Karancslapujtői kastélypark

Kérjük görgess

Kérjük görgessen

Helyi jelentőségű védett természeti terület

A kastély története, kialakítása

A községben a legrégebbi úrilak Mocsáry Ödön kúriája, melynek alapja az 1500-as évekből való és arra építették a későbbi kúriát. A Mocsáry-Papp-kúria 1820 körül épült klasszicista stílusú épületében jelenleg az óvoda működik. A parkban szabadon álló, téglalap alaprajzú, földszintes épület nyeregtetővel rendelkezik. D-i homlokzata közepén félköríves árkádokkal tagolt, timpanonos, beüvegezett verandája van. Belseje átalakításon esett át. 1820 körül épült a Mocsáry család számára, később Papp-Szász Tamásé volt. 1948-ban renoválták. É-i homlokzatáról újabban elbontották a későbbi toldalékokat és nyaktaggal kapcsolt bővítmény épült hozzá.
A másik úrilak a Mocsáry-kúria, melyet 1740-en táján Mocsáry Pál építtetett. A barokk stílusú szabadon álló, négyzetes alaprajzú, földszintes, manzárdtetős ház K-i, utcai homlokzatának középen íves oromzatú kiszökellése van. Az udvarán lévő kétpilléres, kétoszlopos, timpanonos építményt a XIX. századvégén építették hozzá, azóta elpusztult.
Kéttraktusos, a földszinti helyiségek javarészt teknő- és dongaboltozatosak, a manzárdban síkmennyezetesek. A helyszínen kapott tájékoztatás szerint a kúria magántulajdonban van, jelenlegi gazdája elhanyagolja, megóvásával a felszólítások ellenére sem törődik. A távolsági buszmegállót néhány méterre a kúria elé építették, így utcai homlokzatát teljesen eltakarja, fotózni szinte lehetetlen.

A kastélypark kialakítása

A kúriák által körbezárt területen találjuk a hajdani angol tájképi park maradványát. A park mérete erősen lecsökkent, központi fekvése miatt újabb területeket építenek be. Orvosi rendelő, fogorvosi rendelő és kultúrház található jelenleg a korábbi park területén.
A 2007-ben végzett munkálatok eredményeként a parkban a régi szökőkút helyén, annak köveit felhasználva, egy új szökőkutat építettek, melyet a júniusi Falunap alkalmával adtak át.

A kastélypark növényzete

Néhány idős fa még emlékeztet a park régi szépségére, de azóta sajnos oda nem illő fajokat is betelepítettek. Jelenlegi meghatározó jellegű, idős fái közül kiemelendő a vadgesztenye (Aesculus hippocastanum), az ezüsthárs (Tilia tomentosa), a lucfenyő (Picea abies), a magas kőris (Fraxinus excelsior), a kocsánytalan tölgy (Quercus petraea), a mezei juhar (Acer campestre) és a juharlevelű platán (Platanus acerifolia).


