Keleti madárvendégek a Borsodi-Mezőségben 2021.11.15. 10:39

A hazai terepmadarászok számára az év legizgalmasabb időszakai közé tartozik az őszi madárvonulás. Ez idő tájt megnő az esélye annak, hogy a gyakoribb madárfajok mellett egy-egy ritkább is a szemünk elé kerüljön. Az idei ősszel két ilyen madarat is megfigyelhettünk a Tiszabábolna melletti Nagy-Szék-lápán.

Október második hétvégéjén a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság nyugalmazott munkatársa, Szitta Tamás madarakat fotózott a területen, mikor is egy nagyméretű, fura színű „kacsára” lett figyelmes. Ugyan a madár meglehetősen távol, a tó túloldalán úszott, de ennek ellenére egyértelműen felismerte, hogy egy vörös ásólúddal (Tadorna ferruginea) van dolga. A fajnak ez volt az első megfigyelése a Borsodi-Mezőség Tájvédelmi Körzetben.

Bizonyítófotó a tiszabábolnai vörös ásólúdról (Fényképezte: Balázsi Péter)

A vörös ásólúd Észak-Afrika és Eurázsia mediterrán, sivatagi és sztyeppi területeinek madara. Nevét színéről és jellegzetes költési szokásáról kapta, miszerint leginkább földi üregekben szeret fészkelni. Európa-szerte kedvelt díszmadár, valamint többfelé előfordulnak vadon megtelepedett állományai is. Ezért valószínű, hogy a hazánkban évente megfigyelt néhány példány egy része fogságból szökhetett meg. Így hát elképzelhető, hogy a közel egy hetet itt tartózkodó madár sem vad eredetű volt. Ám ennek a feltételezésnek ellentmond, hogy vonulási időszakban került elő, meglehetősen félénken viselkedett és tenyésztői gyűrűt sem viselt a lábán. Mikor nem a tavon szűrögetve, csipegetve táplálkozott, akkor legszívesebben a parti növényzet takarásában tartózkodott, ami jelentősen megnehezítette a megfigyelését. A vörös ásólúd Magyarországon védett, pénzben kifejezett természetvédelmi értéke 25 ezer forint.

A repülő ásóludak könnyen felismerhetőek (Fényképezte: Kovács Norbert)

Október 21-én, a szokásos csütörtöki daru (Grus grus) számlálásra készülve vizslattam a leszáradó szikes tavon lévő madarakat, mikor is a bíbicek (Vanellus vanellus) között egy már régóta áhított, ám mégis váratlan madárra lettem figyelmes. Ez a madár pedig nem volt más, mint a világszerte kritikusan veszélyeztetett lilebíbic (Vanellus gregarius) egy fiatal példánya!

Bizonyítófotó a Nagy-Szék-lápán látott lilebíbicről (Fényképezte: Balázsi Péter)

A lilebíbic Közép-Ázsia sztyeppéinek emblematikus költőfaja, melynek csökkenő számú világállományát mindössze 11200 példányra becsülik. Jól felismerhető jellegzetes fejmintájáról, valamint röptében a szárnyán lévő fekete-fehér háromszögekről. Nálunk leginkább az őszi vonulása során jelenik meg, mikor is bíbiccsapatokba keveredve tart afrikai, illetve dél-ázsiai telelőterülete felé. Tavaszi megfigyelései jóval ritkábbak, és általában nem látnak többet évi 1-4 egyednél (az eddigi összes magyarországi adata 40 alatt van).

Fiatal lilebíbic (Fényképezte: Kókay Bence)

Ez a példány viszont nem csak a Borsodi-Mezőség Tájvédelmi Körzetre volt „új faj”, hanem egész Borsod-Abaúj-Zemplén megyére is. A találást követő két nap délutánján még meg lehetett figyelni a tavon ezt a bíbicek között pihenő impozáns partimadarat, majd az érkező fronttal együtt ő is továbbállt. A lilebíbic Magyarországon fokozottan védett, pénzben kifejezett természetvédelmi értéke 500 ezer forint.

Szerző: Balázsi Péter

Felhasznált irodalom:

http://birding.hu/doc/NB2016.pdf

http://birding.hu/doc/NB2018-2019.pdf

http://datazone.birdlife.org/species/factsheet/soc...

https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatba...

https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatba...

Kapcsolódó

2022/1. - 5. Ipolytarnóc: our stay in the wilderness

2022/1. - 5. Ipolytarnóc: our stay in the wilderness

2022.08.23. 15:40
Ipolytarnoc; Unser Aufenthalt im Nirgendwo[26.5.2022- 5.6.2022.; 28.6.2022.-7.7.2022]Während unseres Freiwilligendienstes wohnten wir insgesamt einen Monat in Ipolytarnóc, einmal Anfang Juni und einmal Anfang Juli. Das Visitorcenter gehört nicht direkt zum Bükk Nationalpark wird aber vom Direktorat mitverwaltet. Wir wohnten in einem der Gästehäuser am Waldrand und hatten immer mal wieder pelzigen Besuch durch den dort lebenden Kater. Unsere Arbeit war etwas anders als im Direktorat, wir saßen nicht im Büro sondern waren meist draußen unterwegs. Bevor wir nach Ipolytarnóc fuhren gab uns Balázs Excel Tabellen über verschiedene Wanderpfade rund um Ipolytarnóc. Unsere Aufgabe war die Pfade abzulaufen, die Infotafeln mit einem GPS-Gerät zu markieren und alles mit Fotos festzuhalten. Anschließend trugen wir alle Auffälligkeiten in den Tabellen zusammen. Eine weitere unserer Aufgaben war etwas sehr besonderes, Ipolytarnóc ist für seine Fülle und Qualität an Fossilien bekannt und noch ist längst nicht alles freigelegt. Wir durften die Ausgrabungen weiterführen und uns selbst als Archäologen versuchen. Die Arbeit machte viel Spaß aber natürlich war auch die Umgebung traumhaft schön. Unsere Unterkunft befand sich mitten im Wald, was wir durch kleine Ausflüge und Spaziergänge nutzen Während unseres zweiten Aufenthaltes fand die Reevaluation statt, mehr dazu können sie im Blogeintrag „Hoher Besuch in Ungarn“ lesen.
Tovább olvasom