Egy hét egy faj 7. - A 40 éves Mátrai Tájvédelmi Körzetet ünnepeljük 2025.11.17. 11:43

A Mátrai Tájvédelmi Körzetet 1985-ben hozták létre a Mátra hegység központi részén. A védetté nyilvánítás célja a területen található földtani értékek, a táj jellegét meghatározó felszínformák, a felszíni vizek, a természetes növénytársulások, a védett növény- és állatfajok megőrzése, a felüdülést is szolgáló erdei- és gyógyklíma megóvása és fenntartása volt. A Mátrai Tájvédelmi Körzet fennállásának 40. évfordulóját ünnepelve, hetente megjelenő cikksorozatunk keretében az év végéig hétről hétre bemutatunk egy-egy, a területre jellemző emblematikus fajt.



A fűzfapattanó (Elater ferrugineus) a rovarok (Insecta) osztályának bogarak (Coleoptera) rendjébe, a mindenevő bogarak (Polyphaga) alrendjébe és a pattanóbogárfélék (Elateridae) családjába tartozó faj.

Az egyik legnagyobb termetű pattanóbogár fajunk, melynek testhossza kb. 17–20 mm. Testének alakja a pattanóbogarakra jellemző, megnyúlt, hátrafelé hegyesedő. Teste barnásvörös, felül sárgás szőrzettel borított.

Fűzfapattanó imágó

Eurázsiai elterjedésű faj, nyugaton az Egyesült Királyság, északon Norvégia és Svédország, keleti irányban Oroszország, délen pedig Törökország az elterjedési határa. Magyarországon többek között a Mátrából, a Bükkből, a Bakonyból, a Gemencből, illetve a debreceni Nagyerdőből mutatták ki.

Lárvája többnyire a faodvak alsó, nedvesebb, földdel érintkező korhadékában fejlődik és ragadozó életmódot folytat. Imágója általában alkonyatkor aktív, fényre is repül, de megfigyelték már nappal is, csertölgy kifolyó nedvét szívogatva.

Faodú

Élőhelyén az odvak vizsgálata mellett erjedő gyümölcsöt tartalmazó csapdával is kimutatható. Tápnövényét tekintve, korábban füzesekből volt ismert, azonban napjainkra több fafajból, többek között tölgyekből, juharokból, hársból, bükkből, gyertyánból is előkerült.

Tápláléka többek között a virágbogarak lárvái (pajorok), de ahol együtt fordulnak elő, ott a fokozottan védett remetebogár (Osmoderma barnabita) lárváit is zsákmányolja. A remetebogár által kibocsátott, a párkeresést segítő feromonra nemcsak annak hímjei reagálnak, hanem azok ragadozója, a fűzfapattanó lárvája is.

Remetebogár a fűzfapattanó lárvával

A fűzfapattanó az odvas, idős fákban bővelkedő, természetvédelmi szempontból jelentős erdők egyik indikátorfaja. Fontos megjegyezni, hogy élőhelyén az odvakban több generáció fejlődik, ezen túlmenően itt jellegzetes „odúközösségeket” találhatunk, ahol ökológiai igényeik hasonlóságának eredményeképpen a fűzfapattanó mellett többek között a fokozottan védett kék pattanó (Limoniscus violaceus), az éknyakú pattanó (Ischnodes sanguinicollis), hegyesszárnyú pattanó (Megapenthes lugens) vagy jelenleg csak a Mátrából és a Bükkből kimutatott odúlakó pattanó (Crepidophorus mutilatus) is előfordul. Megőrzésük csak az idős, odvasodó faegyedek megóvásával, idős erdőrészletek védelmével biztosítható, hiszen csak ezekben alakulhatnak ki természetes módon faodvak. Fontos, hogy ezek az idős erdők egymással többé-kevésbé érintkezzenek, hogy az élőhely folytonossága fennmaradhasson.

A fűzfapattanó védett fajunk, egyedenkénti természetvédelmi értéke 50 000 Ft.

Fotók: Németh Tamás, Magos Gábor

Irodalomjegyzék:

13/2001. (V. 9.) KöM rendelet a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről

Merkl O. & Víg K. (2009): Bogarak a pannon régióban. – Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága, B. K. L. Kiadó, Magyar Természettudományi Múzeum, Szombathely

Kovács T. & Németh T. (2012): Ritka szaproxilofág álpattanóbogarak, pattanóbogarak és lárváik a Mátra és a Bükk területéről (Coleoptera: Cerophytidae, Elateridae). – Folia historico-naturalia Musei Matraensis, 36: 19–28.

Kapcsolódó

2022/1. - 5. Ipolytarnóc: our stay in the wilderness

2022/1. - 5. Ipolytarnóc: our stay in the wilderness

2022.08.23. 15:40
Ipolytarnoc; Unser Aufenthalt im Nirgendwo[26.5.2022- 5.6.2022.; 28.6.2022.-7.7.2022]Während unseres Freiwilligendienstes wohnten wir insgesamt einen Monat in Ipolytarnóc, einmal Anfang Juni und einmal Anfang Juli. Das Visitorcenter gehört nicht direkt zum Bükk Nationalpark wird aber vom Direktorat mitverwaltet. Wir wohnten in einem der Gästehäuser am Waldrand und hatten immer mal wieder pelzigen Besuch durch den dort lebenden Kater. Unsere Arbeit war etwas anders als im Direktorat, wir saßen nicht im Büro sondern waren meist draußen unterwegs. Bevor wir nach Ipolytarnóc fuhren gab uns Balázs Excel Tabellen über verschiedene Wanderpfade rund um Ipolytarnóc. Unsere Aufgabe war die Pfade abzulaufen, die Infotafeln mit einem GPS-Gerät zu markieren und alles mit Fotos festzuhalten. Anschließend trugen wir alle Auffälligkeiten in den Tabellen zusammen. Eine weitere unserer Aufgaben war etwas sehr besonderes, Ipolytarnóc ist für seine Fülle und Qualität an Fossilien bekannt und noch ist längst nicht alles freigelegt. Wir durften die Ausgrabungen weiterführen und uns selbst als Archäologen versuchen. Die Arbeit machte viel Spaß aber natürlich war auch die Umgebung traumhaft schön. Unsere Unterkunft befand sich mitten im Wald, was wir durch kleine Ausflüge und Spaziergänge nutzen Während unseres zweiten Aufenthaltes fand die Reevaluation statt, mehr dazu können sie im Blogeintrag „Hoher Besuch in Ungarn“ lesen.
Tovább olvasom