hegy déli csúcsának kőfejtője

Látogatható geotóp.

A földtani alapszelvény, a 299 m magas Vár-hegy és a hozzá délről kapcsolódó 269 m magas csúcs, amiben a kőbánya is található, a földtani irodalomban igen gyakran hivatkozott feltárások voltak. Ennek magyarázata, hogy gyakorlatilag kis területen belül igen jól tanulmányozhatók egy sekélytengeri környezetben működő vulkánkitörés termékei, lávafolyásai és az erre települő, igen sok tengeri faunát tartalmazó üledékes összlet rétegei. Az akkori földtani környezet a jelenlegi is működő Stromboli vulkánhoz hasonlítható leginkább. Számos nagynevű geológus, paleontológus és vulkanológus kereste és dolgozta fel a területet. Rétegtani és őslénytani érdekességei és nem utolsó sorban látványossága miatt is gyakran volt nemzetközi és hazai kongresszusok, földtani kirándulások célpontjai.


Keletkezése, felszínalaktani jellemzők

A bánya a Mátrai Vulkanit Formáció típus feltárása, amit földtani érdekességei miatt 1975-ben helyeztek védelem alá, majd a Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzet megalakulásával abba beleolvadt.
A bánya két lávafolyást tár fel, ami kb. 15-16 millió évvel ezelőtt ömlött a vízzel borított felszínre. Alattuk piroklasztikumok (szórt vulkáni törmelékek) helyezkednek el, valamint a bánya fedőjében sekélytengeri mészkövek.
Legalul helyezkedik el egy fehéres-szürke, felső részében gyakran vöröses színű, robbanásos eredetű, finomszemű (mm-nél kisebb méretű) és kevés, apró lapilliket (mm-es cm-es nagyságű, kerekded kőzetdarabok) tartalmazó hullott (andezit- vagy dácit-) tufa.
A kőzet bontottsága, rétegzettsége arra utal, hogy a tufa vízbe hullott (alsótufa).
Ezt egy sötétszürke színű, andezit anyagú lávafolyás követte ("alsó lávafolyás"), amiben a nedves környezet miatt igen sok cm-es nagyságrendű, a folyás irányával párhuzamosan rendeződött, gyengén lapult hólyagüregek és m-es nagyságrendű üregek találhatók. Az andezitet töréses zónák tagolják, amelyek a kihűléskori zsugorodáskor alakultak ki.
A kőzet szövete mikrokristályos, vagyis szabad szemmel nem ismerhetők fel benne ásványok. Ez utóbbi is a gyors lehűlésre utal. A lávafolyás és a piroklasztilum (a hullott tufa, lapillis tufa stb. összefoglaló neve) érintkezésénél a piroklasztikum vöröses elszíneződésű, a lávafolyás alsó része pedig vékony lemezes szerkezetű.
A lávafolyás felső része gyorsabban hűlt, mint a belső egysége, így ott a lávafolyam előrehaladása során a megszilárdult tömbök keveredtek a lávával és a következő kitörés piroklasztikumával. Ezek az andezit lávafolyásokat fedő autobreccsák.
Erre az "alsó tufá"-tól színben (valamivel sötétebb sárgás színű) és a lapillik méretében eltérő (általában nagyobb méretűek) piroklasztikum települ. Eltérés állapítható meg a rétegzettségében is, mivel ez a "felső tufa" nemcsak sík, hanem keresztrétegzettséget is mutat, ami áramló vízre utal. A felső részében itt is megfigyelhető a ráfolyó andezit láva hőhatására történő vöröses elszíneződés.
A "felső lávafolyás" szintén egy lávaár, ami szerkezetében és szövetében is nagyon hasonlít az "alsó lávafolyásra". Szövete ennek is mikrokristályos, de valamivel kevesebb üreget tartalmaz.
A bánya legfelső részében fehéres színű, gyengén rétegzett homokos és tufás összetételű mészkő található, ami sekély, melegvízi tengerparton keletkezett. A fenti keletkezési körülményekre a benne található kagylók mészvázű élőlények utalnak.
A fenti rétegsor 20-25 °-os, DK-i irányú dőlősét a terület tektonikai kibillenésével magyarázhatjuk.
A bányában feltárt andezit lávák és piroklasztikumaik egykorúak a Mátrát felépítő sztratovulkáni sorozattal. Vastagságuk itt 40-60 m, míg a Mátrában elérhetik az 1000 m-t is.
Az un. réteg (sztrato) vulkánok jellemzője, hogy az egyik működési ciklusban vulkáni piroklasztikumot (a méretük növekedésének sorrendjében: hamu, lapilli, vulkáni bomba) szórnak a felszínre a robbanásos kitörésük során, míg a következő, nyugodtabb szakaszban lávafolyások ömlenek a hullott piroklasztikumokra. Ezek többször ismétlődnek.

