Összehangolt munka a biodiverzitás megőrzéséért 2025.12.13. 19:28

Az Upponyi-hegység (Lázbérci Tájvédelmi Körzet) pannon erdei élőhelyeinek fejlesztésére, az élőhelyek ökológiai állapotának javítására, valamint új élőhelyek létrehozására nyert el 200 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI). A projekt részét képezi a degradált, inváziós növényfajokkal fertőzött pannon erdei élőhelyek, és a hozzájuk kötődő közösségi jelentőségű, védett, illetve fokozottan védett fajok természetvédelmi helyzetének, szaporodási lehetőségeinek javítása.

– Ez a projekt egy erdős projekt, a tervezett beavatkozások nagyrészt erdőket érintenek – vázolta fel köszöntőjében Rónai Kálmánné, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója a Bánhorvátiban december 12-én tartott nyitórendezvényen, amelyen részt vettek az Északerdő és Egererdő Erdészeti Zrt. munkatársai is.

Az igazgató rátért a klímaváltozás okozta problémákra, így az átlaghőmérséklet és a száraz időszakok tartamának növekedésére, valamint a csapadékeloszlás csökkenésére.

– Az előrejelzések sem túl biztatók, egyre gyakoribb és hosszabb aszályokkal kell számolni, ezáltal romlik a klimatikus vízmérleg, a felszín alatti vízkészletek csökkennek, az ökoszisztémák károsodnak. A természetvédelem és az erdészetek közös feladata, hogy választ adjunk ezekre a felmerülő kérdésekre, feladatokra – emelte ki Rónai Kálmánné, hozzátéve, hogy a BNPI ebben az uniós pályázati ciklusban nagy figyelmet tud szentelni az erdőkre, a Mátrában és Nógrádban is indulhat projekt. A Tarna-Lázbérc pedig most különleges figyelmet kap, hiszen ezen a projekten túl a vizes élőhelyekre is tudnak fókuszálni.

– Megvan a cél, megvan az irány, és nagyon fontos az együttműködés – zárta az igazgató.

Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára elmondta: a hazai tíz nemzetipark-igazgatóság az idén kezdődött KEHOP Plusz Programban hatvan egyedi beruházást hajthat végre, mintegy 42 milliárd forint értékben.

– Nagyon sokféle projekt indul, a beruházások közel 2/3-a élőhely-rekonstrukció, hiszen a jó természetességi állapot fenntartása sok-sok forrást igényel. A projektek másik nagy hányada az állattartó telepek infrastrukturális fejlesztését foglalja magában, a harmadik nagy szelet az aktív kikapcsolódási lehetőségek, az ökoturizmus támogatása, de őrszolgálati irodák is kapnak segítséget ebben a pályázati ciklusban – részletezte az államtitkár, aki a BNPI aktuális projektjével kapcsolatban kifejtette: erdeink nagyon jelentős élőhelyek, hazánk 21%-a erdősült terület, a természetvédelem számára azonban az erdők természetességi állapota a lényeges, amit javítani szükséges. A magyar erdők 60%-a 40 évnél fiatalabb, tehát van dolgunk bőven, és ez a projekt is ezen kíván pozitív irányba változtatni az inváziós irtással, a fafajcserékkel, vadvédő kerítés építésével és az illegális hulladék-felszámolással.

– Fontos, hogy nemcsak a társágazatokkal, de a helyiekkel is együtt kell működnünk. Lehet bármilyen szakmailag helyes elképzelésünk, ez csak a helyiek támogatásával működhet hosszú távon – emelte ki Rácz András.

– Nagy öröm, hogy itt a falumban, Bánhorvátiban rendezik meg a nyitóprogramját egy Tarna-Lázbércet érintő projektnek – mondta Demeter Zoltán, a térség országgyűlési képviselője.

– A természetvédelem egy nagyon fontos dologra irányítja a figyelmet: ez a közös felelősségvállalás. Felmerül a kérdés: valóban odafigyelünk-e arra, milyen világot hagyunk magunk után? Ez a vidék az otthonunk része, és ez az érték nem marad meg magától. Sok-sok tényező veszélyezteti azt, hogy ezek megmaradjanak. A természetvédelem nem egy magányos munka, fontos, hogy mi helyiek is együttműködjünk ezen a területen. A természetvédelem tisztelet azok iránt, akik előttünk jártak, és tisztelet azok iránt, akik utánunk jönnek. Ez, ami erősíti gyökereinket, saját identitásunkat – fejtette ki a képviselő.

