Vörös vércse látogató Finnországból 2021.10.06. 08:42

Egy Finnországban gyűrűzött vörös vércse került kézre a Mátra déli lábánál, Domoszlón.

A megkerült egyed sajnálatos módon minden bizonnyal áramütést szenvedett, valószínűleg az egyik közelben lévő középfeszültségű villanyoszlopon. A madarat helyi lakosok találták meg röpképtelen állapotban, akik értesítették a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságot. A sérült példányt a természetvédelmi őrszolgálat igazgatóságunk madármentő állomásra szállította, ahol igyekeznek mindent megtenni a madár felépüléséért.

Golen Gerhard, a BNPI Mátrai csoportjának természetvédelmi területfelügyelője és az áramütött vércse

A vörös vércse az egyik legelterjedtebb kistestű ragadozómadarunk. Az emberi tevékenységekhez viszonylag jól alkalmazkodó faj. A természetben főleg más madarak által készített fészkeket (varjú, csóka, stb.) foglalja el, de egyes egyedek a városokba is bemerészkednek, ahol épületek tetején, párkányain költenek.

A hazai állomány jelentős része délebbre vonul telente, miközben a tőlünk északra fekvő területekről szintén érkeznek hozzánk vörös vércsék. Egyesek csak megpihenni a hosszú és kimerítő vonulás alatt, míg mások ide költöznek télire, a hidegebb, zordabb időjárás okozta táplálékhiány elől.

Egy élőlényt akkor veszélyeztet áramütés, hogyha teste hidat képez egy magasabb és egy alacsonyabb elektromos potenciálú hely között. Ez szabadvezetékek oszlopain kétféleképpen alakulhat ki: két vezető egyidejű érintésével (fázis-fázis zárlat), illetve egy vezető és egy földelt oszlopelem (pl. kereszttartó kar vagy leesésgátló) egyidejű érintésével. Ezt nevezzük földzárlatnak.

Leggyakrabban földzárlat okozza a madarak áramütését, mivel a szabad vezetékek nagyobb távolságra vannak egymástól. A kereszttartón tollászkodva viszont könnyen hozzáérintheti tollait a szabad vezetékhez, ahol létrejön az elektromos híd. Ez sok esetben nem jár rögtön a madár elpusztulásával, azonban az áramütött madarak gyakran lebénulnak, szakértői kezelés hiányában elpusztulnak.

Az akadálymentes égbolt megállapodás 2008 óta érvényben van, melyben prioritásokba sorolták Magyarország villanyvezeték szakaszait, hogy a problémát ott tudják orvosolni legelőször ahol a legnagyobb tömegben élnek, vonulnak madarak. Eddig összesen 3446 km hosszú vezetékszakaszon történt meg az oszlopfejek szigetelése (áramütés elleni védelem), 120 km hosszú légkábelt cseréltek le földkábellel és 2724 láthatóság-növelő eszközt helyeztek ki az ütközéses balesetek csökkentése érdekében. (forrás)

A természetvédelmi őrszolgálat rendszeresen felügyeli a szigetelt oszlopok állapotát, valamint továbbra is dolgozik azon, hogy megállapítsa jelenleg mely területek veszélyeztetettek még, hogy mielőbb biztonságossá lehessen tenni, az összes veszélyes légvezeték szakaszt.

Amennyiben áramütésben elpusztult madarat talál, azt kérjük az alábbi bejelentő oldalon jelezze: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLScOKEFFKD...

Ha sérült, röpképtelen de élő madárral találkozik, kérjük értesítse a lakóhelye szerinti illetékes Nemzeti Park Igazgatóságot.


Szerző: Golen Gerhard, a BNPI Mátrai csoportjának természetvédelmi területfelügyelője

Golen Gerhard
természetvédelmi területfelügyelő

Kapcsolódó

2022/1. - 7. Visitors from Kiskunság National Park

2022/1. - 7. Visitors from Kiskunság National Park

2022.08.23. 15:48
Besucher aus dem Kiskunság Nationalpark [13.06.2022-19.06.2022]Am Montag, den 13. Juni kamen Lara und Jakob dann mit nach Eger, um ein bisschen was vom Bükk Nationalpark zu sehen. Am ersten Tag bestiegen wir einen kleinen Aussichtspunkt in Szarvaskő und besichtigten das Western Gate Besucherzentrum.Dienstag unternahmen wir eine kleine Wanderung direkt vom Direktorat aus und am Mittwoch zum Tar-kő Aussichtspunkt. Auch für Marie und mich war dies einer der beeindruckendsten Orte, die wir im Bükk gesehen haben. Danach besichtigten wir gemeinsam mit einem Ranger das Plateau und er erklärte uns einiges über die vorkommenden Pflanzen und einen Schmetterling, der weltweit nur in einem sehr kleinen Umkreis auf dem Plateau zu finden ist. Anschließend fuhren wir zu einem sogenannten „Virgin Forest“, einem Wald, der weder von der Forstwirtschaft genutzt werden darf noch von Wanderern betreten. Somit soll der Wald sich ohne jeglichen Einfluss des Menschen entwickeln. Am Donnerstag fand eine Art Evaluation des Observatoriums und umliegender Attraktionen statt. Wir halfen bei der Vor- und Nachbereitung und nahmen an den Führungen teil. Am letzten Tag des Austausches besichtigten wir in Lillafüred die Szent István-Höhle und die Annahöhle. Bei der Szent István-Höhle handelt es sich um eine Tropfsteinhöhle, in der ein bestimmtes Klima herrscht, welches besonders gut für die Gesundheit sein soll. Deshalb ist ein bestimmter Bereich der Höhle für Touristen gesperrt. Hier haben Leute mit verschiedenen Krankheiten die Möglichkeit sich, mit Schlafsack oder Decke, für ca. drei Stunden täglich hinzulegen, um die Heilungsprozesse im Körper zu unterstützen.Nach diesen zwei gemeinsamen Wochen war der Austausch vorbei. In der Zeit konnten wir alle einiges über sowohl den anderen als auch den eigenen Nationalpark lernen.
Tovább olvasom