Miért van szükség a kaszálás bejelentésére? 2022.06.28. 08:35

A Natura 2000 gyepterületek földhasználati szabályairól szóló 269/2007. kormányrendelet 5. §. (3) előírja, hogy a Natura 2000 hálózathoz tartozó gyepeken a kaszálás tervezett kezdési idejét kötelező legalább öt munkanappal korábban írásban bejelenteni az illetékes nemzeti park igazgatóság felé.

A Natura 2000-es gyepek számos védett és fokozottan védett, illetve közösségi jelentőségű jelölő faj számára jelentenek szaporodó és táplálkozó helyet. A kaszálórétek több földön fészkelő madárfajnak nyújtanak fészkelőhelyet, ilyen például a haris (Crex crex), a hamvas rétihéja (Circus pygargus) és a túzok (Otis tarda). A kaszálás megzavarhatja a fészkelő madarakat, rontva ezzel a fiókák túlélési esélyeit. A legnagyobb természeti károkat azonban a fészkek elkaszálása okozhatja. Ezen fajok megóvása, a költésük zavartalanságának biztosítása csak a gazdálkodókkal együttműködve lehetséges. Emellett a frissen kaszált gyepek fontos táplálkozó területei többek között a fehér gólyáknak (Ciconia ciconia) és a kék vércséknek (Falco vespertinus).

A harisokra (Crex crex) az egyik legnagyobb veszélyt az élőhelyükön végzett gépi munkák, elsősorban a kaszálás jelenti. A haris költési sikere biztosítható lenne a megfelelő védőzóna kialakításával, vagy ha a munkát nem kezdik meg július vége előtt. Fotó: Kozma Attila

A védett vagy jelölő növényfajok magérlelés előtti lekaszálása kedvezőtlen az adott faj megmaradása szempontjából. Továbbá számos, nem védett növényfaj tápnövényként szolgál védendő rovarfajok egyedei számára. Jó példa erre a monofág vérfű-hangyaboglárka (Maculinea teleius), aminek kizárólagos tápnövénye az őszi vérfű vagy másik nevén orvosi vérfű (Sanguisorba officinalis). A tápnövények korai lekaszálásával egy-egy rovarfaj teljes generációja is megsemmisülhet az adott élőhelyen.

A vérfű-hangyaboglárka (Maculinea teleius) tápnövényén, az őszi vérfüvön (Sanguisorba officinalis). Fotó: Patalenszki Adrienn

Az időben benyújtott bejelentéssel a nemzeti parki igazgatóságoknak lehetőségük nyílik arra, hogy megelőzzék az olyan természeti károkat, amelyek egy nem megfelelően végzett kaszálásból esetlegesen adódhatnak. A kaszálás bejelentő beérkezését követően, ha megfelelő benne minden adat a kaszálás körülményeire vonatkozóan, akkor nem küld az igazgatóság az elfogadásról külön értesítést. Azonban, ha a kaszálás időpontját valamilyen okból módosítani szükséges, vagy a kaszálás területét korlátozni kell, akkor az igazgatóság munkatársai felveszik a kapcsolatot a gazdálkodóval.

A nemzeti park igazgatóságok a Natura 2000 gyepterületeken előforduló fajokról, életközösségekről több évre visszamenőleg rendelkeznek adatokkal. Így egy tervezett kaszálásról szóló bejelentésből a meglévő biotikai adatok, illetve az aktuális terepi bejáráson tapasztaltak alapján már nagy biztonsággal el tudják dönteni, hogy az adott területen a tervezett kaszálás veszélyezteti-e valamely kiemelten védendő faj egyedeit vagy sem.

A bejelentővel kapcsolatban további információ, valamint a bejelentést segítő formanyomtatványok ITT érhetőek el.

A területileg illetékes nemzeti park megállapításához pedig nagy segítséget nyújthat az interneten szabadon elérhető OKIR web alkalmazás.

Amennyiben a betakarítási munkák közben védett, illetve fokozottan védett földön fészkelő madár fészkét, vagy fiókáját találják meg, abban az esetben kérjük a gazdálkodóktól a munka átmeneti felfüggesztését és a nemzeti park igazgatóság haladéktalan értesítését az alábbi elérhetőségen. A sikeres fészkelés vagy fiókamentés érdekében kérjük, hogy a további munkavégzést az igazgatóság munkatársának iránymutatása alapján folytassák. A helyszínen történő madárhatározáshoz segítséget nyújthat a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület ezen a linken is elérhető ingyenes applikációja. Valamint az alábbi gazdálkodók számára készült terepi madárhatározó, ami INNEN tölthető le. A természetkímélő kaszálásról, valamint a gyepekhez kötődő veszélyeztetett fajokról pedig bővebben már korábban ITT írtunk.

