Farkas (Canis lupus)

A farkas bükki állománya évek óta messzemenően követi a fajra jellemző viselkedésformákat, amit kameracsapdáink felvételei is igazolnak. A faj bükki élőhelyei azonosak az évszázaddal ezelőtti adatok alapján ismert élőhelyekkel. A gyűjtött hullatékok elemzéséből, a nyomolvasás eredményeiből tudjuk, hogy szükségleteinek megfelelően, sikeresen zsákmányolnak. Az itt élő farkascsalád territoriális viselkedését a szakirodalomban is ismert módon tartja, alapvetően rejtett életmódot él.

A farkasok közvetlen megfigyelése ritka jelenség, mivel kifinomult érzékszerveikkel sokkal hamarabb érzékelik az embert, mielőtt az észrevenné őket, így legfeljebb az optimális szélviszonyok, az aktuális észlelés helyszínén a farkasok viszonylagos zavartalansága, vagy egy, az emberrel még rossz tapasztalatot nem szerzett fiatal egyeddel történő találkozás esetén van esély közvetlenül megfigyelni őket.

A megfigyelések alapján továbbra is egyértelműen megállapítható, hogy a farkasok jelenléte alapvetően nem befolyásolja a zsákmányul szolgáló vaddisznók, szarvasok, őzek fennmaradását. A nagyragadozók természetes szükségleteiknek megfelelően e fajokból zsákmányolnak, de ez nem vezet a vadászható vadfajok eltűnéséhez. Kameracsapdáink felvételein a farkasok mellett a táplálékállatok is rendszeresen megfigyelhetők. A ragadozók tápláléka sem kizárólag nagytestű patásokból áll. Gyakran fogyasztanak kisebb emlősöket, rágcsálókat is, de olykor az erdei gyümölcsöt sem vetik meg. A farkasok - gazdálkodva a rendelkezésre álló táplálékkal - rendszeresen váltogatják táplálkozó-területüket.

Ezúton cáfoljuk azt az Igazgatóságunkhoz is eljutott híresztelést, hogy a bükki farkasok mesterséges betelepítés eredményeként telepedtek meg a nemzeti park területén. Napjainkban Európa számos területén jelennek meg farkasok, akár a korábbi évtizedekben nyilván tartott élőhelyektől több száz kilométernyi távolságban is. Ennek oka a faj természetes mobilitása és az a szemléletváltozás az emberi társadalomban, amely felismerte a farkasnak, mint csúcsragadozónak az ökológiai rendszerekben elfoglalt alapvető és szükséges szerepét, ellentétben a korábban eluralkodott, a farkasok kíméletlen üldözését eredményező hiedelmekkel. A nagyragadozók hazai állományának alakulása a fajokkal kapcsolatos, bizonyítottan jelenlévő illegális elejtésekkel magyarázható. A farkasok Szlovákiából, esetleg Lengyelországból érkező egyedeinek - napi átlagos aktivitást feltételezve - legfeljebb néhány nap szükséges, hogy elérjék a Bükk területét. A közelmúltban az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén felbukkanó, nyakörvvel felszerelt barnamedve, „Iwo” példája is mutatja, hogy a nagyragadozók észak-magyarországi, természetes úton történő megjelenésének nincs jelentős fizikai akadálya.

Az ökológiai rendszert (termelők, fogyasztók, csúcsragadozók, lebontók) a nagyragadozók jelenléte és tevékenysége teszi teljessé és fenntarthatóvá. A farkas jelenléte hozzájárul az erdők állapotának javulásához, az erdő felújulásához. Folyamatosan mozgatja, kondicionálja a vadállományt, így csökkenti annak koncentrált taposása, rágása révén keletkezett természeti károkat, javítja a természetes erdőtársulások és a gyepek állapotát. Az erdészek munkáját ez alapvetően segíti (lásd természetszerű erdőgazdálkodás), a vadállomány kondícióját, túlélési képességét pedig a gyengébb egyedek szelekciója által növeli.

A Bükk számos, a vadászható vadfajok által veszélyeztetett és nagymértékben károsított növénytársulásának állapota jelentősen javult az elmúlt néhány évben, mióta a farkasok jelen vannak a hegységben.


Kapcsolódó

2022/1. - 7. Visitors from Kiskunság National Park

2022/1. - 7. Visitors from Kiskunság National Park

2022.08.23. 15:48
Besucher aus dem Kiskunság Nationalpark [13.06.2022-19.06.2022]Am Montag, den 13. Juni kamen Lara und Jakob dann mit nach Eger, um ein bisschen was vom Bükk Nationalpark zu sehen. Am ersten Tag bestiegen wir einen kleinen Aussichtspunkt in Szarvaskő und besichtigten das Western Gate Besucherzentrum.Dienstag unternahmen wir eine kleine Wanderung direkt vom Direktorat aus und am Mittwoch zum Tar-kő Aussichtspunkt. Auch für Marie und mich war dies einer der beeindruckendsten Orte, die wir im Bükk gesehen haben. Danach besichtigten wir gemeinsam mit einem Ranger das Plateau und er erklärte uns einiges über die vorkommenden Pflanzen und einen Schmetterling, der weltweit nur in einem sehr kleinen Umkreis auf dem Plateau zu finden ist. Anschließend fuhren wir zu einem sogenannten „Virgin Forest“, einem Wald, der weder von der Forstwirtschaft genutzt werden darf noch von Wanderern betreten. Somit soll der Wald sich ohne jeglichen Einfluss des Menschen entwickeln. Am Donnerstag fand eine Art Evaluation des Observatoriums und umliegender Attraktionen statt. Wir halfen bei der Vor- und Nachbereitung und nahmen an den Führungen teil. Am letzten Tag des Austausches besichtigten wir in Lillafüred die Szent István-Höhle und die Annahöhle. Bei der Szent István-Höhle handelt es sich um eine Tropfsteinhöhle, in der ein bestimmtes Klima herrscht, welches besonders gut für die Gesundheit sein soll. Deshalb ist ein bestimmter Bereich der Höhle für Touristen gesperrt. Hier haben Leute mit verschiedenen Krankheiten die Möglichkeit sich, mit Schlafsack oder Decke, für ca. drei Stunden täglich hinzulegen, um die Heilungsprozesse im Körper zu unterstützen.Nach diesen zwei gemeinsamen Wochen war der Austausch vorbei. In der Zeit konnten wir alle einiges über sowohl den anderen als auch den eigenen Nationalpark lernen.
Tovább olvasom