Rekord mezei hörcsög fogás a Hevesi síkon 2025.11.30. 18:31

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság „A kerecsensólyom védelme az Észak-alföldi régióban” című LIFE pályázatának vállalásai között szerepel a kerecsensólyom fontos zsákmányállataként számon tartott mezei hörcsög, dél-hevesi állományának gyarapítása. A pályázati időszak alatt (2022-2028) legalább 250 egyed áttelepítését terveztük, belterületen befogott példányok szántóföldi környezetbe történő kihelyezése útján.

A 2025-ös évet jó előjelekkel kezdtük meg, ugyanis általánosan tapasztalható volt a régióban a rágcsálók, mint például a mezei pocok (Microtus arvalis) állományának növekedése. A hosszú ősz, az enyhe, csapadékszegény tél és a korai kitavaszodás kedvező feltételeket teremt, ezen fajok populációinak növekedéséhez. Ezt a természetvédelmi szakemberek a rágcsálókkal táplálkozó ragadozó madarak megfigyeléséből eredően tudja leginkább megtapasztalni. A korán leköltő bagolyfajok (pl. erdei fülesbagoly) állományának növekedése, az időben fészket foglaló vércsék és ölyvek költésének kimagasló eredményessége, jó alapokat feltételezett az idei mezei hörcsög befogásokhoz!

Az első csapdázási évben, 2024-ben 71 példányt sikerült befogni, majd visszatelepíteni őket, belterületről mezőgazdasági környezetbe. Jó kezdésnek számított, de a projektben vállalt befogási számokat még korántsem értük el. A feladatot hasonló környezetben folytattuk, Tiszanána közigazgatási belterületéről magánházak, vállalkozások nyitott kert vagy valamilyen haszonállat részére művelt, nyitott, változatos területeiről. Az első hónap (április) során még nem tapasztaltunk, kiemelkedő fogási hatékonyságot a csapdázás során, több alkalommal is előfordult, hogy üresek voltak a csapdák. Igazán a nyár második felére indult el a dömping, folyamatosan erősödő fogási eredményekkel. Az élvefogó csapdázások legfontosabb eleme az ellenőrzések időzítése. A befogni kívánt faj alapos ismerete elengedhetetlen, ehhez kell igazítani a csapdázási módszereket. A mindennapos csapdaellenőrzések nyújtják az egyedek biztonságos visszatelepítését a mezőgazdasági környezetbe. A csapdázási időszak zárását is meg kell tervezni és időben be kell fejezni, mert az idegen környezetbe visszatelepített állatoknak időre van szükségük, hogy megfelelő helyet találjanak maguknak a télre való felkészüléshez. A késő nyári befogási időszakot szeptember közepével zártuk és az összesítéseknek megfelelően a 2025-ös csapdázási időszakot 171 db befogott és visszatelepített mezei hörcsöggel zártuk! Így a tavalyi évet egészen pontosan 100 egyeddel múltuk felül!

Emellett az év folyamán sikerült számos helyen megfigyelni az állatokat a tájegység egyéb területein is: hőkamerával éjjeli élettevékenysége közepette, illetve használt járatait földutak mellett füves mezsgyéken, lucernatáblákon, kapás növénykultúrák közelében. Sajnos az idei évben elég nagy számban lehetett látni közutak mentén elgázolt példányokat is, ami azonban szintén arra enged következtetni, hogy a faj populációja jelentősebb mértékben emelkedhetett a régióban.

A faj eredeti élőhelyére való visszatelepítésének célja kettős. Egyrészt a belterületi ingatlanok tehermentesítése, ezáltal a lakossági környezet nyújtotta problémák csökkentése. Másrészt a mezőgazdasági környezetben a veszélyeztetett állományú ragadozó madarak, mint például a kerecsensólyom táplálékbázisának megerősítése. A projekt során kitűzött célok elérése felé határozottan haladunk, ezáltal növelve az esélyét a fokozottan védett kerecsensólyom költőállományának megerősítéséhez!

A mezei hörcsög az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős állatfaj, ezért a befogása, szállítása, áttelepítése, ezáltal a hasznosítása a természetvédelmi hatóság engedélyéhez kötött.

Antal András Norbert
Antal András Norbert
természetvédelmi ügyintéző
Sasvári János
természetvédelmi őr

