Bélapátfalva - Szilvásvárad, Kelemen széke tanösvény

2
Bélapátfalva - Szilvásvárad, Kelemen széke tanösvény
Bélapátfalva - Szilvásvárad, Kelemen széke tanösvény

Jelzés:

zöld bástya (Katonasíroktól)


Kiinduló pont:

A tanösvényt bármely pontján lehet kezdeni, mivel körtúra. Szilvásvárad felől közelítve Szalajka - völgy, vagy Bácsó-völgy, Katonasíroktól (ZB), vagy Diviaczky Gyula-forrástól (Z+ jelzésen) érdemes indulni. Bélapátfalva irányából Nagy-tó (Gyári-tó), piros jelzés, piros+ jelzést követve a Peresznye a kezdőpont.


Állomások száma:

9

Leírás:

A tanösvény végig követi az ősi sáncvárat, amelyben gazdag régészeti leletekre bukkantak. A tanösvény állomásain részletes információs táblákon mutatják be a bronzkori települést. Legérdekesebb pontja a Kele-pallag közelében található titokzatos geoglifa, a Fésűs-halom, amelynek vizsgálata és megfejtése még a jövő kutatóira vár. Szilvásváradról és Bélapátfalváról is megközelíthető a körtúra útvonala.

" A Töröksáncnak nevezett helyről – melyet néha kelta sáncnak, avar gyűrűnek, vagy a szlávok gyűrű alakú sáncának neveznek – kiderült, hogy mindegyiknél jóval idősebb, és az említett későbbi népek nem is használták. Lakói és építői a ma Szlovákia területén található Kyjatice, magyar nevén Kiéte községről elnevezett késő bronzkori kultúra hordozói voltak." (Forrás: Szilvásvárad és környékének története - Az őskortól a honfoglalásig, szerző: Regős József)

A Kelemen széke a Bükk és egyben hazánk egyik legjelentősebb őskori erődített települése a 80 hektáros, sáncokkal körülhatárolt és azokon is túlterjeszkedő területével, Rendkívüli épségben és formagazdagságban maradtak fenn a bronzkori ember védelmi földművei és temetkezési halmai.
Az őskori telep egykori lakói az erődítések rendszerének és lakóhelyeik kialakítása során kiválóan alkalmazkodtak a terület domborzati viszonyaihoz.
Figyelembe vették a mindennapi élethez szükséges víz biztosításának lehetőségét is.
Az erődítés nyomvonala a domborzathoz igazodva erősen kanyarog, néhol 100 méteres szintkülönbséget áthidalva meredek hegyoldalakon fut, másutt közel vízszintesen fut a hegy peremén - például a 3. és 4. állomások között.
A sáncokat több helyen bejáratok tagolják, ezek közül az északi (4. állomás) és a nyugati (7. állomás) kapujáról lehet feltételezni azt, hogy azok az őskorban, a sáncok létrehozásával egy időben épültek. A késő bronzkori település a sáncokon kívül eső területekre is kiterjed.
A nyugati és északi oldalon több, kisebb lakott foltot is sikerült az elmúlt évek kutatásai során lokalizálni.
Az eddigi kutatások eredményeként 2018 végéig csaknem 600 bronztárgy (tokosbalták, sarlók, karperecek, dísztűk) valamint eszköz- és nyersanyagtöredékek és három arany hajkarika került elő.
Két, bronztárgyakat tartalmazó kincslelet is előkerült a lelőhelyen.
A hegytetőn legkorábban Kr. e 5500-5000 tájékán települtek meg emberi közösségek.
A sáncok építésének pontos ideje nem ismert, de az ásatásokból előkerült leletanyagból arra lehet következtetni, hogy Kr. e 11-10. században kezdték őket építeni. A Kr. e 900-as évek környékén a sáncokkal övezett terület nagysága meghaladta a 80 hektárt.
A hegytetőn a későbbi évszázadokban is volt élet: egy kora avar kori, bizánci stílusú tarsolyzáró csat, egy késő avar öntött szíjvég és számos középkori tárgy - elsősorban nyílhegyek és pénzérmék - arra utalnak, hogy az egykori erődített település területén a népvándorlás korban és a középkorban is éltek emberek, de olyan méretű települések, mint a bronzkorban már nem alakult ki többé.

