Miért van szükség a kaszálás bejelentésére? 2022.06.28. 08:35

A Natura 2000 gyepterületek földhasználati szabályairól szóló 269/2007. kormányrendelet 5. §. (3) előírja, hogy a Natura 2000 hálózathoz tartozó gyepeken a kaszálás tervezett kezdési idejét kötelező legalább öt munkanappal korábban írásban bejelenteni az illetékes nemzeti park igazgatóság felé.

A Natura 2000-es gyepek számos védett és fokozottan védett, illetve közösségi jelentőségű jelölő faj számára jelentenek szaporodó és táplálkozó helyet. A kaszálórétek több földön fészkelő madárfajnak nyújtanak fészkelőhelyet, ilyen például a haris (Crex crex), a hamvas rétihéja (Circus pygargus) és a túzok (Otis tarda). A kaszálás megzavarhatja a fészkelő madarakat, rontva ezzel a fiókák túlélési esélyeit. A legnagyobb természeti károkat azonban a fészkek elkaszálása okozhatja. Ezen fajok megóvása, a költésük zavartalanságának biztosítása csak a gazdálkodókkal együttműködve lehetséges. Emellett a frissen kaszált gyepek fontos táplálkozó területei többek között a fehér gólyáknak (Ciconia ciconia) és a kék vércséknek (Falco vespertinus).

A harisokra (Crex crex) az egyik legnagyobb veszélyt az élőhelyükön végzett gépi munkák, elsősorban a kaszálás jelenti. A haris költési sikere biztosítható lenne a megfelelő védőzóna kialakításával, vagy ha a munkát nem kezdik meg július vége előtt. Fotó: Kozma Attila

A védett vagy jelölő növényfajok magérlelés előtti lekaszálása kedvezőtlen az adott faj megmaradása szempontjából. Továbbá számos, nem védett növényfaj tápnövényként szolgál védendő rovarfajok egyedei számára. Jó példa erre a monofág vérfű-hangyaboglárka (Maculinea teleius), aminek kizárólagos tápnövénye az őszi vérfű vagy másik nevén orvosi vérfű (Sanguisorba officinalis). A tápnövények korai lekaszálásával egy-egy rovarfaj teljes generációja is megsemmisülhet az adott élőhelyen.

A vérfű-hangyaboglárka (Maculinea teleius) tápnövényén, az őszi vérfüvön (Sanguisorba officinalis). Fotó: Patalenszki Adrienn

Az időben benyújtott bejelentéssel a nemzeti parki igazgatóságoknak lehetőségük nyílik arra, hogy megelőzzék az olyan természeti károkat, amelyek egy nem megfelelően végzett kaszálásból esetlegesen adódhatnak. A kaszálás bejelentő beérkezését követően, ha megfelelő benne minden adat a kaszálás körülményeire vonatkozóan, akkor nem küld az igazgatóság az elfogadásról külön értesítést. Azonban, ha a kaszálás időpontját valamilyen okból módosítani szükséges, vagy a kaszálás területét korlátozni kell, akkor az igazgatóság munkatársai felveszik a kapcsolatot a gazdálkodóval.

A nemzeti park igazgatóságok a Natura 2000 gyepterületeken előforduló fajokról, életközösségekről több évre visszamenőleg rendelkeznek adatokkal. Így egy tervezett kaszálásról szóló bejelentésből a meglévő biotikai adatok, illetve az aktuális terepi bejáráson tapasztaltak alapján már nagy biztonsággal el tudják dönteni, hogy az adott területen a tervezett kaszálás veszélyezteti-e valamely kiemelten védendő faj egyedeit vagy sem.

A bejelentővel kapcsolatban további információ, valamint a bejelentést segítő formanyomtatványok ITT érhetőek el.

A területileg illetékes nemzeti park megállapításához pedig nagy segítséget nyújthat az interneten szabadon elérhető OKIR web alkalmazás.

