Ma van a Nemzetközi Környezetvédelmi Világnap 2020.06.05. 12:47

Bolygónk jelen kori történelmében a környezet- és természetvédelmi mozgalmak, törekvések története egészen az 1970-es évekre nyúlik vissza.

Ebben lényeges előrelépést jelentett az UNESCO Ember és Bioszféra Programja. E nemzetközi együttműködési programot több éves előkészítő munka után, az UNESCO 1970 októberi közgyűlésén fogadták el. Alapvetően azt vizsgálták, hogy az egyes éghajlati övezetek - mint például a trópusi erdők, mérsékelt égövi erdők, szavannák és füves területek, hegyi ökoszisztémák, illetve tavak, folyóvizek, tengerparti övezetek, szigetek - élővilága és az emberi tevékenység között milyen kölcsönhatások alakulnak ki. 1972 június 5-től 16-ig tartották Stockholmban az Egyesült Nemzetek Szervezete az első, „Ember és Bioszféra” címet viselő környezetvédelmi világkonferenciáját. Olyannyira sikeresnek bizonyult ez a rendezvény, hogy a világszervezet közgyűlése még abban az évben nemzetközi környezetvédelmi világnappá nyilvánította a tanácskozás kezdőnapját, június 5-ét. Ez a konferencia nagy hatással volt a környezetvédelmi politika kialakulására nemzeti szinten is. A tanácskozás nyomán létrehozták az állami környezetvédelmi szervezeteket - hivatalok, minisztériumok alakultak. Magyarországon 1977-ben alapították meg az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatalt, mint illetékes főhatóságot.

1974 óta minden év június 5-én megtartják az ENSZ által létrehozott Környezetvédelmi Világnapot. Az évek során az esemény a nyilvános tájékoztatás globális platformjává vált, amelyet széles körben – több mint 100 országban – ünnepelnek. A Környezetvédelmi Világnapon minden évben más, a környezetet és ennek védelmét középpontba helyező kérdéssel foglalkoznak, és a szervező országok is váltakoznak.
Az idei Környezetvédelmi Világnap házigazdája, Kolumbia és témájának középpontjában a gyorsuló fajvesztés és a természeti világ sérülése elleni fellépés áll, tekintettel arra, hogy közel egymillió növény- és állatfaj áll jelenleg a kihalás szélén.

Igazgatóságunk számos programmal csatlakozik e jeles nemzetközi naphoz. Ennek keretében június 5-én a Dél-Mátra megújult természetismereti tanösvényének bejárására invitálja az érdeklődőket. A Gyöngyösi Sár-hegy Természetvédelmi területen a Mandula Tanösvényt végigjárva, szakvezetett túra keretein belül ismerhetik meg a résztvevők a területre jellemző különböző erdei és sziklai életközösségek sajátságait az itt élő, nyár elején virágzó, védett növényfajokat és a Szent Anna-tó érintésével, a rendkívül értékes mocsári élőhelyeket is. Találkozó: Június 05. 13 óra - Mátrafüred Parádi út 6. a Harkály Ház udvarán.

Június 7-én a Sás-tó szintén egy szakvezetéses kiránduláson Sás-tó múltjával és jelenével ismerkedhetnek meg az érdeklődők. A tókerülő séta során a vizes élőhelyek védett természeti értékekkel találkozhatnak a kirándulók, de szó lesz arról is, hogy milyen hatással van a természetre a vízimadarak, kacsák, hattyúk etetése. Találkozó: Június 07. 09 óra, Gyöngyös, Sástó Farkas úti parkoló, Sás-tó mellett.

A nyári napfordulóhoz és Szent Iván éjszakájához kötődően június 20-án a Szentjánosbogár Napi programunkon, ami a szentjánosbogarak párkeresési időszaka, mely. Ezen az alkonyati, esti rendezvényen a résztvevők megcsodálhatják a csodálatosan villódzó rovarfényeket, amelyekkel a hím szentjánosbogarak csalogatják a nőstényeket magukhoz, megtudhatjuk, hogy miért kapták ezt az elnevezést ezek az ízeltlábúak, mivel és hogyan világítanak és milyen „morzejelezésekkel” üzennek egymásnak? Találkozó: Június 20. 18.00 óra, Nyugati Kapu Látogatóközpont, Felsőtárkány, Ifjúság út 34.

Bakó Botond
gerinces-zoológiai szakreferens

Kapcsolódó

2022/1. - 9. Tree studies

2022/1. - 9. Tree studies

2022.08.23. 15:57
Baumstudie[28.07.2022]Gemeinsam mit einer ungarischen Studentin haben wir in der letzten Zeit begonnen Bäume auf einer Weide zu tracken und nach einem ausführlichen Katalog zu beurteilen. Im Nationalpark sprechen wir immer von „Veteran Trees“, also besonders alten Bäumen. Bisher kann keiner Abschätzen wie viele es sind, es sind nur recht grobe Angaben von ca. 1000 Bäumen. Jedem Baum ist ein A4 Zettel gewidmet, auf dem erst Daten wie die Koordinaten, der lateinische Name und Maße wie z.B. die Höhe und der Umfang angegeben werden müssen. Für die Ermittlung der Höhe des Baumes wird eine Entfernung von 20m abgemessen. Von dort aus wird mit einem analogen Höhenmesser der Winkel zum Beginn des Stamms und der Winkel zum höchsten Teil der Baumkrone bestimmt. Die beiden Zahlen ergeben gemeinsam die Höhe. Danach kommen 36 Felder in denen unter anderem Angaben über Astlöcher, Kronen- oder Starkastabbrüche, Krankheits- oder Pilzbefall, Moos- und Flechtenvorkommen und Nester, die sich im Baum befinden. Zusätzlich kommen dann noch einmal 15 weitere Felder, wo z.B. nach anderen Bäumen in der direkten Umgebung gefragt wird. Die Aussagen, die wir über die Bäume treffen werden immer mit der Hilfe von für solche Studien angefertigte Kataloge getroffen. So sind in manchen Fällen verschiedene Bilder dargestellt und wir müssen entscheiden, welches dem untersuchten Baum am nächsten kommt. Zusammengefasst ist es eine sehr detaillierte Studie, weshalb wir am ersten Tag auch nur insgesamt 8 Bäume geschafft haben. Mit der Zeit wird man jedoch deutlich routinierter und muss nicht mehr alles erst im Katalog nachschlagen, wodurch die Arbeit deutlich schneller vorangeht. Insgesamt haben wir dennoch nur 60 von den ca. 1000 Bäumen tracken und beurteilen können.
Tovább olvasom