Nagy-kő, Bárna

4
Panoráma a Nagykőről
Panoráma a Nagykőről
Panoráma a Nagykőről
Panoráma a Nagykőről

Helyi jelentőségű védett természeti terület

Megközelítése

A Bárna fölé magasodó 519 m magasságú Nagy-kő a településről a kék sávon a Zához-völgyön keresztül, illetve a kék háromszögön érhető el.

Felszínalaktani jellemzők, értékek

A Medves környéki vulkanizmus idején kialakult bazaltcsúcson fekete oszlopos bazalttömbök és szürke rétegpados bazaltok váltakoznak. A korábbi kőbányászat során ez utóbbit termelték ki, ennek maradványaként látható egy színpadszerű alakzat a sziklán. Ha a vulkáni kitörési központokat figyelembe véve vizsgáljuk a területet, a Nagy-kőt a neckek közé sorolhatjuk, amelyek esetében a bazaltláva vagy a hasadékban szilárdult meg, vagy a vulkáni kráter belsejét tölti ki. Ezek a képződmények túlnyomórészt a külsőerőknek ellenálló bazaltlávából épülnek fel, így jelentős felszínalaktani értékük és tájképalakító szerepük van. Földtani értékük a bazalt elválásának különféle megjelenési formáiban és azok egymáshoz való viszonyulásában rejlik.

Növényvilága

A sziklán és a környezőerdőkben számos értékes növényfaj telepedett meg. A bazaltsziklán az északi fodorka (Asplenium septentrionale). A bogláros szellőrózsa (Anemone ranunculoides) kevésbé tömeges kora tavaszi faj, populációi azonban meglehetősen elszigeteltek a területen. A törmeléklejtő-erdőkre jellemzőmogyorós hólyagfa (Staphylea pinnata) a területen a 2 m-es magasságot is eléri, ami meglehetősen ritka. A meszes homokkő málladékán kialakult záródó és zárt gyepekben a homoki vértő (Onosma arenarium), a törmeléklejtőkön a magas csukóka (Scutellaria altissima), a homokkőfalak alatti nyílt gyepekben a fehér vajvirág (Orobanche alba) is előfordul. Az ujjas keltike (Corydalis solida) meglehetősen elszigetelt populációkkal van jelen a területen. A bazaltláván 3 fejlett tő él a szikla ternyéből (Aurinia saxatilis).
Száraz tölgyesekben szórványosan megjelenik a cserlevelű saláta (Lactuca quercina) és a zöldesvirágú habszegfű (Silene viridiflora). A bükkösökben, cseres-kocsánytalan tölgyesekben néhány tő piros madársisak (Cephalanthera rubra) is előfordul. Molyhos tölgyesekben, cseres-kocsánytalan tölgyesekben szórványos a sárgás sás (Carex michelii). Homokos talajon kialakult lejtősztyeppekben, felhagyott legelőkön a kunkorgó árvalányhaj (Stipa capillata) fordul elő. A hegyi árvalányhajnak (Stipa pennata) a területen igen kicsiny, fragmentális populációi élnek a délies kitettségű oldalak bazalt váztalajain. Murvásan széteső bazalton találkozhatunk az élesmosófűvel (Chrysopogon gryllus).

Kapcsolódó

2023/1 6. Eagle’s eggs inventory

2023/1 6. Eagle’s eggs inventory

2023.07.10. 16:00
Um ehrlich zu sein, haben mich Vögel im Allgemeinen noch nie so wirklich interessiert. Aber ich glaube, das liegt daran, da man sie sehr selten aus nächster Nähe zu Gesicht bekommt. Als ich mir die Vogelrettungsstation auf dem Gelände des Direktorats ansehen durfte, wurde mir klar, dass Vögel doch ganz interessant sind, wenn man sich näher mit ihnen beschäftigt!Als ich dann die Gelegenheit bekam, eine Gruppe von Rangern zu begleiten, welche die Adlernester und deren Eierbestand überprüfte, war ich natürlich sofort dabei. Wer möchte es sich schon entgehen lassen einen in freier Wildbahn lebenden Adler aus nächster Nähe zu sehen? Ich jedenfalls nicht.Genauer gesagt handelt es sich bei dieser Art um den Östlichen Kaiseradler (Aquila heliaca) (Für die Interessierten unter euch: https://de.wikipedia.org/wiki/%C3%96stlicher_Kaiseradler). Außerdem gibt es noch eine kleine Population an Seeadlern (Haliaeetus albicilla) in diesem Gebiet.An diesem Tag lag unser Fokus allerdings nur auf den Nestern des Kaiseradlers. Die Aufgabe bestand darin, den Bestand an Eiern in allen Nestern zu überprüfen, zu dokumentieren und anschließend abzuwarten, dass das Weibchen wieder zu ihrem Nest zurückkehrt. Es wurden zwei Gruppen gebildet. Gruppe Nr. 1 hatte die Aufgabe die Eier im Nest zu zählen. Dafür mussten wir (zum Glück) nicht etwa auf den Baum klettern, sondern bedienten uns modernster Technik in Form einer Drohne. Die zweite Gruppe beobachtete aus einer Entfernung von ca. 800 m das Nest per Fernglas und dokumentierte minutengenau, wann das Weibchen das Nest verließ und wann es, nachdem die Drohne wieder weg war, zu ihren Eiern zurückgekehrt war. Das konnte mal nur 15 Minuten dauern, mal mehrere Stunden. Zum Glück war ich in der ersten Gruppe. ;)Im Durchschnitt legen Kaiseradler 1-3 Eier. Bei unseren Nestern waren es meistens drei, also ein ziemlich guter Durchschnitt. Die kommende Kaiseradlergeneration ist somit gesichert. Bis wir die zehn Nester alle abgeklappert hatten, dauerte es eine Weile. Wir fuhren über endlose Felder und durch Niemandsland, wo sich unsere Wege immer wieder mit denen von Fasanen, Feldhasen und Rehen (ich habe noch nie an einem Tag so viele Rehe gesehen) kreuzten. Alles in allem ein sehr interessanter, tierreicher Tag, beendet natürlich mit einem obligatorischem Kaffee.
Tovább olvasom