Kapcsolódó

Egerbakta - Baktató tanösvény

Egerbakta - Baktató tanösvény

2022.09.02. 09:05
Az egerbaktai tőzegmohás lápmedencék élővilágát, kutatástörténetét, a keletkezésükkel kapcsolatos hipotéziseket, valamint a környező natura 2000 terület természetvédelmi értékeit mutatja be a tanösvény.
A három tavat körbe lehet járni. Az első kettő tó felszínét erősen benőtte a növényzet, viszont a harmadik (Felső-tó) megtekinthető. A lápot borító mohaszőnyeget jobbára a tőzegmoha képezi. Ez a faj elsősorban Észak-Európában a tajga övben és a magashegységekben gyakori, a Kárpát-medencére nem igazán jellemző. A Bükk klímája sem igazán kedvez nekik, mert csapadékszegény, de itt fennmaradásukat a hűvös mikroklíma is segítette. Sajnos már a láp a pusztulás tüneteit mutatja.A hazai Tőzegmohás láptavak megőrzése nagyon fontos számunkra. Egyrészt növény -és állatföldrajzi szempontból megőrizték azokat az elemeket, melyek a hűvösebb klímaidőszakok jellegzetes fajai voltak a Kárpát-medencében. Olyan különleges fajokkal rendelkeznek, melyek mára már Európa hűvösebb vidékeire jellemzőek, és a magashegységekbe húzódtak vissza. Másrészt a lápok lehetőséget biztosítanak múltunk megismerésére, így fontosak az egykori őskörnyezeti változások feltárásában is.
Az "egerbaktai tőzegmohás láptavak"-at 1978-ban nyilvánították védetté. A községtől gyalogosan 20 perc alatt megközelíthető terület szabadon látogatható. A gyalogtúrát kedvelők az almári vasútmegállóból sárga jelzésű turistaúton közelíthetik meg. Egerbakta felől a Tóvölgyön át kb. 25 km-re, a baktai Nagy tótól alig 70 méternyire, a Tóhegy oldalán fekszik a kis tőzegmohás láp, a tengerszint felett 280 m magasan. Mohaszintjében tőzegmohák által uralt fátlan láp. Mészben, tápanyagban szegény, savanyú talajú ill. vizű, kis kiterjedésű vizes élőhely, amelyben tőzegképződés zajlik. Az „egerbaktai tőzegmohás láp”, az ún. „Baktai-tavak” valójában három kör alakú tómederből (és öt kisebb, száraz mélyedésből) áll, amelyeket egy 600 méter átmérőjű, gyűrű-szerű gerincvonulat határol. A tavakat rejtő, vulkanikus kőzetekből, illetve kisebb részben átkovásodott homokból és aleuritból felépülő környezet határozott vulkánmorfológiai jegyekkel rendelkezik: nem elképzelhetetlen, hogy a Tó-hegy és közvetlen környezete egy vulkáni struktúra – vulkáni kúp, kráter; esetleg egy kitörési központhoz kapcsolódó utóvulkáni formaegyüttes – erősen lepusztult maradványa, nem lejtőmozgások hozták létre.
Tovább olvasom
​Szilvásvárad - Millenniumi természetismereti és erdészeti bemutató sétaút

​Szilvásvárad - Millenniumi természetismereti és erdészeti bemutató sétaút

2022.09.01. 13:45
A Szalajka-völgy bejáratától a Börtönmúzeum (Panoptikum, Szilvásvárad, Park u. 12.) mellett elhaladva, az információs táblákat követve, érkezünk a tanösvény kezdetéhez. Az ösvényen közel 2 km hosszan végig emelkedve érkezhetünk a Millenniumi Kilátóba, miközben az elhelyezett táblákból sok hasznos ismeretre tehetünk szert. A Millenniumi Kilátóból gyönyörű kilátás nyílik Szilvásváradra, a hegyek koszorújára és a közéjük vágódó völgyekre. Tiszta időben innen is láthatjuk a Magas-Tátrát. A kilátó parkolójából lefelé a műúton a Tótfalusi-völgy felé, vagy észak felé fordulva, a Bérci úton (S+ turistajelzésen) jutunk vissza Szilvásváradra.A tanösvény húsz ismertető tábláján igen sok információ olvasható, a táblákat a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság helyezte ki. Tíz tábla a Bükk természeti értékeit és a természetvédelmi tevékenységet mutatja be. A tanösvény elején tizenhárom különböző típusú kőzetminta segítségével megismerkedhetünk a hegység földtanával, a bükki karszttal, majd a hegység növényvilágával, rovarvilágával, ragadozó emlőseivel, madárvilágával, a nemzeti parkban folyó madárvédelemmel. Az útvonalon több fedett pihenőhely, a végállomáson szép kilátást nyújtó kilátó található.Gyerekekkel is ajánlott.
Útvonal: Szilvásvárad, Börtönmúzeum - Kalapati parkoló - Millenniumi Kilátó
Visszafelé két úton is lehet jönni:
1. Millenniumi Kilátó - Kalapati parkoló - Tótfalusi-völgy (műúton végig) - Szilvásvárad (5,4 km, 1 óra 45 perc, aszfaltos út)
2. Millenniumi Kilátó - Kalapati parkoló - Rákmára - Bérczi út - Cseres-tető - Szilvásvárad, Park u. 25/A (3,3 km, 1 óra, erdészeti út)

Tovább olvasom