Bikk Betyárok fedezték fel ismét a Bükki Nemzeti Parkot 2024.07.05. 11:51

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Környezeti Nevelési Csoportja június 24. – június 28. között ötödik alkalommal tartotta meg „Bikk Betyár” bentlakásos táborát a 12-18 éves korosztály részére. Izgalommal vártuk az első napot, hiszen újra találkozhattunk több év óta visszajáró táborosainkkal, de kíváncsian néztünk elébe az újoncokkal való megismerkedésnek is.

Első délelőttünkön a mohák rejtett világába kalauzolt minket Schmotzer András botanikus kollégánk. A leggyakoribb mohafajokat terepen, a Kő-közi tanösvény mentén is felfedezhettük. Az apró növénykék változatosságára nagyítókon és mikroszkópon keresztül tudtunk rácsodálkozni. Délután a Barát-rétre sétáltunk, ahol fűhálózás, lepkehálózás, rovargyűjtés eredményeként sokféle rovarrend képviselőjét sikerült begyűjteni. A gyűjtött állatokat szabadon engedés előtt megfigyeltük, meghatároztuk. A réten ún. természetesség vizsgálatot végeztünk, 5x5 méteres kvadrátban megszámoltuk a növényfajokat, és a megadott szempontok szerint értékeltük a rét állapotát. A napot késő esti szentjánosbogár sétával zártuk.

A keddi napot most már második évben is az aktív természetvédelemre szántuk. Túránkat Cserépfalun, a Déli Kapu Látogatóközponttól indítottuk. A Hór-völgy árnyas erdeiben kaptattunk egyre feljebb, mígnem az Ódor-vár magaslatán elénk tárult a völgy és a bükki kövek vonulata. A török úton keresztül jutottunk el a Szénégető-lápára, a munkavégzés helyszínére. Kisvizes élőhelyet létesítettünk, mely reményeink szerint a kétéltűek biztonságos szaporodását fogja szolgálni. Tevékenységünket a terület illetékes természetvédelmi őre, Domboróczki Gábor koordinálta. (A természetiskola udvarán tavaly létesített kistó sikeresen benépesült, idén tavasszal erdei béka rakta le petecsomóját, de keringő bogarakat és hátonúszó poloskákat is találtunk a lakók között.) Sötétedés után egy nagyszerű csillagászati előadást hallhattunk, majd a csillagos égbolt látványosságaival is megismerkedhettünk Zoller Gábor tolmácsolásában.

A harmadik napon a közeli Gyetra-völgyben sétáltunk el Heves megye egyetlen cseppkőbarlangjáig, az Esztáz-kői barlangig. A bátrabb betyárok nemcsak a barlang felső szakaszához tartozó Nap- és Templom-termet csodálhatták meg, de egy overallos túrán is részt vehettek: az ún. csúszdán keresztül az alsó termet is felfedezhették. Délután a természetiskola komposztálóját vettük górcső alá, mikroszkóp segítségével közelről ismerkedtünk a konyhai hulladékot értékes talajjá formáló gerinctelenekkel. Alkonyatkor a felsőtárkányi tó mellett denevéreket hálóztunk, Gombkötő Péter zoológiai referens érdekfeszítő történeteit hallgatva. Ezúttal egy Brandt-denevért vizsgálhattunk meg testközelből.

A csütörtöki nagytúrán a Mellér-völgyön keresztül jutottunk fel a Bél-kő felhagyott bányaudvarába, ahol a csodás panoráma megcsodálásán túl számos védett és fokozottan védett növényt ismerhettünk meg. Farkas Roland, a Nyugat-bükki Tájegység természetvédelmi őre, a tájegység vezetője mesélt arról, hogyan hódítja lassan vissza a természet a kietlen bányaudvart. A terület élővilágának számos képviselőjét, valamint az aktuális természetvédelmi problémákat is testközelből figyelhettük meg.