A nyitórendezvény kettős ünnep is volt, hiszen egy héttel később, pontosan december 19-én lesz 50 éve annak, hogy megalakult a Lázbérci Tájvédelmi Körzet. Bartha Csaba, a terület csoportvezetője elevenítette fel, hogy a Lázbérci Tájvédelmi Körzetet 1975-ben hozták létre az Upponyi-hegység életközösségeinek és az újonnan kialakított Lázbérci-víztározó védelme érdekében. A 9/1975. számú Országos Természetvédelmi Hivatal határozatban a védetté nyilvánítás céljaként: a víztározó vízminőségének védelmét; az Upponyi-hegység tájképi értékeinek védelmét; a geológiai értékek és növénytani ritkaságok megőrzését; a védett madárvilág – elsősorban a ragadozó madarak – fészkelésének biztosítását; a természeti értékek bemutatását, a közművelődés szolgálatát; a szabadidő kulturált felhasználásának segítését és környezetünk védelmének mintaterületként való szolgálatát jelölték meg.

Magyar Ádám, a Pályázatkezelési Osztály osztályvezetője és Baráth Zoltán Zsolt természetvédelmi őr a későbbiekben részletezték a „Pannon erdei élőhelyek megőrzése, természeti állapotának javítása, inváziós növények elterjedésének visszaszorítása a Lázbérci Tájvédelmi Körzet védett és Natura 2000 erdőterületein KEHOP_PLUSZ-3.2.1-24-2025-00035” címet viselő projektet, amely 2028-ig tart.

A projektben a pannon erdei élőhelyek – klimatikus anomáliákra, valamint nem megfelelő gazdálkodásmódokra visszavezethető – állapotromlásából és fogyatkozásából eredő természetvédelmi problémákat kezelik, a projekt-tevékenységek által érintett területek természeti állapotát javítják, az inváziós növények (pl. a fehér akác) elterjedését szorítják vissza, ami hosszabb távon is hozzájárulhat a ma még változatos életközösségek fennmaradásához.

Kiemelt cél a degradált, inváziós növényfajokkal fertőzött pannon erdei élőhelyek és a hozzájuk kötődő közösségi jelentőségű, védett, illetve fokozottan védett fajok természetvédelmi helyzetének, szaporodási lehetőségeinek javítása az Upponyi-hegységben (Lázbérci Tájvédelmi Körzet). A fejlesztés a Mátrai és Tarna-Lázbérci Tájegység területén található országos jelentőségű védett és/vagy Natura 2000 területeket ugyancsak érinti. A célzott közösségi élőhelyek a meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik, sík- és dombvidéki kaszálórétek, pannon gyertyános-tölgyesek, pannon cseres-tölgyesek és pannon molyhos tölgyesek.

A projekt keretében tervezett tevékenységek és az általuk elérni kívánt közvetlen műszaki, illetve szakmai-természetvédelmi eredmények rövid összefoglalása:

  • Pannon erdei élőhelyeket veszélyeztető inváziós növényfajok (elsősorban fehér akác) állományának felszámolása 15.000 faegyed törzsfúrásos injektálásával 57,3702 hektár célterületen.
  • Erdőszerkezet átalakítás természetes újulatra alapozva, illetve mesterséges pótlással 4,88 hektár saját vagyonkezelésben lévő erdőterületen.
  • Inváziós növényfajok (elsősorban fehér akác) állományának felszámolása, a szukcesszió megakadályozása 1,72 hektár területen kézi cserjeirtással, a felsarjadt fehér akác egyedek eltávolításával.
  • Inváziós növényfajok (elsősorban fehér akác) állományának felszámolása, a szukcesszió megakadályozása 1,72 hektár területen pontszerű permetezéssel.
  • 1450 méter vadvédelmi kerítés építése, villanypásztorral kiegészítve az élőhely rehabilitáció, szerkezetátalakítás biztosítása érdekében.
  • 1,75 hektár gyep helyreállítása a szukcesszió visszaszorítását célzó területkezeléssel, gépi szárzúzással.
  • Illegális hulladékok felszámolása, kb. 20 m3 hulladék elszállíttatása.
  • Xilofág/szaproxilofág rovarfelmérés teljes projektterületen a beavatkozás előtti állapot rögzítésére.
  • Szemléletformáló tevékenység bemutatóhely létesítésével 2 helyszínen (Lázbérci-víztározó), helyszínenként 1 és 2 db 70x100 cm-es táblával. 4 db roll up mobil bemutatóeszköz, kiadvány és naptár a védett értékekről, területekről.
  • Kisfilm készítés a Lázbérci Tájvédelmi Körzet erdei élőhelyeiről és Natura 2000 jelölő fajairól, illetve a projekt eredményeiről.
  • A projekt eredményességének méréséhez közvetlenül kapcsolódó monitoring eszközök, informatikai eszközök és egyéb eszközök beszerzése.
  • Terepgépjármű beszerzése a területek megközelítése, a munkavégzés nyomon követése érdekében.

