„Gyűjtik a csordákat, hajtsák a marhákat” 2021.04.23. 09:29

Szent György ünnepe, a valódi tavasz kezdete.

A pásztorok életének egyik kiemelkedő eseménye volt április 24-e, Szent György-napja. Hagyományosan ezen a napon történt az állatok első kihajtása is téli szálláshelyeikről, valamint a pásztorok, béresek fogadása és ettől a naptól számították az igazi tavasz kezdetét. A Szent György-nap egy ősi pásztorünnep volt, ezért ehhez a naphoz számos hiedelem és népszokás is kapcsolódik. Gyakori volt például, hogy a marhákat láncon, tojáson hajtották keresztül, s azt tartották, hogy a jószágok ettől olyan erősek lesznek, mint a lánc és olyan gömbölyűek, mint a tojás.

Fotó: Horkay Ágnes

A kihajtás - a közhiedelemmel ellentétben - nem egy konkrét nap, hanem egy több hétig tartó folyamat, amit számos tényező befolyásolhat. Ezek közül a legfontosabb a legelők állapota és az időjárás alakulása. A gyepterületek növekedési erélyét és a talajszerkezetét nagymértékben befolyásolja a hőmérséklet és a csapadékviszonyok alakulása. Ezekre a tényezőkre a védett természeti területek kezelése során fokozottan figyelnünk kell, hiszen a nagytestű állatok a vizenyős, laza talajon nagy taposási kárt okozhatnak, ezáltal károsíthatják a gyepvegetációt is. A batúzi állatállománnyal legeltetett területeinken kiemelten fontos a természetvédelmi szempontok figyelembe vétele, mivel az itt található Nagy-szék és a Kisecséri-legelő dűlők nem csak tájképileg kiemelkedő értékek, de számos olyan botanikai és zoológiai ritkaságnak is otthont adnak, melyek speciális kezelést igényelnek. A tájegység egyik legjelentősebb zoológiai értéke a magyar szöcskeegér (Sicista trizona), amelynek itt található egyetlen ismert hazai állománya. Emellett több védett madárfaj számára is élőhelyet biztosítanak ezek a gyepek, ilyen például a kék vércse (Falco vespertinus) vagy a parlagi sas (Aquila heliaca) is. Ezen fajok védelme érdekében, a táj elsődleges kezelési eleme a legelőre alapozott extenzív állattartás. A természetvédelmi kezelésként alkalmazott legeltetés során nemzetközileg elterjedt módszer az ősi jellegű, ellenálló, ún. génbank háziállatfajták használata. Igazgatóságunk a gyepek megfelelő állapotban tartását, a térségre jellemző őshonos állatfajtákkal - furioso - north star fajtájú lovakkal, valamint a veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták közé sorolt magyar merinó juhokkal, a szintén az előbbi kategóriába sorolt magyar tarka szarvasmarhákkal és a nem rég érkezett kárpáti borzderes szarvasmarhákkal- valósítja meg.

Fotó: Horkay Ágnes

Állattenyésztési szempontból a kihajtással kapcsolatos előkészítő munkák valójában már sokkal korábban, az előző év őszén elkezdődnek a legelők tisztításával, ápolásával, majd folytatódnak a kihajtás előtt az állategészségügyi és egyéb technológiai kezelésekkel (pl.: fülszámozás, az esetlegesen elhagyott fülszámok pótlása, lovak körmölése). Tavasszal pedig minden állatfajnál fontos technológiai lépés a legelőhöz, a friss fűhöz szoktatás. Ami azt jelenti, hogy a végleges legelőn tartózkodás időszakát megelőzi egy 1-2 hétig tartó, napi kétszeri rövidebb időtartamú legelési időszak. Idén áprilistól 96 magyar tarka szarvasmarha, 60 kárpáti borzderes szarvasmarha, 130 furioso north-star fajtájú ló és 400 merino juh veheti birtokba a pusztát.

Gál Renáta

természetvédelmi referens

Területkezelési és Birtokügyi Osztály

Kapcsolódó

2022/1. - 6. Visit to Kiskunság National Park

2022/1. - 6. Visit to Kiskunság National Park

2022.08.23. 15:44
Austausch in einen anderen Nationalpark [07.06.2022-12.06.2022]Durch die Freiwilligen vor uns inspiriert, wollten auch wir einen Austausch mit den Freiwilligen aus dem Kiskunság Nationalpark machen. Somit sind wir am Dienstag, den 7. Juni nach Kunpeszér gefahren, ein Ort mit ca. 700 Einwohnern. Wir wurden von den Freiwilligen Lara und Jakob und ihrem Ansprechpartner Csaba abgeholt und mit dem Jeep zum fünf Kilometer entfernten Forsthaus gefahren. Dieses liegt mitten im Wald und dient als Unterkunft, Treffpunkt, um den Arbeitstag zu beginnen und Arbeitsplatz für Aufgaben am Computer. Am nächsten Tag zeigten uns Lara und Jakob die Umgebung und Orte, an denen sie bisher gearbeitet hatten. Im Allgemeinen ist die Region sehr flach und an vielen Stellen auch deutlich trockener als im Bükk. Großflächige Wälder gibt es kaum, die Landschaft ist vorrangig von Graslandschaften geprägt. Diese sind Teil der UNESCO Biosphärenreservate und beinhalten eine große Diversität an Fauna und Flora. Am Nachmittag hat Csaba uns dann noch ihm persönlich wichtige Orte im Nationalpark gezeigt und verschiedene Aspekte des Ökosystems erklärt. Der Kiskunság Nationalpark befasst sich weniger mit Tourismus und deutlich mehr mit dem Erhalt der Diversität. An den nächsten zwei Tagen waren wir unter anderem noch in Kecskemét, haben einen Ort für verletzte Schlangen besucht und haben uns ein Adlernest angesehen. Zwischendurch hat es in Strömen geregnet, weshalb wir drinnen Karten spielten.
Tovább olvasom