Beszámoló a HUMANITA nyári egyetemről 2025.08.25. 10:00

A népszerű természeti területek látogatottsága a turizmus és rekreáció iránti növekvő igény miatt folyamatosan emelkedik. A megnövekedett emberi jelenlét azonban komoly ökológiai terheléssel jár, amely veszélyezteti az érintett élőhelyek biológiai sokféleségét és ökoszisztéma-szolgáltatásait. A HUMANITA projekt célja ennek az ellentmondásnak a feloldása.

Bár a turizmus gazdasági szempontból bevételt biztosít, közben jelentős nyomás alá kerülnek ezek a sérülékeny ökoszisztémák; többek között az erózió, az inváziós fajok megjelenése és a szennyezés, szemetelés révén. A megfelelő egyensúly elérése nehéz, de kulcsfontosságú a védett területek kezelésében, amely hosszú távú elkötelezettséget igényel. Ennek a tudatosítására, legfőképpen a jövő generációja számára valósult meg a HUMANITA projekt nyári egyeteme.

A nyári egyetemet 2025. július 14. és 17. között tartották, programja különféle témákra épült, és kombinálta az elméleti ismeretek, a gyakorlati munka és a laborban végzett vizsgálatok bemutatását. Az elméleti ismeretekkel a Karintiai Egyetem villachi kampuszán ismerkedhettek meg a hallgatók, míg a terepi munkának a Karawanken UNESCO Globális Geoparkban a Petzen hegy, mint kísérleti terület adott helyet. A HUMANITA partnereiként a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) és a CEEweb a Biológiai Sokféleségért (CEEweb) is hozzájárultak a nyári egyetem megvalósításához, betekintést nyújtva az élővilágot vizsgáló monitoring tevékenységek és a „citizen science”, avagy a közösségi tudományos adatgyűjtés ismereteibe.

A terepi napokon a BNPI a CEEweb segítségével tartott képzést a kétéltűek felméréséről. Főként alpesi gőték (Triturus alpestris), pettyes gőték (Lissotriton vulgaris) és egy barna varangy (Bufo bufo) kerültek vizsgálatra. Bőrfelületükről mintát vettek, hogy később kimutathassák a Batrachochytrium dendrobatidis (BD) és a Ranavirus jelenlétét. A BD egy kifejezetten veszélyes gombás betegség, amely több mint 90 kétéltűfaj kihalásáért felelős világszerte. A Ranavirus szintén komoly hatással van a kétéltűpopulációk csökkenésére – például az Egyesült Királyságban a gyepi békák (Rana temporaria) állománya 85%-kal csökkent a betegség jelenléte, terjedése miatt. A BNPI jelenleg a Mátrában vizsgálja e betegségek hatását, főleg sárgahasú unkákon (Bombina variegata) és gyepi békákon. A vizsgálatot követően a minták RT-PCR módszerrel kerültek elemzésre, és nem mutatták ki a BD jelenlétét a nyári egyetem során vizsgált populációban.

A nyári egyetem tanulói hálóval gyűjtik be a kétéltűeket a mintavételezés bemutatásához (Kép: Urosh Grabner)

A sok alpesi gőte között egy varangyot is be tudtunk fogni (Kép: Urosh Grabner)

Bodzás János és Balázsi Péter BNPI természetvédelmi őrök mutatják be a mintavételezés menetét (Kép: Urosh Grabner)

A nyári egyetem másik központi témája a lakossági, tudományos adatgyűjtés volt, amelyet például az iNaturalist applikáció, valamint az olasz Emilia-Romagna régió természetes forrásainak felmérése révén ismertettek. A CEEweb és a BNPI bemutatták a magyar Hulladékradar alkalmazást is, amely – nevéhez hűen – az illegális hulladéklerakók bejelentését teszi lehetővé a lakosság számára. Magyarországon a hulladékkezelés nehézségei, valamint az illegális szemétlerakás miatt komoly kihívásokkal kell szembenézni.

