Összefogás a prügyi gyurgyalag telep renoválásáért 2020.05.14. 11:32

A Taktaközben tevékenykedő természetvédelmi őrszolgálat régi álma valósult meg az elmúlt hetekben, ugyanis végre az egykor szebb napokat is látott prügyi gyurgyalag-telep renoválása. A példás összefogás részletei alább olvashatóak.

A partfal keletkezésének eredete több évtizedes múltra tekint vissza, ennek ellenére pontos információink nincsenek a terület kialakulásának körülményeiről. Valószínűleg a folyamatos homokbányászatnak köszönhetően jött létre a gyurgyalagok fészkeléséhez szükséges függőleges profilú homokfal, melybe a madarak akár 2 méter mélyen is belevájhatják költőüregeiket.

Gyurgyalagok (Fotó: Jakab Sándor)

A gyurgyalag (Merops apiaster) hazánk talán legszínpompásabb madárfaja, ezért megjelenését nehéz is szavakba önteni. Torka aranysárga, testének alsó része kékes, míg fejének teteje és háta vörösesbarna színekben pompázik, de a fiatal madarak tollazata kevésbé élénk árnyalatúak. Csőre enyhén hajlott, melynek segítségével a levegőben kapja el a jellemzően darazsakból, lepkékből és más repülő rovarfajokból álló táplálékát. Érdekesség, hogy bár a házi méh a táplálékbázisának csak egy kis részét képezi, ennek ellenére népi neve, a méhészmadár is hártyásszárnyúakból álló táplálékára utal. Sőt, tudományos nevében az apiaster fajnév, illetve angol elnevezése, a ’bee-eater’ is méh evőt jelent. A fullánkos rovarok elfogyasztása nem egyszerű feladat, azonban a gyurgyalagoknak erre is megvan a speciális technikájuk. A zsákmányuk elfogása után ugyanis valamilyen kemény felületnek, általában egy ágnak csapkodják, dörzsölik az áldozataik potrohát, így megszabadulva a nemkívánatos részektől.

Gyülekező gyurgyalagok (Fotó: Jakab Sándor)

A gyurgyalag Európa déli vidékein általánosan elterjedt madárfaj, de az északabbi területeken, pl. Belgiumban, Dániában és Anglia déli részén is megtaláljuk összefüggő fészkelő-területeit. Kisebb elszigetelt költőállománya alakult ki Dél-Afrikában is.

Vonuló madárfaj, mely augusztus-szeptember táján indul Kelet- és Dél-Afrikában lévő telelőterületeire. Költőterületeire, a jól bevált folyók menti lösz- és homokpartfalakhoz szakadópartokhoz, rendszerint április végén, május elején érkezik vissza.

Gyurgyalag-költőüregek (Fotó: Soós Gábor)

A prügyi gyurgyalagtelep is egy ilyen évtizedek óta működő fészkelőhelye ezeknek a madaraknak, azonban a partfal állapotának folyamatos romlása miatt mára már csak kisszámban tudnak a területen költeni. A 2019-es állományfelmérés szerint mindössze 30 páros populációnak biztosított otthont ez az egykori homokbánya.

Nem volt ez ám mindig így. Ugyan komolyabb állományfelmérések csupán 2003-tól történtek a telepet érintően, de ebben az évben még 97 pár gyurgyalag és 70 pár partifecske (Riparia riparia) talált itt költésre alkalmas partfalat. A telep már ekkor is Magyarország egyik legnépesebb gyurgyalag-élőhelyének számított, a rekord viszont a 2011-es állományfelmérés során becsült 160 pár gyurgyalag volt. A kiemelkedően magas szám a 2010-es árvízi védekezésnek volt köszönhető, ugyanis az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság (továbbiakban ÉMVIZIG) innen termelte ki a gátak megerősítéséhez szükséges homokot, aminek következtében helyenként 10 méter magas partfal állt a madarak rendelkezésére.

Azóta sajnos nem történt jelentősebb beavatkozás a gyurgyalagok élőhelyének megőrzése érdekében és ennek következtében a homokfal állapota folyamatosan romlott. Csupán a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársainak és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Bükki Helyi Csoport tagjainak áldozatos, kétkezi munkájával lehetett fenntartani az utóbbi években helyenként már csupán fél-egy méter magasságú partfalat. Ehhez némi pozitív hatással járult hozzá az illegális homokbányászat, szebben fogalmazva az extenzív bányaművelés is.