Útvonal: Szilvásvárad - Katonasírok - Kelemen-széke - Csortos-kő - Bácsó-völgy - Somos - Kele-pallag - Somos (visszafelé) - Kukucsó-cseres - Peresznye (Leágazási lehetőség Bélapátfalvára, P+ jelzésen) - Katonasírok

A 7.2 km táv csak a tanösvény hossza, ehhez még hozzá jön a Szilvásváradról (Szalajka-völgyből) vagy Bélapátfalváról (Gyári-tótól) történő megközelítés, ami plusz 2-3 km lehet.

Gyerekekkel is ajánlott.
Forrásvíz: Diviaczky-forrás


A tanösvény állomásai:

1. Katonasírok, A Kelemen széke és környezetének madárvilága

2. Kelemen széke, Kelemen széke erődített település bemutatása

3. Kelemen széke észak, Az őskori település erődítései

4. Csortos-kő bejárata, Mindennapi élet a bronzkori településen

5. Csortos-kő É-i vége, A Csortos-tető sáncai és a Kelemen széke földtani környezete

6. Források völgye

7. Kő-gerénd Ny-i völgye, Fémkereső műszeres kutatások a lelőhely területén.

8. Cser-tó, Fésűs-halom, Sáncok, halomsírok és települések az erődített településen kívül

9. Kelemen-széki- sziklaeresz


Létesítő, kezelő:

Bükki Nemzeti Park Igazgatóság


Ismeretközlés módszere:

tájékoztatótáblás


Vezetőfüzet:


Tájékoztató kiadvány, irodalom

http://epa.oszk.hu/03200/03255/00008/pdf/EPA03255_...

https://www.bnpi.hu/msite/194/foldvarak_atlasz.pdf


https://www.termeszetjaro.hu/en/tour/thematic-trai...

Length: 7.48 km
Timespan: 3:00:00
Difficulty:  6
Surface quality: Dirt: 84% (6.28 km); Gravel: 8% (598.4 m); Rocky: 5% (374 m); Asphalt: 3% (224.4 m)
Total ascending: 278 m
Total descending: 256 m

RELATED

2022/1. - 2. Welcome to Eger

2022/1. - 2. Welcome to Eger

08/23/2022 3:22 PM
Willkommen in Eger [13.03.2022-19.03.2022]Wir sind beide am Sonntag den 13.03 angekommen. Da der 15.03 der ungarische Nationalfeiertag ist, war auch der Montag frei. Glücklicherweise hatten sich Kornelia und Balazs bereits Gedanken um die Gestaltung der beiden Tage gemacht und zeigten uns Eger und die Umgebung. Am Montag waren wir in Cserépfalu wandern und besichtigten die Suba-lyuk höhle, den Felhagyott kőfejtő Aufschluss und den Odor Castleruin Ausblick. Nach der Anstrengung gingen wir gemeinsam in einem Restaurant in einem Nachbarort essen.Dienstag, der 14.03 sind wir in die Innenstadt von Eger gefahren. Angefangen bei der Eszterházy Universität gab uns Kornelia eine Stadtführung und wir liefen unter anderem am Minarett vorbei, hoch zur Burg. Wir sahen uns den Heldensaal an und im gotischen Bischofspalast die Ausstellung über die Besetzung von Eger. Anschließend war es kurz vor vier, eine wichtige Uhrzeit für Eger. Um 15.52Uhr wird jeden Tag ein Schuss aus einer antiken Waffe abgefeuert, um an die Besetzung von 1552 zu erinnern.Am Mittwoch (15.03) war unser erster richtiger Arbeitstag, an dem wir erst allen vorgestellt wurden und uns anschließend begannen genauer mit dem Nationalpark zu beschäftigen. Am nächsten Tag ging es dann auch direkt in die Natur bei Bükkzsérc, um Pinienbäume (Pinus pinea) von einer Grasfläche zu entfernen. Diese beinhaltet eine wichtige und geschützte Flora und Fauna die durch die invasiven Bäume gefährdet wird. Samstags beteiligten wir uns an einer Müllsammelaktion in Andornaktálya.
Read more