Rekord mezei hörcsög fogás a Hevesi síkon 2025.11.30. 18:31

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság „A kerecsensólyom védelme az Észak-alföldi régióban” című LIFE pályázatának vállalásai között szerepel a kerecsensólyom fontos zsákmányállataként számon tartott mezei hörcsög, dél-hevesi állományának gyarapítása. A pályázati időszak alatt (2022-2028) legalább 250 egyed áttelepítését terveztük, belterületen befogott példányok szántóföldi környezetbe történő kihelyezése útján.

A 2025-ös évet jó előjelekkel kezdtük meg, ugyanis általánosan tapasztalható volt a régióban a rágcsálók, mint például a mezei pocok (Microtus arvalis) állományának növekedése. A hosszú ősz, az enyhe, csapadékszegény tél és a korai kitavaszodás kedvező feltételeket teremt, ezen fajok populációinak növekedéséhez. Ezt a természetvédelmi szakemberek a rágcsálókkal táplálkozó ragadozó madarak megfigyeléséből eredően tudja leginkább megtapasztalni. A korán leköltő bagolyfajok (pl. erdei fülesbagoly) állományának növekedése, az időben fészket foglaló vércsék és ölyvek költésének kimagasló eredményessége, jó alapokat feltételezett az idei mezei hörcsög befogásokhoz!

Az első csapdázási évben, 2024-ben 71 példányt sikerült befogni, majd visszatelepíteni őket, belterületről mezőgazdasági környezetbe. Jó kezdésnek számított, de a projektben vállalt befogási számokat még korántsem értük el. A feladatot hasonló környezetben folytattuk, Tiszanána közigazgatási belterületéről magánházak, vállalkozások nyitott kert vagy valamilyen haszonállat részére művelt, nyitott, változatos területeiről. Az első hónap (április) során még nem tapasztaltunk, kiemelkedő fogási hatékonyságot a csapdázás során, több alkalommal is előfordult, hogy üresek voltak a csapdák. Igazán a nyár második felére indult el a dömping, folyamatosan erősödő fogási eredményekkel. Az élvefogó csapdázások legfontosabb eleme az ellenőrzések időzítése. A befogni kívánt faj alapos ismerete elengedhetetlen, ehhez kell igazítani a csapdázási módszereket. A mindennapos csapdaellenőrzések nyújtják az egyedek biztonságos visszatelepítését a mezőgazdasági környezetbe. A csapdázási időszak zárását is meg kell tervezni és időben be kell fejezni, mert az idegen környezetbe visszatelepített állatoknak időre van szükségük, hogy megfelelő helyet találjanak maguknak a télre való felkészüléshez. A késő nyári befogási időszakot szeptember közepével zártuk és az összesítéseknek megfelelően a 2025-ös csapdázási időszakot 171 db befogott és visszatelepített mezei hörcsöggel zártuk! Így a tavalyi évet egészen pontosan 100 egyeddel múltuk felül!

Emellett az év folyamán sikerült számos helyen megfigyelni az állatokat a tájegység egyéb területein is: hőkamerával éjjeli élettevékenysége közepette, illetve használt járatait földutak mellett füves mezsgyéken, lucernatáblákon, kapás növénykultúrák közelében. Sajnos az idei évben elég nagy számban lehetett látni közutak mentén elgázolt példányokat is, ami azonban szintén arra enged következtetni, hogy a faj populációja jelentősebb mértékben emelkedhetett a régióban.

A faj eredeti élőhelyére való visszatelepítésének célja kettős. Egyrészt a belterületi ingatlanok tehermentesítése, ezáltal a lakossági környezet nyújtotta problémák csökkentése. Másrészt a mezőgazdasági környezetben a veszélyeztetett állományú ragadozó madarak, mint például a kerecsensólyom táplálékbázisának megerősítése. A projekt során kitűzött célok elérése felé határozottan haladunk, ezáltal növelve az esélyét a fokozottan védett kerecsensólyom költőállományának megerősítéséhez!

A mezei hörcsög az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős állatfaj, ezért a befogása, szállítása, áttelepítése, ezáltal a hasznosítása a természetvédelmi hatóság engedélyéhez kötött.

Antal András Norbert
Antal András Norbert
természetvédelmi ügyintéző
Sasvári János
természetvédelmi őr

Kapcsolódó

2022/1. - 9. Tree studies

2022/1. - 9. Tree studies

2022.08.23. 15:57
Baumstudie[28.07.2022]Gemeinsam mit einer ungarischen Studentin haben wir in der letzten Zeit begonnen Bäume auf einer Weide zu tracken und nach einem ausführlichen Katalog zu beurteilen. Im Nationalpark sprechen wir immer von „Veteran Trees“, also besonders alten Bäumen. Bisher kann keiner Abschätzen wie viele es sind, es sind nur recht grobe Angaben von ca. 1000 Bäumen. Jedem Baum ist ein A4 Zettel gewidmet, auf dem erst Daten wie die Koordinaten, der lateinische Name und Maße wie z.B. die Höhe und der Umfang angegeben werden müssen. Für die Ermittlung der Höhe des Baumes wird eine Entfernung von 20m abgemessen. Von dort aus wird mit einem analogen Höhenmesser der Winkel zum Beginn des Stamms und der Winkel zum höchsten Teil der Baumkrone bestimmt. Die beiden Zahlen ergeben gemeinsam die Höhe. Danach kommen 36 Felder in denen unter anderem Angaben über Astlöcher, Kronen- oder Starkastabbrüche, Krankheits- oder Pilzbefall, Moos- und Flechtenvorkommen und Nester, die sich im Baum befinden. Zusätzlich kommen dann noch einmal 15 weitere Felder, wo z.B. nach anderen Bäumen in der direkten Umgebung gefragt wird. Die Aussagen, die wir über die Bäume treffen werden immer mit der Hilfe von für solche Studien angefertigte Kataloge getroffen. So sind in manchen Fällen verschiedene Bilder dargestellt und wir müssen entscheiden, welches dem untersuchten Baum am nächsten kommt. Zusammengefasst ist es eine sehr detaillierte Studie, weshalb wir am ersten Tag auch nur insgesamt 8 Bäume geschafft haben. Mit der Zeit wird man jedoch deutlich routinierter und muss nicht mehr alles erst im Katalog nachschlagen, wodurch die Arbeit deutlich schneller vorangeht. Insgesamt haben wir dennoch nur 60 von den ca. 1000 Bäumen tracken und beurteilen können.
Tovább olvasom