– A pályázatunkban tervezett tevékenységekkel tehát a Lázbérci Tájvédelmi Körzetben az inváziós fajokkal, elsősorban fehér akáccal fertőzött erdei élőhelyek, továbbá azok szegélyének és a hozzájuk kapcsolódó gyepek állapotromlásából eredő természetvédelmi problémákat szeretnénk kezelni, a projekt-tevékenységek által érintett területek erdőszerkezet és állomány viszonyait javítani, ami hosszabb távon is hozzájárulhat a ma még változatos életközösségek fennmaradásához – zárta összefoglalóját Baráth Zoltán Zsolt természetvédelmi őr.

A nyitórendezvény délutánján az érdeklődők terepi programon is részt vehettek a Lázbérci-víztározónál mint érintett projekthelyszínen, amely során a BNPI szakemberei a fejlesztésről és a jövőbeli elképzelésekről további tájékoztatást adtak.



Fotók: Kozma Attila


Kapcsolódó

2 Unterwegs mit Ranger / ​Our experiences  with the rangers

2 Unterwegs mit Ranger / ​Our experiences with the rangers

2023.04.19. 14:04
RonjaInsgesamt gibt es im Bükki Nationalpark 34 Ranger/Innen, die Aufgaben von Ranger/Innen sind sehr vielfältig. Die ursprüngliche Bedeutung ist die Betreuung eines Schutzgebietes, zu ihren Aufgaben gehören zum Beispiel Instandhaltungsarbeiten, sie kümmern sich um invasive, so wie schützenswerte Tier und Pflanzenarten, sie führen Exkursionen im Nationalpark und arbeiten an Forschenden Tätigkeiten. Häufig haben Ranger:Innen ein Gebiet in welchem sie Spezialisiert sind, so dass sich einige Ranger besonders gut mit Vögeln auskennen und andere mit Insekten oder Pflanzen. Als ersten Ranger durften wir Atila bei seiner Arbeit in Szilvásvárad begleiten, wir haben von ihm viel über die Relevanz von Biodiversität gelernt und warum Monokulturen so gefährlich für einen Wald sein können. Die Artenvielfalt von Pflanzen in einem Gebiet bietet vielen Tieren einen Lebensraum, deshalb ist eine kontrollierte Abholzung der Wälder kombiniert mit einer kontrollierten Aufforstung relevant für die Aufrechterhaltung von Artenvielfalt. So fällt es beispielsweise in Atilas Aufgabenbereich die Holzfällung zu kontrollieren. Wenn an den falschen Stellen oder zu viele Bäume gefällt werden, kann dies die Biodiversität in einem Gebiet gefährden. Deshalb gibt es genaue Pläne, welche Bäume gefällt werden dürfen. Bei der Aufstellung dieser Pläne gilt es die Interessen der Forstindustrie und die des Naturschutzes in Einklang miteinander zu bringen. Auch Totholz ist ein wichtiger Bestandteil des Nährstoffkreislaufs im Wald, da dieses durch Insekten und Pilze abgebaut wird und so wieder Nährstoff für neue Pflanzen darstellt. Deshalb ist es wichtig, dass Totholz nicht direkt aus dem Wald gebracht wird, sondern für einige Jahre im Naturkreislauf zu lassen. Weiterhin haben wir Fußspuren von Wölfen und Hirschen gesehen und durften etwas über die Verhaltensweisen dieser Tiere erfahren. Am 14. Oktober waren wir Wasservögel zählen, die Aufnahme des Bestandes ist wichtig um den Schutz von bedrohten Arten gewährleisten zu können, so kann erfasst werden wie sich die Rastbestände entwickeln. Ist eine Vogelart vor dem Aussterben bedroht, dann kann diese beispielsweise unter Artenschutz gestellt werden, so wird der Fortbestand gewährleistet. Außerdem haben wir die Bedrohung durch invasive Tierarten verstehen gelernt, so kann ein ehemaliges exotisches Haustier, welches achtlos in der Natur ausgesetzt wird dort eine Bedrohung für die heimischen Tiere sein. Außerdem haben wir Bieber Dämme gesehen und verstehen gelernt, welchen Einfluss sie aus auf das Pflanzenwachstum um den Damm herum haben können. In Verpelét haben wir an einer invasiven Pflanzen Kontrolle teilgenommen, hier haben wir Büsche rausgerissen, welche invasiv waren, da diese eine Bedrohung für die Artenvielfalt in Verpelét darstellen. Durch das Herausreißen der invasiven Büsche soll der Platz für die heimische Artenvielfalt erneut hergestellt werden. Die Wiesen bieten vielen Blumen einen Platz zum Blühen doch die Büsche stellen eine Konkurrenz in Bezug auf die zur Verfügung stehenden Mineralien da, weshalb es notwendig ist sie zu entfernen.
Tovább olvasom
4 Austausch mit dem Kiskunság Nationalpark / Exchange with the Kiskunság National Park