Amennyiben a betakarítási munkák közben védett, illetve fokozottan védett földön fészkelő madár fészkét, vagy fiókáját találják meg, abban az esetben kérjük a gazdálkodóktól a munka átmeneti felfüggesztését és a nemzeti park igazgatóság haladéktalan értesítését az alábbi elérhetőségen. A sikeres fészkelés vagy fiókamentés érdekében kérjük, hogy a további munkavégzést az igazgatóság munkatársának iránymutatása alapján folytassák. A helyszínen történő madárhatározáshoz segítséget nyújthat a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület ezen a linken is elérhető ingyenes applikációja. Valamint az alábbi gazdálkodók számára készült terepi madárhatározó, ami INNEN tölthető le. A természetkímélő kaszálásról, valamint a gyepekhez kötődő veszélyeztetett fajokról pedig bővebben már korábban ITT írtunk.

A mezőgazdasági területeken a nyár eleji betakarítási munkák közül talán a kaszálás veszélyezteti legjobban az élővilágot. A különböző időpontokban végzett kaszálások hatása a gyepek élővilágára nézve nagyon eltérő lehet, így természetvédelmi szempontból kiemelten fontos szempont a kaszálás helyes időzítése. Legyünk hát körültekintőek, hogy a munkavégzés során megelőzzük a vadon élő állatok értelmetlen pusztulását!

A LIFE IP GRASSLAND-HU projekt célja a füves élőhelyek és az ezekhez kötődő fajok természetvédelmi helyzetének javítása és hosszú távú megőrzése. A LIFE IP GRASSLAND-HU (LIFE17 IPE/HU/000018) projekt az Európai Unió LIFE Programjának támogatásával valósul meg.

További infó: http://www.grasslandlifeip.hu


Kapcsolódó

2023/1 6. Eagle’s eggs inventory

2023/1 6. Eagle’s eggs inventory

2023.07.10. 16:00
Um ehrlich zu sein, haben mich Vögel im Allgemeinen noch nie so wirklich interessiert. Aber ich glaube, das liegt daran, da man sie sehr selten aus nächster Nähe zu Gesicht bekommt. Als ich mir die Vogelrettungsstation auf dem Gelände des Direktorats ansehen durfte, wurde mir klar, dass Vögel doch ganz interessant sind, wenn man sich näher mit ihnen beschäftigt!Als ich dann die Gelegenheit bekam, eine Gruppe von Rangern zu begleiten, welche die Adlernester und deren Eierbestand überprüfte, war ich natürlich sofort dabei. Wer möchte es sich schon entgehen lassen einen in freier Wildbahn lebenden Adler aus nächster Nähe zu sehen? Ich jedenfalls nicht.Genauer gesagt handelt es sich bei dieser Art um den Östlichen Kaiseradler (Aquila heliaca) (Für die Interessierten unter euch: https://de.wikipedia.org/wiki/%C3%96stlicher_Kaiseradler). Außerdem gibt es noch eine kleine Population an Seeadlern (Haliaeetus albicilla) in diesem Gebiet.An diesem Tag lag unser Fokus allerdings nur auf den Nestern des Kaiseradlers. Die Aufgabe bestand darin, den Bestand an Eiern in allen Nestern zu überprüfen, zu dokumentieren und anschließend abzuwarten, dass das Weibchen wieder zu ihrem Nest zurückkehrt. Es wurden zwei Gruppen gebildet. Gruppe Nr. 1 hatte die Aufgabe die Eier im Nest zu zählen. Dafür mussten wir (zum Glück) nicht etwa auf den Baum klettern, sondern bedienten uns modernster Technik in Form einer Drohne. Die zweite Gruppe beobachtete aus einer Entfernung von ca. 800 m das Nest per Fernglas und dokumentierte minutengenau, wann das Weibchen das Nest verließ und wann es, nachdem die Drohne wieder weg war, zu ihren Eiern zurückgekehrt war. Das konnte mal nur 15 Minuten dauern, mal mehrere Stunden. Zum Glück war ich in der ersten Gruppe. ;)Im Durchschnitt legen Kaiseradler 1-3 Eier. Bei unseren Nestern waren es meistens drei, also ein ziemlich guter Durchschnitt. Die kommende Kaiseradlergeneration ist somit gesichert. Bis wir die zehn Nester alle abgeklappert hatten, dauerte es eine Weile. Wir fuhren über endlose Felder und durch Niemandsland, wo sich unsere Wege immer wieder mit denen von Fasanen, Feldhasen und Rehen (ich habe noch nie an einem Tag so viele Rehe gesehen) kreuzten. Alles in allem ein sehr interessanter, tierreicher Tag, beendet natürlich mit einem obligatorischem Kaffee.
Tovább olvasom