A Markazi kőbányató egy korábban használatos bányagödörből kialakult, kizárólag esővíz által táplált gyékényes tavacska, melynek vízfelszíne mindössze kb. 30 négyzetméter.
A Markazi kőbányató a délies kitettségű lejtősztyepprét szívében igazi oázis a kétéltűink számára. Fotó: Nagy Laura
A mesterségesen létrejött tó jelentősége, hogy egy jellemzően hosszúlevelű árvalányhaj (Stipa tirsa) által uralt, korábban legelőként hasznosított, száraz, délkeleti kitettségű lejtősztyeppréten fekszik, ahol szaporodó helyként szolgál számos kétéltű fajnak. Az ilyen élőhelyeken általában víz hiányában csak vándorlási időszakban lennének jelen kétéltűek, hiszen szaporodásuk a vízhez kötődik, emiatt kiemelten fontos élőhely. Megtalálható itt a pettyes gőte (Triturus vulgaris), a dunai tarajosgőte (Triturus dobrogicus), a vöröshasú unka (Bombina bombina), a barna varangy (Bufo bufo), az erdei béka (Rana dalmatina) és a gyepi béka (Rana temporaria) is.
Vöröshasú unka hasmintázata. Fotó: Halpern Bálint. Forrás: www.herpterkep.mme.hu
Évekkel ezelőtt fedeztük fel, hogy valaki(k) korábban törpeharcsát (Ameiurus sp.) és tündérrózsát (Nymphaea sp.) telepített(ek) a kőbányatóba.
A kőbányatóból kifogott törpeharcsa (Ameiurus sp.). Fotó: Nagy Laura
A törpeharcsák (Ameiurus sp.) Észak-Amerikából származó, Európába gazdasági célból behurcolt idegenhonos halfajok. Sikeres terjedésük főbb okai, hogy az aszályos időszakokat az iszapban elvermelve képesek túlélni, a vízszennyezéssel és az alacsony oxigén-ellátottsággal szemben egyaránt magas tűrőképességűek, illetve a ragadozók elleni védekezésként a hát- és a mellúszók első úszósugara kemény tüskévé alakult. Éjjel táplálkoznak, főként más halfajok ikráit, vízi makroszkopikus gerincteleneket (pl. szitakötő-, kérész- és szúnyoglárvákat) és kétéltű petéket ragadoznak.
Tündérrózsa (Nymphaea sp.) telep a kőbányatavon 2023 augusztusában. Fotó: Zsupos Vivien
A tündérrózsák (Nymphaea sp.) közül egyetlen őshonos és egyben védett fajunk a fehér tündérrózsa (Nymphaea alba), mely tápanyagban gazdag, iszapos aljzatú állóvizekben vagy lassan áramló folyóvizekben honos. Azonban a tündérrózsafélék (Nymphaeaceae) családjába tartozó növények közül számos, nálunk idegenhonos növény kapható különféle kertészeti áruházakban, amelyeket kifejezetten kerti tavakba való telepítés céljából árulnak. Ilyen fajok pl. a kék tündérrózsa (Nymphaea caerulea), a vörös tündérrózsa (Nymphaea rubra) és a törpe tündérrózsa (Nymphaea lotus), melyek mindegyikét leírták már Magyarországon valamely természetes vizünkben inváziós növényként. Ezek a növényfajok képesek hatalmas vízfelületen elterjedni, amivel megakadályozzák a fény vízoszlopba jutását, ezáltal a víz melegedését is gátolják, emellett oxigénhiányos állapotot hozhatnak létre, illetve kiszorítják az őshonos növényzetet.
Kétéltűink védelme érdekében fontos, hogy kifejlődésükhöz a víz képes legyen kellő mértékben felmelegedni, bő oxigén-ellátással rendelkezzen, illetve a természetes ellenségeiken kívül más ragadozó ne csökkenthesse az egyedszámukat. Emiatt a Markazi kőbányató természetes állapotának helyreállítása, inváziós fajoktól mentesítése elengedhetetlen feladatunk.
Elektromos halászgéppel történő halászás a Markazi kőbányatavon. Fotó: Nagy Laura
Elektromos halászgéppel lehalászott idei törpeharcsák. Fotó: Zsupos Vivien
A kezelések során a korábbi években csupán lehálóztuk a törpeharcsa ivadékokat, ebben az évben a törpeharcsák ellen elektromos halászgéppel való lehalászást, míg a tündérrózsa ellen mechanikus irtást alkalmazunk, melyet évente megismétlünk mindaddig, míg teljesen el nem tűnnek ezek a fajok a tóból.
A kézzel kigyomlált tündérrózsa (Nymphaea sp.), háttérben a törpeharcsákat (Ameiurus sp.) tartalmazó hordóval. Fotó: Nagy Laura
Kérjük, hogy ne telepítsenek semmilyen növényt és állatot természetes vizeinkbe, mert ezzel veszélyeztetik a hazai vizek őshonos flóráját és faunáját! Köszönjük, hogy velünk együtt védik a természeti értékeinket!
Köszönettel tartozunk Csipkés Roland hidrobiológiai referens kollégánknak, aki szakmai segítségével és koordinálásával támogatja munkánkat.
A Markazi kőbányató a HUBN10006 kódjegyű Mátra Natura 2000-es madárvédelmi területen fekszik.
Hazánkban minden kétéltű faj védett.
Irodalomjegyzék:
13/2001. (V. 9.) KöM rendelet a védett és fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségekben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről.
14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről.
133/2013. (XII. 29.) VM rendelet a halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról.
J. Csiky, L. Balogh, I. Dancza, F. Gyulai, G. Jakab, G. Király, É. Lehoczky, A. Mesterházy, P. Pósa, T. Wirth. 2023. Checklist of alien vascular plants of Hungary and their invasion biological characteristics. Acta Botanica Hungarica 65 (1-2), 53-72.
A. Hussner. 2012. Alien aquatic plant species in European countries. Weed Research 52, 297-306.
M. Jaćimović, J. Krpo-Ćetković, S. Skorić, M. Smederevac-Lalić, A. Hegediš. 2021. Seasonal feeding habits and ontogenetic diet shift of black bullhead (Ameiurus melas) in Lake Sava (Serbia). Archives of Biological Sciences 73(4), 513-521.
B.A. Lukács, A. Mesterházy, R. Vidéki, G. Király. 2016. Alien aquatic vascular plants in Hungary (Pannonian ecoregion): Historical aspects, data set and trends. Plant Biosystems 150(3), 388-395.
J. Rechulicz, W. Płaska. 2018. Inter-Population Variability of Diet of the Alien Species Brown Bullhead (Ameiurus nebulosus) from Lakes with Different Trophic Status. Turkish Journal of Fisheries and Aquatic Sciences 19(1), 59-69.
P. Takács, I. Czeglédi, Á. Ferincz, P. Sály, A. Specziár, Z. Vitál, A. Weiperth, T. Erős. 2017. Non-native fish species in Hungarian waters: historical overview, potential sources and recent trends in their distribution. Hydrobiologia 795(1), 1-22.
