Famatuzsálemek megőrzése faápolással - cserépfalui tapasztalataink 2023.03.06. 09:51

Az idős fákon végzett ápolásokat elsősorban városi környezetben található egyedeken végzik a szakemberek. Ezen beavatkozások elsődleges célja az élet- és vagyonvédelem biztosítása, és emellett jelenik meg másodlagos célként a faegyed lehetőség szerinti megőrzése.

Szerencsére sok szép példa akad Magyarországon, mely esetekben a faegyed hosszú ideig történő életben tartása, a faegyednek mint tájképi értéknek a megőrzése kiemelkedő szerepet kap. Ez általában nevezetes fák, kiemelkedő értékű famatuzsálemek esetében történik. Ilyen volt a hédervári Árpád-tölgy felfüggesztése, és a cégénydányádi kastélypark egyik fő látványosságának, az „Öreg hölgy” nevű óriásplatánnak kötélrendszerrel történő biztosítása. De nem is kell ilyen messzire mennünk: képzett faápolók mentették meg Felsőtárkányban, az Igazgatóság Nyugati kapu Látogató- és Oktatóközpont tőszomszédságában élő szintén „Öreg hölgy”-re keresztelt idős kocsányos tölgyet a kivágástól.

A Hédervári Árpád-tölgy megmentése statikai megerősítéssel Forrás: A hédervári Árpád-tölgy | Az Év Fája(evfaja.hu)

De mi a helyzet a természetszerű környezetben lévő idős faegyedekkel, például egy idős fás legelő fáival? Mit tehetünk értük a faápolás eszközeivel, tapasztalataival?

Szakdolgozatomban favizsgáló és faápoló szakmérnök hallgatóként és egyben természetvédelemben dolgozó szakemberként kerestem a választ a fenti kérdésekre. Az általam különösen kedvelt – a Bükkalján elhelyezkedő, Cserépfalu községhatárban található – Hidegkúti fás legelőt, annak famatuzsálemeit szemeltem ki arra, hogy a fenti kérdéseket megvizsgáljam. A terület kiemelt természetvédelmi értékét az idős hagyásfák és a hozzájuk kötődő élővilág (kiemelten a faegyedekhez köthető xilofág rovarok) adja.

A Hidegkúti fás legelő (Fotó: Csikos Valéria)

A dolgozat készítésével párhuzamosan kollégámmal, Farkas Rolanddal, a Nyugat-Bükki Tájegység tájegységvezetőjével összefogva célul tűztük ki az idős fák felvételezését a fás legelő területén. Olyan felvételi lapot állítottunk össze, melynek segítségével az Igazgatóságnál tartózkodó UNESCO Kulturweit önkéntesek is bevonhatók a munkába. Önkénteseink ezidáig 98 famatuzsálem felvételezését végezték el.

A mintaterület és a három vizsgált faegyed elhelyezkedése Hidegkút laposán és a Mész-tetőn (készítette: Csikos Valéria MS Bing alapján)

Önkénteseink Marei Beckerman és Ronja Köhler a Hidegkút laposán (Fotó: Csikos Valéria)

A dolgozat fontos célja volt a fás legelő idős faegyedeire ápolási javaslatok kidolgozása. Ennek érdekében három fát választottam ki a fás legelő területén. A három faegyedet megvizsgáltam a faápolásban alkalmazott un. vizuális, azaz szemrevételezéses favizsgálattal. Majd a városi környezetben alkalmazott faápolási módokat értékeltem természetvédelmi szempontból. Lásd 1. számú táblázatot.

Az érintett három faegyed közül egy faegyedet szeretnék kiemelni, a körülbelül 250-300 éves, 2 méter átmérőjű, 627 cm kerületű famatuzsálemet. A fa méltán kerülhet be Magyarország faóriásai közé, a www.dendromania.hu oldalra. Csak a vázágainak átmérői felérnek egy-egy erdeinkben található átlagosnál nagyobb faegyeddel, 50-100 cm-esek! A fa hatalmas törzse belülről üreges. Nagyon sok mikroélőhellyel rendelkezik: különböző méretű üregekkel, odúkkal, száraz ágakkal, mikrotalajjal. A leváló kéregdarabok, un. kéregzsebek alatt denevérek bújhatnak meg. Vastag kéregrepedéseiben pedig énekesmadarak fészkelnek.

A kocsányos tölgy famatuzsálem Fotó: Csikos Valéria

A famatuzsálem vastag törzse Fotó: Csikos Valéria

Képeinken balra fent: Az üreges törzs fontos mikroélőhely; jobbra: énekesmadár fészek a fa törzsén; balra lent: a nagy hőscincér kifejezetten öreg tölgyfákhoz kötődő közösségi jelentőségű bogárfajunk; jobbra lent: a közönséges petrezselyemgomba korhadó faanyagon él

A matuzsálemi faegyedek esetében – mint ahogy azt az angol szakirodalom is leírja – a legvégső esetben szükséges beavatkozni. A legnagyobb veszélyt a kiválasztott faegyedre az jelenti, hogy a vázágak kiszakadhatnak és ez a törzs, így az egész fa pusztulásához vezethet. A korona „könnyítése”, azaz a koronájának csökkentése lehet egy jó megoldás az említett veszély elkerülésére. Ennek végrehajtása azonban további egyeztetéseket igényel a kollégákkal, mivel egy újszerű és a szakmát is megosztó beavatkozásról van szó. A felsorolt mikroélőhelyeket, a száraz ágakat, odúkat mindenképpen kímélni kell, hiszen ezek a fa természetvédelmi értékéhez nagymértékben hozzájárulnak. Élet- és balesetvédelmi szempontok nem játszanak szerepet, hiszen a fa nem a jelzett turistaút mellett található.

