Szemes kő

A tanösvény a Bél-kő környékének kultúrtörténetét, a hegy földtani felépítését, növénytársulásait és a sziklagyepek növény- és állatvilágát bemutató komplex-típusú tanösvény a ciszterci apátság középkori templomától indul és a Bél-kő megmaradt 815 m magas csúcsán kialakított kilátóhelyen végződik. Innen a sárga háromszög jelzésű turistaúton lehet tovább kirándulni a Bükk-fennsíkra, Szilvásváradra, Felsőtárkányba, Szarvaskőre vagy vissza Bélapátfalvára. A Bükk-fennsíkból félszigetszerűen kinyúló Bél-kő gerincén két növényföldrajzi körzet - a Délnyugati-Bükk és az Északi-Bükk - határa húzódik. Ennek megfelelően mindkét növényföldrajzi tartomány jellemző növényfajai megtalálhatók a mészkősziklán. A párnalávából felépülő Szász-bércen szilikát sziklagyep látható.

Szarvaskői Geológiai Tanösvény

A település központjából induló, 9 km hosszúságú körúton földtani és felszínalaktani érdekességekkel, jura korú palából, valamint tenger alatti vulkáni kitörések bazaltjából és az egykori tengerfenék üledékeiben megrekedt gabbróból felépülő terület szép feltárásaival találkozhatunk.

A falutól délre kijelölt körút érinti a Hegyes-kő-dűlő miocén kagylós homok-feltárását, a Denevér-tárót (wehrlit-test) és a Tó-bérci kőfejtőt. Ez utóbbi földtani bemutatóhely ismertetőtáblája a mintegy 166 millió évvel ezelőtt, a középső-jurában keletkezett mélytengeri üledék összletbe nyomult gabbró-intrúziót mutatja be. A 6., 7., 8. és 9. állomáspontok az Eger-patak szurdokvölgyének jellegzetes kőzet-feltárásait (agyagpala, diabáz, mélytengeri párnaláva) mutatják be, a 10. állomás a 13. században épült szarvaskői várból nyíló panorámára hívja fel a figyelmet. A 11. állomás ismertetőtáblája az Akasztó-hegy szilikát sziklagyepének élővilágát szemlélteti.

Felsőtárkány – Vár-hegyi Tanösvény

A tanösvény A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Nyugati Kapu Oktató- és Látogatóközpontjától a Vár-hegy gerincére visz fel. A Kő-köz elejétől oda-vissza 10 km a tanösvény hossza, melynek bejárása 4-5 órát vesz igénybe. Az útvonal különböző földtani formációkkal (dolomitbánya, radiolarit-sziklák), a gyertyános tölgyes, szubmontán bükkös, a mészkerülő tölgyes és a hársas törmeléklejtő-erdő élővilágával, valamint egy késő-bronzkori erődített teleppel, a Kyjatice-kultúra földvárával ismertet meg.

Állomások: Csák-pilis, Dolomitbánya, Dolomitbánya kilátópont, Vár-hegy, Kövesdi kilátó, Kőbánya-lápa

A Mátraszele és Kazár közötti hegygerinc déli oldalán alakult ki a növényzet nélküli, riolittufával borított, mélyen barázdált felszín.