Kapcsolódó

8 Unsere Erfahrungen als Freiwillige in Ungarn

8 Unsere Erfahrungen als Freiwillige in Ungarn

2023.04.19. 14:31
Seit fast fünf Monaten sind wir nun schon hier in Ungarn und arbeiten im Direktorat des Bükk-Nationalparks. Schon etwas emotional schauen wir auf den letzten Monat und die Zeit, die uns noch in unserem Freiwilligendienst bleibt. Aber vor allem schauen wir voller Dankbarkeit auf die Zeit, die wir hier schon verbracht haben. Der sechsmonatige Freiwilligendienst hier in Ungarn war für uns beide die erste lange und vor allem alleinige Reise ins Ausland und am Anfang haben wir uns natürlich unsere Gedanken gemacht, ob alles so verlaufen würde, wie wir es uns erhofften. Wenn wir eins gelernt haben, dann ist es, dass man aus schwierigen Situation am besten lernen kann und dass Erfahrungen – egal ob gute oder schlechte – uns als Menschen wachsen lassen. In unserer Zeit hier hatten wir das Glück, vor allem gute Erfahrungen machen zu dürfen: Wir haben die Gastfreundschaft vieler Ungar:innen kennengelernt, Freundschaften fürs Leben geknüpft und sind ein ganzes Stück eigenständiger geworden. In den letzten fünf Monaten sind wir viel gereist, haben unser Bestes im Ungarisch lernen gegeben und viele neue Menschen kennengelernt. Des Weiteren haben wir einen Einblick in die Natur des Bükk-Gebirges und die vielfältigen Aufgaben des National- und Geoparks gewinnen können. Besonders bei der Arbeit mit den Ranger:innen war es spannend, ihren Blick auf Bio- und Geodiversität vermittelt zu bekommen. Aber nicht nur die Vielfalt der Natur haben wir ganz neu betrachten und verstehen gelernt, wir haben auch gelernt zuzuhören. Wenn wir mit Freund:innen und Verwandten von Zuhause telefoniert haben, wurden wir oft gefragt, wie Ungarn und seine Menschen denn so seien. Während der Zeit hier haben wir gelernt, dass es keine einfache Antwort auf diese Fragen gibt; es ist nicht leicht zu sagen, wie ein ganzes Land ist oder alle Menschen in diesem Land sind. Denn jeder Mensch ist ein Individuum mit eigener Geschichte und eigenem Blick auf die Welt. Wir können bloß zuhören und versuchen, zu verstehen, wie die einzelnen Menschen denken, ohne etwas verallgemeinern zu wollen. Und mit je mehr Menschen wir uns unterhalten haben, desto vielschichtiger wurde unsere Sichtweise. Denn wie in jedem Land haben die Menschen auch hier ganz unterschiedliche Sichtweisen und Perspektiven auf unterschiedliche Themen – egal ob im Alltag, bei Persönlichem, der Lebensweise oder Politik. Der Freiwilligendienst hat uns gelehrt, dass ganz viel Schönes geschehen kann, wenn man etwas Neues ausprobiert, offen an Herausforderungen herangeht und einfach mal „ja“ sagt. Beim Einleben hat es sehr geholfen, uns unser Zuhause gemütlich einzurichten und mit Fotos, Pflanzen und Kerzen zu personalisieren sowie die Stadt Eger und ihre Menschen möglichst gut kennenzulernen. Momentan nehmen wir zum Beispiel an einem Jumping-Kurs teil; mit vielen Einheimischen Sport zu machen, ist jedes Mal ein Highlight unserer Woche. Uns hat dieser Auslandsaufenthalt im Rahmen eines Freiwilligendienstes unglaublich stark bereichert und können ihn aus vollem Herzen weiterempfehlen. Wir wünschen dir alles Gute für die nächste Reise! Marei und Ronja
Tovább olvasom