Kapcsolódó

2023/1. 7. HUMANITA Kick-off meeting

2023/1. 7. HUMANITA Kick-off meeting

2023.07.10. 16:06
Mitte April durfte der Bükk Nationalpark als Gastgeber für die Auftaktveranstaltung für ein von der EU gefördertes Projekt fungieren. Genauer gesagt, handelt es sich hierbei um ein Interreg CENTRAL EUROPE Projekt namens HUMANITA (= Human-Nature Interactions and Impacts of Tourist Activities on Protected Areas). Das Projekt wird vom European Regional Development Fund gefördert.Das Ziel von HUMANITA ist es touristische Aktivitäten in Schutzgebieten zu überwachen und zu bewerten, sowie Lösungen und Instrumente zusammen mit Touristen und der lokalen Gemeinschaft zu finden, um die negativen Auswirkungen der Menschen auf die Natur, so gering wie möglich zu halten und das Bewusstsein für eine umwelt- und naturfreundliche Lebensweise zu schärfen. Meiner Meinung nach ein sehr wichtiges Thema, daher denke ich, dass die EU-Gelder hier ganz gut aufgehoben sind.Für die Interessierten unter euch:www.bnpi.hu/hu/hir/humanita-nyitomegbeszeles-bukkszentkeresztenwww.interreg-central.eu/projects/humanita www.bnpi.hu/hu/palyazat-2/humanita-hu Für das zweitägige Meeting wurden alle teilnehmenden Partnerorganisationen aus Österreich, der Slowakei, Italien, Kroatien und Ungarn in die Ortschaft Bükkszentkereszt, welches sicht neben dem Gebiet des Bükk Nationalparks befindet, eingeladen. Die Partner bestehen dabei zum Teil aus Universitäten und Forschungseinrichtungen, welche das benötigte Know-how mitbringen und zum anderen Teil aus sogenannten „Pilot Areas", in welchen die erarbeiteten Methoden getestet werden können, sprich Nationalparks und Schutzgebiete.Meine ehrenvolle Aufgabe während dieser zwei Tage bestand darin Protokoll zu führen. Gar keine so leichte Aufgabe, wenn man bedenkt, dass die Tage von früh bis spät mit Programm versehen waren und die Präsentierenden natürlich auch nicht extra langsam sprachen, damit man auch alles notieren konnte (das wäre ja viel zu einfach ;) ). Und das ganze natürlich auch noch auf englisch. Zum Glück gab es genügend Kaffeepausen und ich bekam außerdem Hilfe von unserer slowakischen Partnerorganisation. Für das erste Mal in meinem Leben Protokoll führen, habe ich meine Aufgabe dann doch ganz gut gemeistert (denke ich :D). Um den Kopf nach den Meetings wieder etwas freizubekommen, wurden außerdem noch zwei sehr interessante Ausflüge geplant. Am ersten Tag haben wir abends das Bükk Astronomical Observatory, also die Sternwarte im Nationalpark, besucht, inkl. geführter Tour und einen Blick auf den Sternenhimmel über dem Nationalpark (leider nur vom Planetarium aus, da für das Teleskop leider zu bewölkt war). Der zweite Tag wurde dann noch mit einer Führung in der Anna-Kalktuffsteinhöhle, sowie der St. Stephans-Tropfsteinhöhle in Lillafüred abgeschlossen.Es waren ereignisreiche zwei Meeting-Tage, bei denen ich wieder viel Interessantes mitgenommen und viel Neues lernen durfte!
Tovább olvasom
2022/1. - 9. Tree studies

2022/1. - 9. Tree studies

2022.08.23. 15:57
Baumstudie[28.07.2022]Gemeinsam mit einer ungarischen Studentin haben wir in der letzten Zeit begonnen Bäume auf einer Weide zu tracken und nach einem ausführlichen Katalog zu beurteilen. Im Nationalpark sprechen wir immer von „Veteran Trees“, also besonders alten Bäumen. Bisher kann keiner Abschätzen wie viele es sind, es sind nur recht grobe Angaben von ca. 1000 Bäumen. Jedem Baum ist ein A4 Zettel gewidmet, auf dem erst Daten wie die Koordinaten, der lateinische Name und Maße wie z.B. die Höhe und der Umfang angegeben werden müssen. Für die Ermittlung der Höhe des Baumes wird eine Entfernung von 20m abgemessen. Von dort aus wird mit einem analogen Höhenmesser der Winkel zum Beginn des Stamms und der Winkel zum höchsten Teil der Baumkrone bestimmt. Die beiden Zahlen ergeben gemeinsam die Höhe. Danach kommen 36 Felder in denen unter anderem Angaben über Astlöcher, Kronen- oder Starkastabbrüche, Krankheits- oder Pilzbefall, Moos- und Flechtenvorkommen und Nester, die sich im Baum befinden. Zusätzlich kommen dann noch einmal 15 weitere Felder, wo z.B. nach anderen Bäumen in der direkten Umgebung gefragt wird. Die Aussagen, die wir über die Bäume treffen werden immer mit der Hilfe von für solche Studien angefertigte Kataloge getroffen. So sind in manchen Fällen verschiedene Bilder dargestellt und wir müssen entscheiden, welches dem untersuchten Baum am nächsten kommt. Zusammengefasst ist es eine sehr detaillierte Studie, weshalb wir am ersten Tag auch nur insgesamt 8 Bäume geschafft haben. Mit der Zeit wird man jedoch deutlich routinierter und muss nicht mehr alles erst im Katalog nachschlagen, wodurch die Arbeit deutlich schneller vorangeht. Insgesamt haben wir dennoch nur 60 von den ca. 1000 Bäumen tracken und beurteilen können.
Tovább olvasom