Ősmajom az Ősmaradványoknál 2022.02.14. 14:12

A Rudapithecus a 2014. évi fotókiállítása után újra betoppan Ipolytarnócra. 2022. március 12-én 11 órai kezdettel az ősmajom kutatásáról megjelent könyv szerzői sajtótájékoztatója és közönségtalálkozója lesz a Miocén Parkban. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság és a Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark közös rendezvénye dr. Kordos László őslénytanász munkássága előtt tiszteleg.

Dr. Kordos László az Archaeolingua Kiadó gondozásában múlt év végén megjelent "A Rudapithecus kutatás" című könyvét az Ősfenyő Belépő fogadóépületben mutatja be. Az Ipolytarnóci Ősmaradványok ősállatnyomait napjainkban is kutató tudós személyes hangvételű ismertetője után limitált példányszámú könyvét a helyszínen dedikálja majd.

A Rudapithecus hungaricus egy 10 millió évvel ezelőtt élt, mára kihalt emberszabású ősmajom, amelynek maradványai Rudabánya vasércbányájából kerültek elő. A csaknem ötven éven át tartó rendszeres ásatások történetét szavakba öntő tudós a földtudományos ismeretterjesztés kiemelt alakja. 1971-től minden rudabányai ásatáson jelen volt, majd később a kutatások irányítójaként dolgozott, így hatalmas tudással és dokumentumanyaggal rendelkezik a lelőhelyről és az ott feltárt maradványokról, melyeket most közzé tesz.

Az ősmajom mellett a rudabányai kutatások történetét és emberi vonatkozásait is olvasmányos, közérthető formában tárgyalja a kiadvány, így az olvasónak nem kell elmélyednie a kívülálló számára átláthatatlan, könyvtárnyi mennyiségű tudománytörténeti és szaktudományi irodalomban. A könyv gazdag illusztrációs anyagát archív felvételek, valamint Mészáros Ildikó -- korábbi, a témába illeszkedő önálló fogadóépületi fotókiállítását kiegészítő -- képei teszik teljessé.

Kapcsolódó

2022/1. - 9. Tree studies

2022/1. - 9. Tree studies

2022.08.23. 15:57
Baumstudie[28.07.2022]Gemeinsam mit einer ungarischen Studentin haben wir in der letzten Zeit begonnen Bäume auf einer Weide zu tracken und nach einem ausführlichen Katalog zu beurteilen. Im Nationalpark sprechen wir immer von „Veteran Trees“, also besonders alten Bäumen. Bisher kann keiner Abschätzen wie viele es sind, es sind nur recht grobe Angaben von ca. 1000 Bäumen. Jedem Baum ist ein A4 Zettel gewidmet, auf dem erst Daten wie die Koordinaten, der lateinische Name und Maße wie z.B. die Höhe und der Umfang angegeben werden müssen. Für die Ermittlung der Höhe des Baumes wird eine Entfernung von 20m abgemessen. Von dort aus wird mit einem analogen Höhenmesser der Winkel zum Beginn des Stamms und der Winkel zum höchsten Teil der Baumkrone bestimmt. Die beiden Zahlen ergeben gemeinsam die Höhe. Danach kommen 36 Felder in denen unter anderem Angaben über Astlöcher, Kronen- oder Starkastabbrüche, Krankheits- oder Pilzbefall, Moos- und Flechtenvorkommen und Nester, die sich im Baum befinden. Zusätzlich kommen dann noch einmal 15 weitere Felder, wo z.B. nach anderen Bäumen in der direkten Umgebung gefragt wird. Die Aussagen, die wir über die Bäume treffen werden immer mit der Hilfe von für solche Studien angefertigte Kataloge getroffen. So sind in manchen Fällen verschiedene Bilder dargestellt und wir müssen entscheiden, welches dem untersuchten Baum am nächsten kommt. Zusammengefasst ist es eine sehr detaillierte Studie, weshalb wir am ersten Tag auch nur insgesamt 8 Bäume geschafft haben. Mit der Zeit wird man jedoch deutlich routinierter und muss nicht mehr alles erst im Katalog nachschlagen, wodurch die Arbeit deutlich schneller vorangeht. Insgesamt haben wir dennoch nur 60 von den ca. 1000 Bäumen tracken und beurteilen können.
Tovább olvasom