Miskolci Egyetem Selmeci Műemlékkönyvtára

A Miskolci Egyetemen Múzeumának egyik kiállítása, a Selmeci Műemlékkönyvtár. Az egyetem és a könyvtár 275 éves emlékeit őrzi és gyűjti.

A Selmeci Műemlékkönyvtár a Miskolci Egyetem ősének, az 1735-ben Selmecbányán (Schemnitz, ma Banska Štiavnica) megalapított Bányászati Tanintézetnek, majd később Bányászati és Erdészeti Akadémiának (Főiskolának) a könyvtára. A selmeci akadémia a világ első műszaki felsőoktatási intézménye volt, amelynek két jogutód intézménye (a Miskolci Egyetem és a Nyugat-magyarországi Egyetem) ma is működik.

Az 1735-ben alapított selmeci könyvtár Európa egyetlen 18. századi alapítású, épségben, szinte hiánytalanul és eredeti állapotában megmaradt műszaki-természettudományos szakkönyvtára. A harmincezres gyűjteményben megtalálható a műszaki és természettudományok 16–19. századi szakirodalmi termésének java. Különösen gazdag a 18–19. századi műszaki-természettudományos folyóiratállomány.

Az 1735 és 1918 közötti időszakból való mintegy 45 ezres állomány háromnegyed része került Miskolcra. Az eredeti selmeci szakrend szerint, ezek a mechanika, az általános gépészet, a méréstan, a föld- és bányamérés, a kémia, a fizika, az ásványtan, a földtan, az őslénytan, a bányászat, a bányajog, a kohászat, a sótermelés, a pénzverészet és a térképek anyaga.

A könyvtár állományának büszkeségei az 1735-ben kezdődött oktatás első tankönyvei. Ezek nemcsak a bányászat és kohászat legfontosabb összefoglaló művei voltak, hanem jogi, gazdasági és igazgatási ismereteket is tartalmaztak a leendő vezető műszaki szakemberek számára.

A montanisztikai tudományok (bányászat és kohászat) középkori ismereteinek legelső összefoglaló műve Georgius Agricola "De re metallica" című könyve, melynek az 1557-ben megjelent német nyelvű, kézzel kiszínezett, eredeti első kiadása a könyvtár egyik legféltettebb darabja.

A kéziratok közül a legnagyobb becsben tartott az 1845-ből származó "Bányászati Szófüzér", melyet az Selmeci Akadémiai Magyar Olvasó Társulat hallgatói állítottak össze Pettkó János professzor vezetésével. Ebben elsőként tettek kísérletet egy rendszerezett német-magyar bányászati szakszótár létrehozására, abban az időben, amikor az oktatás nyelve az akadémián kizárólag a német volt.

Nyitva tartás