A kép jobb oldalán a partfal munkálatok előtti állapota látható (Fotó: Soós Gábor)

Az idei évben viszont, köszönhetően az ÉMVIZIG, valamint a szomszédos földterület-tulajdonos hozzájárulásának, megvalósulhatott végre a homokfal teljes szélességének és felső 1/3-ad részének kotrása, ami az elmúlt évek állapotaihoz képest hatalmas eredménynek tekinthető.

A kotrás utáni állapotról készült képek magukért beszélnek. 168 m hosszú, helyenként 3 méter magas függőleges partfal került kialakításra, mely nem jöhetett volna létre a földmunkákat végző Ivanics Tamás önzetlen munkája nélkül.

Zajlik a munka (Fotó: Soós Gábor)

Panorámakép a frissen renovált gyurgyalag telepről (Fotó: Soós Gábor)

A gyurgyalag telep egyes szakaszai (Fotók: Soós Gábor)

A gyurgyalag fokozottan védett madárfaj, természetvédelmi értéke 100.000 Ft. A fajt számos veszély fenyegeti, köztük élőhelyeik fokozódó megszűnése, de megemlíthetjük a vonulás során őket is érintő illegális vadászatot, vagy a gyurgyalagok által „megkárosított” méhészek rosszindulatú reakcióit is.

Védelmük érdekében azonban számos lehetőségünk adódik, így például a fent említett módon az élőhelyeik fejlesztése, kialakítása. A gyurgyalagok sokszor már egy-egy nagyobb homokbuckába is képesek beleköltözni, azonban ha ismerünk aktív gyurgyalagtelepeket és segíteni szeretnénk ezeknek a színpompás madaraknak, nincs másra szükségünk, mint néhány lapátra és lelkes kézre. Ha évente felfrissítjük az otthonukat jelentő partfalakat, akkor nagyban hozzájárulunk az egyes populációk fennmaradásához.

Ezúton is köszönjük az ÉMVIZIG-nek és Somos László földtulajdonosnak a munkálatok elvégezéséhez való hozzájárulását, illetve Ivanics Tamás gazdálkodónak az élőhely renoválásában végzett lelkiismeretes munkáját.

Gyurgyalag zsákmányával (Fotó: Soós Gergő)

Soós Gábor
természetvédelmi területfelügyelő

Kapcsolódó

2022/1. - 5. Ipolytarnóc: our stay in the wilderness

2022/1. - 5. Ipolytarnóc: our stay in the wilderness

2022.08.23. 15:40
Ipolytarnoc; Unser Aufenthalt im Nirgendwo[26.5.2022- 5.6.2022.; 28.6.2022.-7.7.2022]Während unseres Freiwilligendienstes wohnten wir insgesamt einen Monat in Ipolytarnóc, einmal Anfang Juni und einmal Anfang Juli. Das Visitorcenter gehört nicht direkt zum Bükk Nationalpark wird aber vom Direktorat mitverwaltet. Wir wohnten in einem der Gästehäuser am Waldrand und hatten immer mal wieder pelzigen Besuch durch den dort lebenden Kater. Unsere Arbeit war etwas anders als im Direktorat, wir saßen nicht im Büro sondern waren meist draußen unterwegs. Bevor wir nach Ipolytarnóc fuhren gab uns Balázs Excel Tabellen über verschiedene Wanderpfade rund um Ipolytarnóc. Unsere Aufgabe war die Pfade abzulaufen, die Infotafeln mit einem GPS-Gerät zu markieren und alles mit Fotos festzuhalten. Anschließend trugen wir alle Auffälligkeiten in den Tabellen zusammen. Eine weitere unserer Aufgaben war etwas sehr besonderes, Ipolytarnóc ist für seine Fülle und Qualität an Fossilien bekannt und noch ist längst nicht alles freigelegt. Wir durften die Ausgrabungen weiterführen und uns selbst als Archäologen versuchen. Die Arbeit machte viel Spaß aber natürlich war auch die Umgebung traumhaft schön. Unsere Unterkunft befand sich mitten im Wald, was wir durch kleine Ausflüge und Spaziergänge nutzen Während unseres zweiten Aufenthaltes fand die Reevaluation statt, mehr dazu können sie im Blogeintrag „Hoher Besuch in Ungarn“ lesen.
Tovább olvasom