A famatuzsálemet árnyaló fák eltávolítása fokozatosan valósítandó meg. A versengés megszüntetése az ún. gyűrűzéssel javasolt, mellyel lehetővé válik mikroélőhelyek teremtése is.

Faegyed lábon halasztása „gyűrűzéssel” Fotó: Csikos Valéria


Mikroélőhely fogalma: kis vagy korlátozott kiterjedésű élőhely, amely jellegében különbözik a környező kiterjedtebb élőhelyektől. A fán élő mikroélőhelyek lehetnek pl. az odú, törzsüregek, a dendrotelma (A dendrotelma látogatói - YouTube), és a különböző sérülések.

Amennyiben szükségessé válik faág levágása, azt javasolt a Nagy-Britanniában használt természetes törést utánzó vágástechnikákkal vagy koronavágásokkal megvalósítani.

Természetes törést utánzó vágástechnika vagy koronavágás Forrás: a kép alatt

Igazgatóságunk tervezi a fák felmérésének folytatását. A felméréssel egyre több információval rendelkezünk majd róluk. Tudni fogjuk, mely faegyedek a legnagyobbak, melyek rendelkeznek különleges mikroélőhellyel, mely fafajok ritkák a területen, és az egészségi állapotuk is ismert lesz a számunkra. Az így nyert adatok alapját képezik majd a területre készülő kezelési tervnek. A kezelési terv alapján lehet majd az egyes fákra, vagy területrészekre a természetvédelmi célokat kidolgozni és a megvalósításhoz szükséges kezelést (akár faápolást is) megvalósítani.

Szakdolgozatom bemutatásra sor került a 2023. febr. 14-17. között megrendezett „Ökológiai és gazdasági fordulat” konferencia (ÖKOLÓGIAI ÉS GAZDASÁGI FORDULAT konferencia | Makeosz) keretében, a Magyar Faápolók Egyesülete fórumán.

Szerző: Csikos Valéria

Kapcsolódó

2 Unterwegs mit Ranger / ​Our experiences  with the rangers

2 Unterwegs mit Ranger / ​Our experiences with the rangers

2023.04.19. 14:04
RonjaInsgesamt gibt es im Bükki Nationalpark 34 Ranger/Innen, die Aufgaben von Ranger/Innen sind sehr vielfältig. Die ursprüngliche Bedeutung ist die Betreuung eines Schutzgebietes, zu ihren Aufgaben gehören zum Beispiel Instandhaltungsarbeiten, sie kümmern sich um invasive, so wie schützenswerte Tier und Pflanzenarten, sie führen Exkursionen im Nationalpark und arbeiten an Forschenden Tätigkeiten. Häufig haben Ranger:Innen ein Gebiet in welchem sie Spezialisiert sind, so dass sich einige Ranger besonders gut mit Vögeln auskennen und andere mit Insekten oder Pflanzen. Als ersten Ranger durften wir Atila bei seiner Arbeit in Szilvásvárad begleiten, wir haben von ihm viel über die Relevanz von Biodiversität gelernt und warum Monokulturen so gefährlich für einen Wald sein können. Die Artenvielfalt von Pflanzen in einem Gebiet bietet vielen Tieren einen Lebensraum, deshalb ist eine kontrollierte Abholzung der Wälder kombiniert mit einer kontrollierten Aufforstung relevant für die Aufrechterhaltung von Artenvielfalt. So fällt es beispielsweise in Atilas Aufgabenbereich die Holzfällung zu kontrollieren. Wenn an den falschen Stellen oder zu viele Bäume gefällt werden, kann dies die Biodiversität in einem Gebiet gefährden. Deshalb gibt es genaue Pläne, welche Bäume gefällt werden dürfen. Bei der Aufstellung dieser Pläne gilt es die Interessen der Forstindustrie und die des Naturschutzes in Einklang miteinander zu bringen. Auch Totholz ist ein wichtiger Bestandteil des Nährstoffkreislaufs im Wald, da dieses durch Insekten und Pilze abgebaut wird und so wieder Nährstoff für neue Pflanzen darstellt. Deshalb ist es wichtig, dass Totholz nicht direkt aus dem Wald gebracht wird, sondern für einige Jahre im Naturkreislauf zu lassen. Weiterhin haben wir Fußspuren von Wölfen und Hirschen gesehen und durften etwas über die Verhaltensweisen dieser Tiere erfahren. Am 14. Oktober waren wir Wasservögel zählen, die Aufnahme des Bestandes ist wichtig um den Schutz von bedrohten Arten gewährleisten zu können, so kann erfasst werden wie sich die Rastbestände entwickeln. Ist eine Vogelart vor dem Aussterben bedroht, dann kann diese beispielsweise unter Artenschutz gestellt werden, so wird der Fortbestand gewährleistet. Außerdem haben wir die Bedrohung durch invasive Tierarten verstehen gelernt, so kann ein ehemaliges exotisches Haustier, welches achtlos in der Natur ausgesetzt wird dort eine Bedrohung für die heimischen Tiere sein. Außerdem haben wir Bieber Dämme gesehen und verstehen gelernt, welchen Einfluss sie aus auf das Pflanzenwachstum um den Damm herum haben können. In Verpelét haben wir an einer invasiven Pflanzen Kontrolle teilgenommen, hier haben wir Büsche rausgerissen, welche invasiv waren, da diese eine Bedrohung für die Artenvielfalt in Verpelét darstellen. Durch das Herausreißen der invasiven Büsche soll der Platz für die heimische Artenvielfalt erneut hergestellt werden. Die Wiesen bieten vielen Blumen einen Platz zum Blühen doch die Büsche stellen eine Konkurrenz in Bezug auf die zur Verfügung stehenden Mineralien da, weshalb es notwendig ist sie zu entfernen.
Tovább olvasom