Mit is érdemes tudni a hóvirágról? 2023.02.24. 12:46

A kikeleti hóvirág (Galanthus nivalis) a nemzetségének legismertebb és egyben legnagyobb elterjedési területtel bíró tagja.

A Kárpát-medencében vadon ez az egyetlen hóvirág-faj terem. A növény latin fajneve, a „nivalis” a hóra utal, ami vonatkozhat virágának színére és egyben korai virágzására is. Több kisázsiai – mediterrán elterjedésű rokonfaját, elsősorban a pompás hóvirágot (Galanthus elwesii) – kertekben is megtalálhatjuk. Ez utóbbi faj – a kikeleti hóvirághoz képest – jóval előbb, már akár január legelején virágzásba kezdhet.

A faj korai virágzása miatt számos kultúrában a remény és a megújulás szinonimájává vált. Mint minden hagymás növényt korábban ezt is hasznosították széles elterjedési területén (pl. fejfájás ellen illetve fájdalomcsillapítás során). Ma már hasonló hatású szintetikus szerek állnak rendelkezésre, mivel a faj gyűjtése a legtöbb országban tilos!

A közhiedelemmel ellentétben a kikeleti hóvirág nem gyakori hazánkban. Az ország számos pontjáról, így a fátlan, kontinentális klímájú Nagy-Alföldünkről is hiányzik, valamint a középhegységeinkben is rapszodikusan jelentkezik. A Bükkben elsősorban patakvölgyek égereseiben, gyertyános-tölgyesekben, illetve szikla- és szurdokerdőkben fordul elő. Jelentős állományok ismertek a hegység magasabb régióiból, ahol a bükkösökben és az azok helyén pár száz éve kialakított irtásréteken is tömegesen megjelenik. A jelentős magassági különbségeknek köszönhetően a Bükkben a virágzása akár február elejétől (hegylábperemeken) elhúzódhat április végéig (a Bükk-fennsík hűvös töböroldalaiban). Sajnos a faj virágzása többnyire olyan jeles napokkal fed át, mint a Valentin-nap és a Nőnap. Korábbi, ipari jellegű gyűjtése – mely főleg a zalai állományokat viselte meg – ennek volt betudható. A Bükk környezetében az ipari jellegű gyűjtés szerencsére nem volt jellemző, de minden évben a természetvédelmi őrszolgálat a frekventált helyeket ellenőrzi, a jelenlétét növeli a területen. A faj védettségét európai uniós természetvédelmi irányelv (az élőhelyvédelmi irányelv) is szolgálja, melynek következtében vált védett fajjá nálunk is 2005-ben. Egyetlen tő pénzben kifejezett természetvédelmi értéke 10.000 forint. Országos akciók kezdődtek a faj védelmét szolgáló gyűjtések visszaszorítására és a természetvédelmi nevelés terén is számos eredményt értünk el, így immár adatait bárki eljuttathatja a Vadonleső program keretében.

Mindenkit arra biztatunk, hogy ne hagyja elszaladni maga mellett a tavaszt, menjünk ki a természetbe és ne feledjük otthon a kameránkat, telefonunkat sem, amivel ezt a szépséget megörökíthetjük…


Kapcsolódó

2023/1 6. Eagle’s eggs inventory

2023/1 6. Eagle’s eggs inventory

2023.07.10. 16:00
Um ehrlich zu sein, haben mich Vögel im Allgemeinen noch nie so wirklich interessiert. Aber ich glaube, das liegt daran, da man sie sehr selten aus nächster Nähe zu Gesicht bekommt. Als ich mir die Vogelrettungsstation auf dem Gelände des Direktorats ansehen durfte, wurde mir klar, dass Vögel doch ganz interessant sind, wenn man sich näher mit ihnen beschäftigt!Als ich dann die Gelegenheit bekam, eine Gruppe von Rangern zu begleiten, welche die Adlernester und deren Eierbestand überprüfte, war ich natürlich sofort dabei. Wer möchte es sich schon entgehen lassen einen in freier Wildbahn lebenden Adler aus nächster Nähe zu sehen? Ich jedenfalls nicht.Genauer gesagt handelt es sich bei dieser Art um den Östlichen Kaiseradler (Aquila heliaca) (Für die Interessierten unter euch: https://de.wikipedia.org/wiki/%C3%96stlicher_Kaiseradler). Außerdem gibt es noch eine kleine Population an Seeadlern (Haliaeetus albicilla) in diesem Gebiet.An diesem Tag lag unser Fokus allerdings nur auf den Nestern des Kaiseradlers. Die Aufgabe bestand darin, den Bestand an Eiern in allen Nestern zu überprüfen, zu dokumentieren und anschließend abzuwarten, dass das Weibchen wieder zu ihrem Nest zurückkehrt. Es wurden zwei Gruppen gebildet. Gruppe Nr. 1 hatte die Aufgabe die Eier im Nest zu zählen. Dafür mussten wir (zum Glück) nicht etwa auf den Baum klettern, sondern bedienten uns modernster Technik in Form einer Drohne. Die zweite Gruppe beobachtete aus einer Entfernung von ca. 800 m das Nest per Fernglas und dokumentierte minutengenau, wann das Weibchen das Nest verließ und wann es, nachdem die Drohne wieder weg war, zu ihren Eiern zurückgekehrt war. Das konnte mal nur 15 Minuten dauern, mal mehrere Stunden. Zum Glück war ich in der ersten Gruppe. ;)Im Durchschnitt legen Kaiseradler 1-3 Eier. Bei unseren Nestern waren es meistens drei, also ein ziemlich guter Durchschnitt. Die kommende Kaiseradlergeneration ist somit gesichert. Bis wir die zehn Nester alle abgeklappert hatten, dauerte es eine Weile. Wir fuhren über endlose Felder und durch Niemandsland, wo sich unsere Wege immer wieder mit denen von Fasanen, Feldhasen und Rehen (ich habe noch nie an einem Tag so viele Rehe gesehen) kreuzten. Alles in allem ein sehr interessanter, tierreicher Tag, beendet natürlich mit einem obligatorischem Kaffee.
Tovább olvasom