A Hulladékradar alkalmazást az Energiaügyi Minisztérium fejlesztette ki az illegális szemétlerakók könnyebb felszámolása céljából. Hazánkban a bejelentett helyszíneken a földtulajdonosokat kötelezik annak eltakarítására. Eddig több mint félmillió tonna hulladék került eltávolításra a program keretében, amely jól mutatja az állampolgárok elkötelezett hozzáállását is. Az így gyűjtött adatok ugyanakkor további eredmények kimutatását is lehetővé teszik. Megállapítható, hogy ilyen illegális lerakók sok esetben közutak mentén alakulnak ki, valamint a turisták által közkedvelt, gyakrabban látogatott helyszínek környékén.

Megyeri Balázs, geopark szakmenedzser előadást tart a Hulladékradar applikációban, a BNPi működési területén bejelentett illegális hulladékok területi eloszlásáról (Kép: Urosh Grabner)

A HUMANITA nyári egyetem is rávilágított arra, hogy a turizmus és a természetvédelem közötti egyensúly megtalálása egyrészt technikai jellegű, ugyanakkor együttműködést igénylő feladat is. A látszólag apró lépések – mint például egy okostelefonos bejelentés – is részévé válhatnak nagyobb környezetvédelmi programoknak. A gyakorlati terepi napok rámutattak az ökológiai adatok gyűjtésének és értelmezésének fontosságára. A résztvevők egyértelműbb képet kaphattak a természetvédelmi területek kezelésének kihívásairól, és arról is, hogyan járulhatnak hozzá mind a civilek, mind pedig a szakértők a természeti környezet megóvásához. A nyári egyetem nemcsak a jövő természetvédőit képezte, hanem a turizmus és a természetvédelem közötti egyensúly fenntartásának javítását is szolgálta.

Szerzők: Hannah Poultney gyakornok, CEEweb a Biológiai Sokféleségért; Magyar Linda vezető szakértő, CEEweb; Megyeri Balázs geopark szakmenedzser, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság.


Megyeri Balázs
Megyeri Balázs
Geopark szakmenedzser

Kapcsolódó

2022/1. - 9. Tree studies

2022/1. - 9. Tree studies

2022.08.23. 15:57
Baumstudie[28.07.2022]Gemeinsam mit einer ungarischen Studentin haben wir in der letzten Zeit begonnen Bäume auf einer Weide zu tracken und nach einem ausführlichen Katalog zu beurteilen. Im Nationalpark sprechen wir immer von „Veteran Trees“, also besonders alten Bäumen. Bisher kann keiner Abschätzen wie viele es sind, es sind nur recht grobe Angaben von ca. 1000 Bäumen. Jedem Baum ist ein A4 Zettel gewidmet, auf dem erst Daten wie die Koordinaten, der lateinische Name und Maße wie z.B. die Höhe und der Umfang angegeben werden müssen. Für die Ermittlung der Höhe des Baumes wird eine Entfernung von 20m abgemessen. Von dort aus wird mit einem analogen Höhenmesser der Winkel zum Beginn des Stamms und der Winkel zum höchsten Teil der Baumkrone bestimmt. Die beiden Zahlen ergeben gemeinsam die Höhe. Danach kommen 36 Felder in denen unter anderem Angaben über Astlöcher, Kronen- oder Starkastabbrüche, Krankheits- oder Pilzbefall, Moos- und Flechtenvorkommen und Nester, die sich im Baum befinden. Zusätzlich kommen dann noch einmal 15 weitere Felder, wo z.B. nach anderen Bäumen in der direkten Umgebung gefragt wird. Die Aussagen, die wir über die Bäume treffen werden immer mit der Hilfe von für solche Studien angefertigte Kataloge getroffen. So sind in manchen Fällen verschiedene Bilder dargestellt und wir müssen entscheiden, welches dem untersuchten Baum am nächsten kommt. Zusammengefasst ist es eine sehr detaillierte Studie, weshalb wir am ersten Tag auch nur insgesamt 8 Bäume geschafft haben. Mit der Zeit wird man jedoch deutlich routinierter und muss nicht mehr alles erst im Katalog nachschlagen, wodurch die Arbeit deutlich schneller vorangeht. Insgesamt haben wir dennoch nur 60 von den ca. 1000 Bäumen tracken und beurteilen können.
Tovább olvasom