A mezőgazdasági területeken a nyár eleji betakarítási munkák közül talán a kaszálás veszélyezteti legjobban az élővilágot. A különböző időpontokban végzett kaszálások hatása a gyepek élővilágára nézve nagyon eltérő lehet, így természetvédelmi szempontból kiemelten fontos szempont a kaszálás helyes időzítése. Legyünk hát körültekintőek, hogy a munkavégzés során megelőzzük a vadon élő állatok értelmetlen pusztulását!

A LIFE IP GRASSLAND-HU projekt célja a füves élőhelyek és az ezekhez kötődő fajok természetvédelmi helyzetének javítása és hosszú távú megőrzése. A LIFE IP GRASSLAND-HU (LIFE17 IPE/HU/000018) projekt az Európai Unió LIFE Programjának támogatásával valósul meg.

További infó: http://www.grasslandlifeip.hu


Kapcsolódó

4 Austausch mit dem Kiskunság Nationalpark / Exchange with the Kiskunság National Park

4 Austausch mit dem Kiskunság Nationalpark / Exchange with the Kiskunság National Park

2023.04.19. 14:18
Vom 23. bis zum 28. Oktober waren wir in dem Kiskunság Nationalpark, der Nationalpark wurde im Jahr 1975 gegründet und liegt zwischen Donau und Theiß in der Mitte von Ungarn. Die beiden Freiwilligen Paul und Tristan absolvieren hier ihren Freiwilligendienst, wie Marei und ich sind sie auch mit dem Kulturweit Programm in Ungarn. Damit wir die diversen Landschaftsformen in Ungarn etwas besser kennen und verstehen lernen können, haben wir uns, so wie die Freiwilligen vor uns für ein gemeinsames Austausch Projekt entschieden. Während sich das bewaldete Bükk Gebirge durch verschiedene Karstformationen und Kalksteinberge auszeichnet, sind im Kiskunság Nationalpark verschiedene Steppen, Salzwiesen und Weiden vorzufinden. Beide Nationalparks sind also sehr unterschiedlich und in ihrer Biodiversität einzigartig, weshalb der Austausch eine spannende Lernmöglichkeit darstellt. An dem meisten Tagen waren wir mit Csaber einem der Ranger des Kiskunság Nationalparks unterwegs, dieser hat uns viel über die Artenvielfalt in Nationalpark erklärt. Die Puszta steppe bieten ein Lebensraum für zahlreiche Pflanzen und Tiere, so hatten wir das Glück an einem Tag great bustards (Großtrappen) zu sehen. Diese gehören mit einem Gewicht von bis zu 16 kg zu den schwersten flugfähigen Vögeln der Welt. In den letzten zweihundert Jahren ging der Mitteleuropäische Bestand fast verloren, weshalb die Vögel heute besonders geschützt werden müssen. Weiterhin haben wir Common Hackberries (Amerikanischer Zürgelbaum) herausgerissen, diese aus Amerika importierte Pflanze stellt durch ihre rasante Verbreitung eine starke Gefährdung für die Artenvielfalt da. Die Lebensbedingungen im Nationalpark sind günstig für die Common Hackbeeries, so dass sie sich schnell weiterverbreiten können, weshalb ihr Bestand reguliert werden muss. Breitet sich eine invasive Pflanzenart zu weit aus und gefährdet die heimische Artenvielfalt, so wird eingegriffen. Würden sich die invasiven Pflanzen weiter ausbreiten und dann von einer Krankheit befallen werden, so wären direkt alle Pflanzen betroffen, aus diesem Grund soll die Artenvielfalt geschützt werden. Im Kiskunság Nationalpark durften aber auch viele andere spannende Erfahrungen machen, in der Waldhütte in welcher wir in der Woche unseres Aufenthalt gelebt haben, gab es keine Heizung, weshalb wir Holz gehakt haben um zu heißen, Trinkwasser gab aus Kanistern und zum Duschen haben wir ein Duschfeuer angemacht. Durch diese Erfahrung sind uns viele Privilegien noch einmal deutlich bewusster geworden und wir haben sie noch mehr zu schätzen gelernt. Die Erfahrungen im Kiskungság Nationalpark waren also auf ganz vielen verschiedenen Ebenen sehr bereichernd.
Tovább olvasom