Különböző élőhelyek vízellátásának javítása, illetve egyes fajok élő- és szaporodóhelyének biztosítása érdekében évtizedek óta végzünk kisebb vízmegtartó beavatkozásokat a Nógrádi Tájegységben. Az ilyen jellegű munkák tervezése mindig azzal kezdődik, hogy mérlegeljük azok várható negatív hatásait. Vízfolyásokat érintő beavatkozások esetén elsődleges szempontunk, hogy a vízhez kötődő állatok (így a folyami rák és a halak) mozgását ne akadályozzuk, ezért csak olyan kis, időszakos patakokat választunk ki, ahol ilyen problémák nem merülnek fel.
2026 júniusának elején a Hollókői Tájvédelmi Körzet területén, a kiszáradóban lévő Hollókői-patakon hoztunk létre kis elgátolásokat vízmegtartási célból. A patak és a környező erdők a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság vagyonkezelésében vannak, és mindenekelőtt a biológiai sokféleség megőrzését szolgálják.
A terület otthont ad a Cserhátban szórványos és egyre veszélyeztetettebbé váló foltos szalamandra (Salamandra salamandra) kis állományának. Az utóbbi évtizedekben a faj szaporodóhelyét adó patakok vízhozama olyan mértékben lecsökkent, hogy a sikeres szaporodást már alig teszik lehetővé. Korábban a Várkút-patak medrében hoztunk létre elgátolással és lemélyítéssel olyan kis víztereket, amelyek elősegítették a szalamandra helyi állományának fennmaradását. Ennek folytatásaként, most a Hollókői-patakon helyben megtalálható, földön fekvő faágakból, kőből, sárból építettünk kis gátakat, miközben a gátak előtt pocsolyányi területen lemélyítettük a medret. Ezek a kis visszaduzzasztások nemcsak a szalamandrák szaporodását segítik, de a lefolyás lassításával, a víz talajba szivárgásának elősegítésével a patakvölgy mikroklímájára, ezzel a környező erdők állapotára is kedvező hatással lehetnek. Miután lárvái átalakulnak, a foltos szalamandra elhagyja a vizet, és az üde erdő életközösségének tagjaként folytatja életét.
Reményeink szerint a Cserhátban sok hasonló, kis léptékű vízmegtartó beavatkozásra kerül sor a jövőben, és akár táji szinten is jelentkeznek azok környezeti hatásai.
