Egy napra megnyílt a látogatók előtt a Gortva-völgy 2022.05.31. 11:32

A Nógrádi Tájegység által meghirdetett Gortva-völgyi túra során az elmúlt hétvégén – a Magyar Nemzeti Parkok hete programsorozat keretein belül – egy napra megnyílt a látogatók előtt a kiemelt jelentőségű, különleges, természetmegőrzési terület.

A valamivel több mint 10 km-es körtúrát Papp Ferenc természetvédelmi területfelügyelő vezette. A 19 résztvevő közül többen Budapestről, de volt, aki Debrecenből érkezett, hogy szakvezetés mellett látogathasson el a fokozottan védett területre. Az időjárás kedvezett a túrázóknak és a vadon élő állatok sem hagyták cserben a csapatot. Rövid bemutatkozás és iránymutatás után alig tettek meg pár száz métert, amikor egy vörös mókusra lett figyelmes a társaság. A Medves-fennsíkra kiérve, ami Magyarország és Európa legnagyobb területű bazaltplatója, már egy citromsármány megjelenése vonzotta a tekinteteket. Az örömöt egy vadászó barna rétihéja fokozta a lágyszárúakban gazdag területen. A tájvédelmi körzetben a résztvevők számos olyan növénnyel találkozhattak, amelyek az Északi-középhegységeben igen ritkán, csak kivételesen fordulnak elő együtt.

A tiszta időnek köszönhetően, a fennsíkon sétálva szép kilátás nyílt a Mátra és a Cserhát hegyvonulataira. Leérve a Gortva-tó szegélyéhez, egy kis pihenő következett, ahol a megtelepedett hínárnövényzet állapota természetközelinek minősíthető. Az ott élő kecskebékák koncertjéről volt, aki még hangfelvételt is rögzített.

A kirándulók útja innen már az itt-ott narancsszínben úszó Gortva-völgybe vezetett. A víz vasas kiválásával ez a színezet igazi különlegességnek számít. A völgyben a már alapvetően szubmontán karakterű bükkösök mellett a völgyalji-patakmenti területek montán elemeivel is megismerkedhettek a túrázóink. Mindenkit lenyűgözött a vastagon álló holtfák és facsonkok, illetve a fekvő holtfák és a különböző méretű újulatfoltok együttese, hogy az jelenlegi állapotában mennyire közelít a természetes szerkezetű erdőkhöz. Még azt is megfigyelték a rutinos természetjárók, hogy a bükkösökben idegenhonos elegyfa alig akad a területen.

A nagy szárazság ellenére a kisebb mederlépcsőn lebukó Gortva-vízesés is megcsodálható volt. Az itt előforduló közösségi jelentőségű állatfajokkal utunk során sajnos nem találkoztunk, de vigasztalásul a gazdag madárvilág hallatta, illetve meg is mutatta magát. Láttunk éhségét csillapító hegyi billegetőt és egy kék galamb is szemünk láttára hagyta el odúját, továbbá a színes rovarvilág és az erdei békák megjelenésekor is jogosan csillantak fel a szemek. A túravezetőnek hála a természetvédelmi, geológiai, történelmi és néprajzi szempontból is sok érdekes információt tartalmazó túra végére mindenki kellemesen elfáradt. Reméljük, résztvevőink is megelégedéssel zárták a nálunk töltött időt.

Kapcsolódó

2023/1 5. Butterfly studies

2023/1 5. Butterfly studies

2023.07.10. 15:54
Am heutigen Tage durfte ich zwei Ranger und einen aus Deutschland angereisten Forscher (juhuu) in ein Waldstück nahe Kerecsend begleiten. Der Forscher wollte die gefährdete Schmetterlingsart Maivogel (Euphydryas maturna) (Wikipedia-Link für die Interessierten: https://de.wikipedia.org/wiki/Maivogel ;) ) untersuchen, bzw. besser gesagt deren Raupen und Lebensraum.Der Maivogel kommt natürlicherweise in Ost- und Mitteleuropa vor, jedoch nur sehr lokal und die Populationen liegen weit verstreut. Leider ist er, wie so viele Arten, stark vom Aussterben bedroht (unter anderem aufgrund von Lebensraumverlust durch Forstwirtschaft und dem Einsatz von Insektiziden). In Deutschland gibt es beispielsweise nur noch vier verschiedene Populationen. In Ungarn gibt es noch eine etwas weitere Verbreitung (bei der letzten Zählung wurden etwa zwanzig Individuen festgestellt), unter anderem auf dem Gebiet des Bükk Nationalpark Direktorats in der Nähe der Kleinstadt Kerecsend. Aus diesem Grund ist der Forscher extra aus Deutschland angereist, um sich hier ein Bild der Lebensräume zu machen.Wir machten uns also auf die Suche nach den Raupen des Maivogels, welche für gewöhnlich an Eschen und Ligustern zu finden sind. Leider hat das Wetter mal wieder nicht mitgespielt (warum schneit es im April L ??) und die Raupen haben sich alle verkrochen, sodass nicht einmal der speziell darauf trainierte Artenspürhund die Raupen finden konnte.Alles in allem war es jedoch ein interessanter (wenn auch seeehr kalter) Nachmittag, bei dem ich wieder etwas Neues gelernt habe.Zum Abschluss haben wir uns noch bei einem Kaffee aufgewärmt und dann war es Zeit für den Feierabend!
Tovább olvasom