Nagy-kő, Bárna

4
Panoráma a Nagykőről
Panoráma a Nagykőről
Panoráma a Nagykőről
Panoráma a Nagykőről

Helyi jelentőségű védett természeti terület

Megközelítése

A Bárna fölé magasodó 519 m magasságú Nagy-kő a településről a kék sávon a Zához-völgyön keresztül, illetve a kék háromszögön érhető el.

Felszínalaktani jellemzők, értékek

A Medves környéki vulkanizmus idején kialakult bazaltcsúcson fekete oszlopos bazalttömbök és szürke rétegpados bazaltok váltakoznak. A korábbi kőbányászat során ez utóbbit termelték ki, ennek maradványaként látható egy színpadszerű alakzat a sziklán. Ha a vulkáni kitörési központokat figyelembe véve vizsgáljuk a területet, a Nagy-kőt a neckek közé sorolhatjuk, amelyek esetében a bazaltláva vagy a hasadékban szilárdult meg, vagy a vulkáni kráter belsejét tölti ki. Ezek a képződmények túlnyomórészt a külsőerőknek ellenálló bazaltlávából épülnek fel, így jelentős felszínalaktani értékük és tájképalakító szerepük van. Földtani értékük a bazalt elválásának különféle megjelenési formáiban és azok egymáshoz való viszonyulásában rejlik.

Növényvilága

A sziklán és a környezőerdőkben számos értékes növényfaj telepedett meg. A bazaltsziklán az északi fodorka (Asplenium septentrionale). A bogláros szellőrózsa (Anemone ranunculoides) kevésbé tömeges kora tavaszi faj, populációi azonban meglehetősen elszigeteltek a területen. A törmeléklejtő-erdőkre jellemzőmogyorós hólyagfa (Staphylea pinnata) a területen a 2 m-es magasságot is eléri, ami meglehetősen ritka. A meszes homokkő málladékán kialakult záródó és zárt gyepekben a homoki vértő (Onosma arenarium), a törmeléklejtőkön a magas csukóka (Scutellaria altissima), a homokkőfalak alatti nyílt gyepekben a fehér vajvirág (Orobanche alba) is előfordul. Az ujjas keltike (Corydalis solida) meglehetősen elszigetelt populációkkal van jelen a területen. A bazaltláván 3 fejlett tő él a szikla ternyéből (Aurinia saxatilis).
Száraz tölgyesekben szórványosan megjelenik a cserlevelű saláta (Lactuca quercina) és a zöldesvirágú habszegfű (Silene viridiflora). A bükkösökben, cseres-kocsánytalan tölgyesekben néhány tő piros madársisak (Cephalanthera rubra) is előfordul. Molyhos tölgyesekben, cseres-kocsánytalan tölgyesekben szórványos a sárgás sás (Carex michelii). Homokos talajon kialakult lejtősztyeppekben, felhagyott legelőkön a kunkorgó árvalányhaj (Stipa capillata) fordul elő. A hegyi árvalányhajnak (Stipa pennata) a területen igen kicsiny, fragmentális populációi élnek a délies kitettségű oldalak bazalt váztalajain. Murvásan széteső bazalton találkozhatunk az élesmosófűvel (Chrysopogon gryllus).

Kapcsolódó

4 Austausch mit dem Kiskunság Nationalpark / Exchange with the Kiskunság National Park

4 Austausch mit dem Kiskunság Nationalpark / Exchange with the Kiskunság National Park

2023.04.19. 14:18
Vom 23. bis zum 28. Oktober waren wir in dem Kiskunság Nationalpark, der Nationalpark wurde im Jahr 1975 gegründet und liegt zwischen Donau und Theiß in der Mitte von Ungarn. Die beiden Freiwilligen Paul und Tristan absolvieren hier ihren Freiwilligendienst, wie Marei und ich sind sie auch mit dem Kulturweit Programm in Ungarn. Damit wir die diversen Landschaftsformen in Ungarn etwas besser kennen und verstehen lernen können, haben wir uns, so wie die Freiwilligen vor uns für ein gemeinsames Austausch Projekt entschieden. Während sich das bewaldete Bükk Gebirge durch verschiedene Karstformationen und Kalksteinberge auszeichnet, sind im Kiskunság Nationalpark verschiedene Steppen, Salzwiesen und Weiden vorzufinden. Beide Nationalparks sind also sehr unterschiedlich und in ihrer Biodiversität einzigartig, weshalb der Austausch eine spannende Lernmöglichkeit darstellt. An dem meisten Tagen waren wir mit Csaber einem der Ranger des Kiskunság Nationalparks unterwegs, dieser hat uns viel über die Artenvielfalt in Nationalpark erklärt. Die Puszta steppe bieten ein Lebensraum für zahlreiche Pflanzen und Tiere, so hatten wir das Glück an einem Tag great bustards (Großtrappen) zu sehen. Diese gehören mit einem Gewicht von bis zu 16 kg zu den schwersten flugfähigen Vögeln der Welt. In den letzten zweihundert Jahren ging der Mitteleuropäische Bestand fast verloren, weshalb die Vögel heute besonders geschützt werden müssen. Weiterhin haben wir Common Hackberries (Amerikanischer Zürgelbaum) herausgerissen, diese aus Amerika importierte Pflanze stellt durch ihre rasante Verbreitung eine starke Gefährdung für die Artenvielfalt da. Die Lebensbedingungen im Nationalpark sind günstig für die Common Hackbeeries, so dass sie sich schnell weiterverbreiten können, weshalb ihr Bestand reguliert werden muss. Breitet sich eine invasive Pflanzenart zu weit aus und gefährdet die heimische Artenvielfalt, so wird eingegriffen. Würden sich die invasiven Pflanzen weiter ausbreiten und dann von einer Krankheit befallen werden, so wären direkt alle Pflanzen betroffen, aus diesem Grund soll die Artenvielfalt geschützt werden. Im Kiskunság Nationalpark durften aber auch viele andere spannende Erfahrungen machen, in der Waldhütte in welcher wir in der Woche unseres Aufenthalt gelebt haben, gab es keine Heizung, weshalb wir Holz gehakt haben um zu heißen, Trinkwasser gab aus Kanistern und zum Duschen haben wir ein Duschfeuer angemacht. Durch diese Erfahrung sind uns viele Privilegien noch einmal deutlich bewusster geworden und wir haben sie noch mehr zu schätzen gelernt. Die Erfahrungen im Kiskungság Nationalpark waren also auf ganz vielen verschiedenen Ebenen sehr bereichernd.
Tovább olvasom