Mit tegyünk, ha farkassal találkozunk?
A médiában egyre többször olvasható, hogy farkasra utaló nyomokra bukkantak igazgatóságunk működésének területén.
Tovább olvasom
Késői havasi szürkebegy észlelés a Bükk-ből
1
A havasi szürkebegy Közép- és Dél-Európa, valamint Ázsia egyes területein fordul elő, de sehol sem tömegesen.
1800-3000 m tengerszint-feletti magasságú, sziklás térségek kifejezetten magashegységi fészkelője. Meglehetősen bizalmas madár, mely akár 1-2 méterre is bevárja az embert. A fátlan, köves, sziklás hegyoldalakon költ. Nászrepülése április végén kezdődik.
Fotó: Bartha Attila
Költési ideje a fészek tengerszint-feletti magasságától is függ. A fészket a tojó mohából, fűszálakból, vékony gyökerekből készíti és sziklafalak repedéseibe rakja, szőrökkel, tollakkal béleli. 4-5 tojását a tojó egyedül melegíti, a hím eközben énekel, és párját eteti. A fiókák táplálékát kezdetben csak a hím hordja, a tojó a fészekben védi kicsinyeit. Évente egy, legfeljebb két alkalommal költ. A nyári időszakban rovarokkal, pókokkal, férgekkel táplálkozik, télen apró gyommagvakat, terméseket fogyaszt. Vonuló, ősszel költőhelyéhez képest alacsonyabban fekvő, de ahhoz hasonló területekre húzódik. Magyarországon rendszeres vendég november és március között. Kőfejtőkben, meredek bányafalakon, várromoknál, de településeken is feltűnhet kisebb csapatokban, néha magányosan.
Ez a példány egy igen késői észlelés eredményeként került meg a Bükk-fennsík pereméről, elképzelhető, hogy költésben van – igyekszünk nyomon követni őkelmét.
Forrás: MME
Index kép: Koshy Koshy (Faridabad, Haryana, India)
szerző
Kapcsolódó
