Párbeszéd a nagyragadozókról a kohászok városában, Ózdon 2022.07.11. 14:53

Melyek a hazai nagyragadozók? Hol élnek, hogy élnek? Honnan jöttek? Miként viselkedjünk, ha utunkba kerülnek? Miként élhetünk velük békében, nyugalomban?

Számos kérdés, ami gyakorta felmerül a társadalom széles rétegében, ha szóba kerülnek a medvék, farkasok vagy épp’ a hiúzok. Ezekre a kérdésekre nekünk, a természetvédelemben dolgozóknak kell felelnünk, s, ha szükséges, párbeszédet folytatnunk. Ez minden, az emlegetett emlősfajok megőrzésért felsősséget érző és vállaló természetvédelmi kollégának elemi érdeke. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság – úgyis, mint a legnagyobb nagyragadozó állománnyal rendelkező nemzeti park – hosszú évtizedek óta számos fórumon igyekezett eddig is megosztani az ezzel a témával kapcsolatos „jó gyakorlatokat”, megoldási lehetőségeket. Nem csupán számos gazdálkodói, vadgazdálkodói fórumon, hanem a nagyközönség felé is elemi kötelességünknek érezzük ennek a témának a szakmailag helytálló kommunikációját.

Tapasztalatunk szerint ezen előadásokra, beszélgetésekre igen jelentős a társadalmi igény, és mindig nagyon pozitív a fogadtatásuk. Az elmúlt napokban kaptunk egy meghívást az Ózdi Városi és Ipartörténeti Múzeumtól, hogy tartsunk előadást nagyragadozóinkról. A téma iránti érdeklődést jól szemléltette, hogy első körben a múzeum által szervezett gyerektábor résztvevői számára tartandó foglalkozásra invitáltak, majd jött a kérdés, hogy a szülők, sőt a túraszakosztályuk tagjai részt vehetnek-e ezen az előadáson. Természetesen igent mondtunk erre a szíves meghívásra. És valóban nagyszámú hallgatóság várta érdeklődő, csillogó szemekkel csütörtök este az eseményt – miként a szervezők fogalmaztak –, „nyolc évestől a nyolcvan évesig” ültek a pótszékekkel is kibővített előadóteremben.

A program Varga Livius, a Quimby zenekar tagjának főszereplésével és narrációjával készült a Kiskamerák, nagyvadak című természetfilm levetítésével kezdődött, ami élvezetes módon mutatta be a kameracsapdák nagyragadozók megfigyelésében betöltött lehetőségeit, és működését. Ezt követte az Igazgatóságunk által működtetett kameracsapdák válogatott felvételeinek bemutatása, természetesesen szakmai ismertetővel egybekötve. Sok kérdést, személyes élményt is tartalmazó kérdések következtek, amelyre igyekeztünk minden esetben megfelelő szakmaisággal, befogadhatóan válaszolni. A filmvetítéssel együtt a mintegy 2.5 órásra nyúlt prezentáció érzésünk szerint elérte a kívánt hatását. Ezt a nézők részéről a számos hozzászólás, kérdés is megerősítette. Ismét bebizonyosodott, hogy ennek az érzékeny és sok tévhittel terhelt témának a kommunikációjára nagyon komoly társadalmi igény mutatkozik. Az előadás után hatalmas tapssal, sok-sok köszönettel, és nem utolsó sorban egy ózdi kohászt formáló babával is gazdagabbak lettünk.



A farkassal és a medvével kapcsolatos információk az alábbi helyen is elérhetők.

További információk:

Kapcsolódó

2022/1. - 9. Tree studies

2022/1. - 9. Tree studies

2022.08.23. 15:57
Baumstudie[28.07.2022]Gemeinsam mit einer ungarischen Studentin haben wir in der letzten Zeit begonnen Bäume auf einer Weide zu tracken und nach einem ausführlichen Katalog zu beurteilen. Im Nationalpark sprechen wir immer von „Veteran Trees“, also besonders alten Bäumen. Bisher kann keiner Abschätzen wie viele es sind, es sind nur recht grobe Angaben von ca. 1000 Bäumen. Jedem Baum ist ein A4 Zettel gewidmet, auf dem erst Daten wie die Koordinaten, der lateinische Name und Maße wie z.B. die Höhe und der Umfang angegeben werden müssen. Für die Ermittlung der Höhe des Baumes wird eine Entfernung von 20m abgemessen. Von dort aus wird mit einem analogen Höhenmesser der Winkel zum Beginn des Stamms und der Winkel zum höchsten Teil der Baumkrone bestimmt. Die beiden Zahlen ergeben gemeinsam die Höhe. Danach kommen 36 Felder in denen unter anderem Angaben über Astlöcher, Kronen- oder Starkastabbrüche, Krankheits- oder Pilzbefall, Moos- und Flechtenvorkommen und Nester, die sich im Baum befinden. Zusätzlich kommen dann noch einmal 15 weitere Felder, wo z.B. nach anderen Bäumen in der direkten Umgebung gefragt wird. Die Aussagen, die wir über die Bäume treffen werden immer mit der Hilfe von für solche Studien angefertigte Kataloge getroffen. So sind in manchen Fällen verschiedene Bilder dargestellt und wir müssen entscheiden, welches dem untersuchten Baum am nächsten kommt. Zusammengefasst ist es eine sehr detaillierte Studie, weshalb wir am ersten Tag auch nur insgesamt 8 Bäume geschafft haben. Mit der Zeit wird man jedoch deutlich routinierter und muss nicht mehr alles erst im Katalog nachschlagen, wodurch die Arbeit deutlich schneller vorangeht. Insgesamt haben wir dennoch nur 60 von den ca. 1000 Bäumen tracken und beurteilen können.
Tovább olvasom