Pénteken kvíz délelőttöt rendeztünk, a hét élményeiről, tapasztalatairól és a táborlakók saját érdeklődési köréből állítottuk össze a feladatokat, melyeket három fős csapatokban próbáltak megoldani a gyerekek. Búcsúzás előtt – a hagyományhoz híven – a hét eseményein készült fotókat is megtekintettük.


A Bikk Betyár tábor idén „nagykorúvá” vált, visszatérő táborosaink egyike a héten töltötte be 18. életévét. Olyan időket élünk, mikor a képernyőfüggés lassan alapkövetelmény, és a suliban cikinek számít, ha valaki nincs képben a virtuális játékok világában. Felemelő érzés megtapasztalni, hogy egy természetvédelmi tábornak közösséget építő ereje lehet, a közös túrázások alatt igaz barátságok szövődhetnek. Köszönjük a bizalmat, jövőre veletek ugyanitt!


Kapcsolódó

2023/1 6. Eagle’s eggs inventory

2023/1 6. Eagle’s eggs inventory

2023.07.10. 16:00
Um ehrlich zu sein, haben mich Vögel im Allgemeinen noch nie so wirklich interessiert. Aber ich glaube, das liegt daran, da man sie sehr selten aus nächster Nähe zu Gesicht bekommt. Als ich mir die Vogelrettungsstation auf dem Gelände des Direktorats ansehen durfte, wurde mir klar, dass Vögel doch ganz interessant sind, wenn man sich näher mit ihnen beschäftigt!Als ich dann die Gelegenheit bekam, eine Gruppe von Rangern zu begleiten, welche die Adlernester und deren Eierbestand überprüfte, war ich natürlich sofort dabei. Wer möchte es sich schon entgehen lassen einen in freier Wildbahn lebenden Adler aus nächster Nähe zu sehen? Ich jedenfalls nicht.Genauer gesagt handelt es sich bei dieser Art um den Östlichen Kaiseradler (Aquila heliaca) (Für die Interessierten unter euch: https://de.wikipedia.org/wiki/%C3%96stlicher_Kaiseradler). Außerdem gibt es noch eine kleine Population an Seeadlern (Haliaeetus albicilla) in diesem Gebiet.An diesem Tag lag unser Fokus allerdings nur auf den Nestern des Kaiseradlers. Die Aufgabe bestand darin, den Bestand an Eiern in allen Nestern zu überprüfen, zu dokumentieren und anschließend abzuwarten, dass das Weibchen wieder zu ihrem Nest zurückkehrt. Es wurden zwei Gruppen gebildet. Gruppe Nr. 1 hatte die Aufgabe die Eier im Nest zu zählen. Dafür mussten wir (zum Glück) nicht etwa auf den Baum klettern, sondern bedienten uns modernster Technik in Form einer Drohne. Die zweite Gruppe beobachtete aus einer Entfernung von ca. 800 m das Nest per Fernglas und dokumentierte minutengenau, wann das Weibchen das Nest verließ und wann es, nachdem die Drohne wieder weg war, zu ihren Eiern zurückgekehrt war. Das konnte mal nur 15 Minuten dauern, mal mehrere Stunden. Zum Glück war ich in der ersten Gruppe. ;)Im Durchschnitt legen Kaiseradler 1-3 Eier. Bei unseren Nestern waren es meistens drei, also ein ziemlich guter Durchschnitt. Die kommende Kaiseradlergeneration ist somit gesichert. Bis wir die zehn Nester alle abgeklappert hatten, dauerte es eine Weile. Wir fuhren über endlose Felder und durch Niemandsland, wo sich unsere Wege immer wieder mit denen von Fasanen, Feldhasen und Rehen (ich habe noch nie an einem Tag so viele Rehe gesehen) kreuzten. Alles in allem ein sehr interessanter, tierreicher Tag, beendet natürlich mit einem obligatorischem Kaffee.
Tovább olvasom