Havária és természeti értékmentés a felsőtárkányi Oldalvölgyi-tavaknál 2020.03.28. 10:27

Természetvédelmi területfelügyelő kollégánk, Fitala Csaba beszámolója, avagy egy példa, mit csinál a természetvédelmi őrszolgálat tavasszal.

Gyepi béka nász. Fotó: Fitala Csaba

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrszolgálatának évről-évre visszatérő, fontos feladatát képezi a tavaszi kétéltű vonulás időszakában a peterakó helyek rendszeres ellenőrzése, ill. az új béka-, gőte- és szalamandra nemzedék sorsának nyomon követése. Ennek megfelelően végeztem én is terepbejárást 2020.03.27-én a reggeli órákban az Oldalvölgyi-tavaknál, ahol lehangoló kép fogadott.

A legfelső, sekély, mocsári növényzettel csaknem teljesen benőtt tónál az általam már hetekkel ezelőtt beállított vízszint itteni viszonylatban jelentős, kb. 15 cm-es csökkenését tapasztaltam, ami többezer gyepi béka (Rana temporaria) petének a parti fövenyre, azaz „szárazra” kerülésével járt. (A másik nagy számban ideérkező béka faj, a barna varangy (Bufo bufo) vonulása itt még nem kezdődött el). Különböző jelekből ítélve a vízszintcsökkenés az elmúlt 12 órában következhetett be a tápláló vízfolyás elapadása és a zsilipnél elszivárgó víz következtében. A parti iszapszegélyen rekedt petéket, pontosabban petecsomókat a közeli pusztulás fenyegette, mivel a megtermékenyített petéket körülvevő kocsonyás anyag csak ideig-óráig képes védelmet nyújtani a kedvezőtlen környezeti hatások vagy pl. a kiszáradás ellen.

Szárazra került petecsomók. Fotó: Fitala Csaba

Első teendőm az egykori halőrház körül talált műanyag veder, gumikesztyű, szemétlapát stb. igénybevételével a legveszélyeztetettebb petecsomók összegyűjtése és átszállítása volt a szomszédos, nagyobb vízterű (ezáltal biztonságosabb) tavakba.

Mentett petecsomók átszállítás előtt. Fotó: Fitala Csaba

Miután e munkával végeztem, felvettem a kapcsolatot a tórendszer tulajdonosával, az Egererdő Zrt. Felsőtárkányi Erdészetével, abban a reményben, hogy valami megoldást tudunk találni a vízellátás újbóli megindítására és ezáltal a vízi életet fenyegető veszély elhárítására. A tavak vízigényét egyébként az Oldalvölgy felső részéről, a Kaló kút környékéről eredő természetes vízfolyás fedezi. Mint az utóbb kiderült, ennek a patakocskának a tavak felé elágazó, csőrendszerben folytatódó szakaszán történt az a dugulás, ami a vízkimaradást okozta. A veszélyhelyzet időbeni észlelésével, a kritikus helyzetben lévő peték mentésével, ill. a vízellátás helyreállításával csak a gyepi békák esetében száz millió Ft-os nagyságrendű természeti érték pusztulását sikerült megakadályozni. ( A gyepi béka pénzben kifejezett természetvédelmi értéke:50 000 Ft/egyed, ill. fejlődési alak.)

Köszönet a „vízszolgáltatás” helyreállításában nyújtott gyors segítségért a Felsőtárkányi Erdészet vezetőjének, Gyenes Istvánnak, valamint munkatársainak, Bajzáth Róbertnek és Kakuk Ferencnek.

Fitala Csaba
természetvédelmi területfelügyelő

Kapcsolódó

2023/1 6. Eagle’s eggs inventory

2023/1 6. Eagle’s eggs inventory

2023.07.10. 16:00
Um ehrlich zu sein, haben mich Vögel im Allgemeinen noch nie so wirklich interessiert. Aber ich glaube, das liegt daran, da man sie sehr selten aus nächster Nähe zu Gesicht bekommt. Als ich mir die Vogelrettungsstation auf dem Gelände des Direktorats ansehen durfte, wurde mir klar, dass Vögel doch ganz interessant sind, wenn man sich näher mit ihnen beschäftigt!Als ich dann die Gelegenheit bekam, eine Gruppe von Rangern zu begleiten, welche die Adlernester und deren Eierbestand überprüfte, war ich natürlich sofort dabei. Wer möchte es sich schon entgehen lassen einen in freier Wildbahn lebenden Adler aus nächster Nähe zu sehen? Ich jedenfalls nicht.Genauer gesagt handelt es sich bei dieser Art um den Östlichen Kaiseradler (Aquila heliaca) (Für die Interessierten unter euch: https://de.wikipedia.org/wiki/%C3%96stlicher_Kaiseradler). Außerdem gibt es noch eine kleine Population an Seeadlern (Haliaeetus albicilla) in diesem Gebiet.An diesem Tag lag unser Fokus allerdings nur auf den Nestern des Kaiseradlers. Die Aufgabe bestand darin, den Bestand an Eiern in allen Nestern zu überprüfen, zu dokumentieren und anschließend abzuwarten, dass das Weibchen wieder zu ihrem Nest zurückkehrt. Es wurden zwei Gruppen gebildet. Gruppe Nr. 1 hatte die Aufgabe die Eier im Nest zu zählen. Dafür mussten wir (zum Glück) nicht etwa auf den Baum klettern, sondern bedienten uns modernster Technik in Form einer Drohne. Die zweite Gruppe beobachtete aus einer Entfernung von ca. 800 m das Nest per Fernglas und dokumentierte minutengenau, wann das Weibchen das Nest verließ und wann es, nachdem die Drohne wieder weg war, zu ihren Eiern zurückgekehrt war. Das konnte mal nur 15 Minuten dauern, mal mehrere Stunden. Zum Glück war ich in der ersten Gruppe. ;)Im Durchschnitt legen Kaiseradler 1-3 Eier. Bei unseren Nestern waren es meistens drei, also ein ziemlich guter Durchschnitt. Die kommende Kaiseradlergeneration ist somit gesichert. Bis wir die zehn Nester alle abgeklappert hatten, dauerte es eine Weile. Wir fuhren über endlose Felder und durch Niemandsland, wo sich unsere Wege immer wieder mit denen von Fasanen, Feldhasen und Rehen (ich habe noch nie an einem Tag so viele Rehe gesehen) kreuzten. Alles in allem ein sehr interessanter, tierreicher Tag, beendet natürlich mit einem obligatorischem Kaffee.
Tovább olvasom