Hócza Henrietta, a Dajka-dülő füvesasszonya 2020.03.10. 09:16

A szilvásváradi Hócza Henrietta volt az egyetlen termelő, aki a tavalyi Nemzeti Parki Termék Védjegyes pályázaton lekvárjaival és gyógynövényes teáival elnyerte a "Bükki Nemzeti Parki Termék" védjegyet.

Heni a varászlatos szilvásváradi Dajka-dűlőben 2013-tól termeszti a gyógy- és fűszernövényeit. Inspirációként visszanyúlik a gyökerekhez, a házias termékekhez, melyek dédszüleink mindennapjait meghatározták. Szeretné minél több emberrel megismertetni a Dajka-dűlő „kincseit” , de a régi hagyományokat egy kis csavarral színesíti.

A Dajka-dűlő egy Natura 2000-es terület közvetlen szomszédságában található.

A magas gyümölcstartalmú és igazán ízletes tartósítószer és cukormentes lekvárokon kívül Heni termékei között megtaláljuk a különféle élvezeti és gyógyteákat, valamint többféle szörpöt és a szárítmányokat.

Jó szívvel ajánljuk a "Dajka dűlő kincseit" azoknak a fogyasztóknak, akik előnyben részesítik a helyi termelők szezonális, kézzel készült termékeit, szeretnek új ízeket kipróbálni, kedvelik a vadon termő gyümölcsökből és bogyókból készült házias termékeket.

Heni vallja: törekedni kell a testi és lelki harmóniára, hiszen ez a kettő együttesen az egészségünk alapja.

Fontos, hogy Henrietta termékei idény jelleggel készülnek, jó szívvel ajánljuk az egészségmegőrzés jegyében mindenkinek.

A Dajka dűlő honlapja az alábbi linken elérhető.


Kapcsolódó

Egerbakta - Baktató tanösvény

Egerbakta - Baktató tanösvény

2022.09.02. 09:05
Az egerbaktai tőzegmohás lápmedencék élővilágát, kutatástörténetét, a keletkezésükkel kapcsolatos hipotéziseket, valamint a környező natura 2000 terület természetvédelmi értékeit mutatja be a tanösvény.
A tavak egykor természetes közegükben élővizek voltak, ma már az un. eutróf tavak közé tartoznak. (Eutróf tavak: az oligotróf tavak természetes fejlődése ebbe az irányba tart. A tápanyag-ellátottság bőséges, a szervesanyag-termelés nagy. A fenékre kerülő elhalt szervezetek bomlása, valamint a bemosódó humusz jelentős oxigénmennyiséget fogyaszt, így az oxigénellátottság romlik. Feneküket vastagon borítja a tőzegsár. A bemosódó humusztól vizük rendszerint sötétbarna, oxigénkészletük nyáron teljesen elhasználódhat.) Röviden ez a jelenség akkor keletkezik, ha a természetes vízutánpótlás kevesebb, mint az elfolyás, illetve ha mindkettő minimálisra változik.
A három tavat körbe lehet járni. Az első kettő tó felszínét erősen benőtte a növényzet, viszont a harmadik (Felső-tó) megtekinthető. A lápot borító mohaszőnyeget jobbára a tőzegmoha képezi. Ez a faj elsősorban Észak-Európában a tajga övben és a magashegységekben gyakori, a Kárpát-medencére nem igazán jellemző. A Bükk klímája sem igazán kedvez nekik, mert csapadékszegény, de itt fennmaradásukat a hűvös mikroklíma is segítette. Sajnos már a láp a pusztulás tüneteit mutatja.A hazai Tőzegmohás láptavak megőrzése nagyon fontos számunkra. Egyrészt növény -és állatföldrajzi szempontból megőrizték azokat az elemeket, melyek a hűvösebb klímaidőszakok jellegzetes fajai voltak a Kárpát-medencében. Olyan különleges fajokkal rendelkeznek, melyek mára már Európa hűvösebb vidékeire jellemzőek, és a magashegységekbe húzódtak vissza. Másrészt a lápok lehetőséget biztosítanak múltunk megismerésére, így fontosak az egykori őskörnyezeti változások feltárásában is.
Az "egerbaktai tőzegmohás láptavak"-at 1978-ban nyilvánították védetté. A községtől gyalogosan 20 perc alatt megközelíthető terület szabadon látogatható. A gyalogtúrát kedvelők az almári vasútmegállóból sárga jelzésű turistaúton közelíthetik meg. Egerbakta felől a Tóvölgyön át kb. 25 km-re, a baktai Nagy tótól alig 70 méternyire, a Tóhegy oldalán fekszik a kis tőzegmohás láp, a tengerszint felett 280 m magasan. Mohaszintjében tőzegmohák által uralt fátlan láp. Mészben, tápanyagban szegény, savanyú talajú ill. vizű, kis kiterjedésű vizes élőhely, amelyben tőzegképződés zajlik. Az „egerbaktai tőzegmohás láp”, az ún. „Baktai-tavak” valójában három kör alakú tómederből (és öt kisebb, száraz mélyedésből) áll, amelyeket egy 600 méter átmérőjű, gyűrű-szerű gerincvonulat határol. A tavakat rejtő, vulkanikus kőzetekből, illetve kisebb részben átkovásodott homokból és aleuritból felépülő környezet határozott vulkánmorfológiai jegyekkel rendelkezik: nem elképzelhetetlen, hogy a Tó-hegy és közvetlen környezete egy vulkáni struktúra – vulkáni kúp, kráter; esetleg egy kitörési központhoz kapcsolódó utóvulkáni formaegyüttes – erősen lepusztult maradványa, nem lejtőmozgások hozták létre.
Tovább olvasom