RestPoll projekt: A beporzók élőhelyeinek helyreállítása Európában 2023.11.28. 14:29

A RestPoll projekt célja a beporzók élőhelyeinek tartós helyreállítása és összekapcsolása Európában. A projekt a Freiburgi Egyetem vezetésével 2023 októberében kezdődött és négy évig tart. A projekt hazai kutatási tevékenységeit a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont irányítja, a kutatások pedig a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzetében zajlanak majd a következő években.

A Restpoll célja, hogy a társadalom számára hatékony eszközöket biztosítson a vadon élő beporzók csökkenésének megfordításához, és Európát a beporzók védelmének terén globális vezető szerephez juttassa.

A beporzók élőhelyeinek helyreállítása

A beporzók és az általuk nyújtott beporzási ökoszisztéma-szolgáltatás csökkenésének ellensúlyozásához fontos a virágzó élőhelyek és fészkelőhelyeik helyreállítása. Védelmük nemcsak a biológiai sokféleség, hanem a mezőgazdasági terméshozamok és az élelmiszerbiztonság szempontjából is fontos.

A RestPoll a gazdálkodóktól kezdve a kormányokig minden érintett féllel együttműködve arra összpontosít, hogy hatékony intézkedéseket és ágazatközi megközelítéseket alkalmazzon a beporzók és ökoszisztéma-szolgáltatásaik helyreállítása érdekében. A RestPoll központi eleme a beporzó élőhelyek helyreállítását célzó esettanulmányi területek és „Élő Laboratóriumok” hálózatának (Living Labs) létrehozása. Az „Élő Laboratóriumok” Európát átölelve közös kutatás, oktatás és tudáscsere egyedülálló központjai lesznek. A tizennégy európai ország tizennyolc esettanulmányi területeinek kezelői már részben meg is kezdték az élőhelyek rehabilitációját a RestPoll kutatóival együttműködve.

A RestPoll konzorcium tizenhat ország szakértelmét egyesíti. A projektpartnerek egy szakértő, szenvedélyes és kreatív csapatban fognak össze, melyet természet- és társadalomtudósok, huszonhárom kutatóintézet, egy civil szervezet szervezet, három vállalat, három minisztérium és egy nemzeti park képviselői alkotnak. A projekt különböző társadalmi, ökológiai és politikai szinteken újonnan kidolgozott részvételi módszerekkel vonja be az élelmiszer-ellátási lánc résztvevőit.

Sárga borzaslégy (Villa hottentotta) vadszedren (Rubus fruticosus) Fotó: Felix Fornoff

Projektindító találkozó Lundban, Svédországban

Az első találkozót, amelyen minden projektpartner részt vesz, november 28-án és 29-én tartják a svédországi Lundban. A találkozón lehetőség nyílik a projekt résztvevői számára, hogy személyesen vitathassák meg, hogyan érhetik el a projekt ambiciózus céljait. A projektpartnerek áttekintést adnak az egyes munkacsomagokról, és megbeszéléseket tartanak az adatgyűjtéssel és a szakpolitikák kialakításával kapcsolatos egyes témákban is. Alexandra-Maria Klein a projekt főkoordinátora, a Lundi Egyetem vendégprofesszora, már nagy izgalommal várja a többszereplős rehabilitációs projekt elindítását.

„A projekt Európa-szerte támogatni fogja a földhasználat átalakítását a biológiai sokféleséget támogató és termékeny tájak irányába.”

- Alexandra-Maria Klein

Bundás pihelégy (Volucella bombylans) kakukkfüvön Fotó: Felix Fornoff

A RestPoll weboldal elindítása

A lundi projektindító rendezvényen elindul a projekt honlapja is: www.restpoll.eu. A weboldal ösztönözni fogja a tapasztalatcserét, fontos háttéradatokat és friss híreket nyújt a projektről, bemutatja annak további terveit és elért mérföldköveit.

A projekt az Európai Unió Horizont Európa keretprogramja által a 101082102 számú támogatási megállapodás keretében kapott támogatást.

Kapcsolódó

2022/1. - 9. Tree studies

2022/1. - 9. Tree studies

2022.08.23. 15:57
Baumstudie[28.07.2022]Gemeinsam mit einer ungarischen Studentin haben wir in der letzten Zeit begonnen Bäume auf einer Weide zu tracken und nach einem ausführlichen Katalog zu beurteilen. Im Nationalpark sprechen wir immer von „Veteran Trees“, also besonders alten Bäumen. Bisher kann keiner Abschätzen wie viele es sind, es sind nur recht grobe Angaben von ca. 1000 Bäumen. Jedem Baum ist ein A4 Zettel gewidmet, auf dem erst Daten wie die Koordinaten, der lateinische Name und Maße wie z.B. die Höhe und der Umfang angegeben werden müssen. Für die Ermittlung der Höhe des Baumes wird eine Entfernung von 20m abgemessen. Von dort aus wird mit einem analogen Höhenmesser der Winkel zum Beginn des Stamms und der Winkel zum höchsten Teil der Baumkrone bestimmt. Die beiden Zahlen ergeben gemeinsam die Höhe. Danach kommen 36 Felder in denen unter anderem Angaben über Astlöcher, Kronen- oder Starkastabbrüche, Krankheits- oder Pilzbefall, Moos- und Flechtenvorkommen und Nester, die sich im Baum befinden. Zusätzlich kommen dann noch einmal 15 weitere Felder, wo z.B. nach anderen Bäumen in der direkten Umgebung gefragt wird. Die Aussagen, die wir über die Bäume treffen werden immer mit der Hilfe von für solche Studien angefertigte Kataloge getroffen. So sind in manchen Fällen verschiedene Bilder dargestellt und wir müssen entscheiden, welches dem untersuchten Baum am nächsten kommt. Zusammengefasst ist es eine sehr detaillierte Studie, weshalb wir am ersten Tag auch nur insgesamt 8 Bäume geschafft haben. Mit der Zeit wird man jedoch deutlich routinierter und muss nicht mehr alles erst im Katalog nachschlagen, wodurch die Arbeit deutlich schneller vorangeht. Insgesamt haben wir dennoch nur 60 von den ca. 1000 Bäumen tracken und beurteilen können.
Tovább olvasom