4 Austausch mit dem Kiskunság Nationalpark / Exchange with the Kiskunság National Park

2023.04.19. 14:18
Vom 23. bis zum 28. Oktober waren wir in dem Kiskunság Nationalpark, der Nationalpark wurde im Jahr 1975 gegründet und liegt zwischen Donau und Theiß in der Mitte von Ungarn. Die beiden Freiwilligen Paul und Tristan absolvieren hier ihren Freiwilligendienst, wie Marei und ich sind sie auch mit dem Kulturweit Programm in Ungarn. Damit wir die diversen Landschaftsformen in Ungarn etwas besser kennen und verstehen lernen können, haben wir uns, so wie die Freiwilligen vor uns für ein gemeinsames Austausch Projekt entschieden. Während sich das bewaldete Bükk Gebirge durch verschiedene Karstformationen und Kalksteinberge auszeichnet, sind im Kiskunság Nationalpark verschiedene Steppen, Salzwiesen und Weiden vorzufinden. Beide Nationalparks sind also sehr unterschiedlich und in ihrer Biodiversität einzigartig, weshalb der Austausch eine spannende Lernmöglichkeit darstellt.An dem meisten Tagen waren wir mit Csaber einem der Ranger des Kiskunság Nationalparks unterwegs, dieser hat uns viel über die Artenvielfalt in Nationalpark erklärt. Die Puszta steppe bieten ein Lebensraum für zahlreiche Pflanzen und Tiere, so hatten wir das Glück an einem Tag great bustards (Großtrappen) zu sehen. Diese gehören mit einem Gewicht von bis zu 16 kg zu den schwersten flugfähigen Vögeln der Welt. In den letzten zweihundert Jahren ging der Mitteleuropäische Bestand fast verloren, weshalb die Vögel heute besonders geschützt werden müssen. Weiterhin haben wir Common Hackberries (Amerikanischer Zürgelbaum) herausgerissen, diese aus Amerika importierte Pflanze stellt durch ihre rasante Verbreitung eine starke Gefährdung für die Artenvielfalt da. Die Lebensbedingungen im Nationalpark sind günstig für die Common Hackbeeries, so dass sie sich schnell weiterverbreiten können, weshalb ihr Bestand reguliert werden muss. Breitet sich eine invasive Pflanzenart zu weit aus und gefährdet die heimische Artenvielfalt, so wird eingegriffen. Würden sich die invasiven Pflanzen weiter ausbreiten und dann von einer Krankheit befallen werden, so wären direkt alle Pflanzen betroffen, aus diesem Grund soll die Artenvielfalt geschützt werden. Im Kiskunság Nationalpark durften aber auch viele andere spannende Erfahrungen machen, in der Waldhütte in welcher wir in der Woche unseres Aufenthalt gelebt haben, gab es keine Heizung, weshalb wir Holz gehakt haben um zu heißen, Trinkwasser gab aus Kanistern und zum Duschen haben wir ein Duschfeuer angemacht. Durch diese Erfahrung sind uns viele Privilegien noch einmal deutlich bewusster geworden und wir haben sie noch mehr zu schätzen gelernt. Die Erfahrungen im Kiskungság Nationalpark waren also auf ganz vielen verschiedenen Ebenen sehr bereichernd.
Tovább olvasom