Gazdálkodj okosan, ha a szomszédságban farkas jár 2020.10.30. 14:17

Jó gyakorlati módszer a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságtól

Még pár évtizeddel ezelőtt szakmai körökben is élénk vitákat váltott ki az a kérdés, hogy élnek-e farkasok a Bükkben, vagy a fellelt nyomok inkább kóbor kutyákat valószínűsítenek a védett területeken.

A Természet azonban hamar és látványosan megválaszolta ezt a kérdést azzal, hogy egyre több, a bükki ordasok megtelepedésére utaló életnyom, majd kameracsapdás felvétel került elő ezekről a 2001 óta fokozott jogi védelmet élvező nagyragadozókról. 2000-ben még egy kölyökkel együttmozgó nőstény farkast tudtak azonosítani a szakemberek, míg ez az észlelési szám 2018-ra egy teljes, ötkölykös családra bővült csak a Bükk-hegység területén.

2019-ben négy, míg 2020-ban három kölyök és szülei, rokonai jelentek meg a felvételeken. Ezek és a fellelt életnyomok alapján kijelenthetjük, hogy a Bükk és peremi élőhelyein egy rendszeresen szaporodó farkas család lakik, míg az Igazgatóság teljes működési területei pedig három-négy farkas falkának biztosítanak otthont. Ez országos viszonylatban is kiemelkedő értéknek minősül, Igazgatóságunk területein kívül ugyanis csak az Aggteleki- és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság erdős területein élnek kis számban farkas családok.

A rendszeresen szaporodó farkasokon kívül , időszakos vendégként a barna medve is átkóborol a szomszédos szlovákiai élőhelyekről, de Magyarországon nem szaporodik.

A farkasok megtelepedésével megjelentek az aggályokra a gazdálkodók részéről is. Ez nem is csoda, hiszen generációk óta nem kellett ezzel a kihívással szembenézniük, egyszerű kerítéssel körbekerített erdőszegélyi legelőkön is több-kevesebb biztonságban tudhatták a legelő jószágaikat. Kárt bennük legfeljebb a kóbor kutyák tehettek. A farkas állomány egyedszámának fokozatos emelkedésével párhuzamosan azonban a félelmek is erősödtek: kárt tesznek-e a juhokban, szarvasmarhákban a farkasok? Mit lehet tenni ennek megelőzésére? A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság úttörő módon egy olyan megközelítéssel igyekszik orvosolni ezt kérdést, hogy nem a már bekövetkezett kárt próbálja kompenzálni - hiszen ennek bizonyítása, kivizsgálása körülményes és a gazdálkodó számára is nehézkes, akár lelkileg is megterhelő lehet - hanem megelőzni kívánja bajt. A gazdákkal együttműködve egy nagyragadozó-barát gazdálkodási formát terjesztünk el a működési területünkön. Ennek az alapja az, hogy amennyiben olyan területen folyik a külterjes állattartás, ami egyben a nagyragadozók életterében található, úgy kérésre ingyenesen biztosítunk egy 5+1 soros villanypásztor rendszert a gazdálkodóknak. Ennek beüzemeléséhez, kezeléséhez is nyújtunk szakmai segítséget. Ezen felül, szintén igény esetén, a Magyar Kuvasz Fajtagondozó Egyesülettel együttműködő Kuvasz-Őr Nagyragadozó Védelmi Program jóvoltából és segítségével őshonos kuvaszkölyköket kaphatnak a gazdálkodók, amelyek beszoktatásában, nevelésében is segítséget nyújt az egyesület.

Ez a kettős védelem már kellő hatékonyságú biztosítéka annak, hogy a farkasok ne tudjanak kárt tenni a legelő állatállományban. A működési területünkön jelenleg húsz gazdálkodó kapott a kártalanítási költségvetési keret terhére villanypásztor-rendszert és 2020. november folyamán még öt újabb gazda részesülhet ebben. Szintén a működési területünkön jelenleg tizenegy gazdálkodó jutott kuvaszokhoz a Kuvasz-Őr Nagyragadozó Védelmi Program révén. Ez összesen tizenhat őrkutyát jelentett.

Ezzel párhuzamosan számos lakossági- és gazdálkodói fórumot szervezett az Igazgatóság az elmúlt években, ahol a hallgatósággal közösen kerestük a tényleges megoldásokat, és szakmai felkészítésekkel, előadásokkal is segítettük a nagyragadozókkal való konfliktusmentes együttélés lehetőségeit. Minden bejelentett valós vagy vélt káreseményt szakembereink valamint a természetvédelmi őrszolgálat tagjai haladéktalanul ellenőriznek a helyszínen. Nem csupán a fellelhető nyomokat azonosítják, de minden esetben genetikai mintavételezést is végeznek, amely segítségével teljes bizonyossággal lehet azonosítani a ragadozó fajt. Emellett szakmai tanácsadással is segítik a helyszínen a gazdálkodókat. Általánosságban kijelenthető, hogy elmúlt években egy jó gyakorlatot sikerült a gazdákkal kialakítani és ennek számos hozadéka már most megmutatkozik. Drasztikusan csökkent a farkasok által a haszonállatban okozott kár aránya és ezzel párhuzamosan a gazdálkodói panaszok száma is. Jó úton haladunk afelé, hogy egy kölcsönös bizalmon alapuló rendszeres kapcsolattartással sikerüljön egy hosszú távú együttműködést kialakítanunk, amelynek a gazdálkodók és a farkasok is a nyertesei lesznek.

Bakó Botond
gerinces-zoológiai szakreferens

Kapcsolódó

2022/1. - 3. Fieldwork in the national park

2022/1. - 3. Fieldwork in the national park

2022.08.23. 15:27
Bastardindigo Sträucher und eine Tonne Fledermauskot[21.03.2022-26.03.2022]Es gab bereits und wird noch viele Tage geben, an denen wir im Büro sitzen und Recherche Arbeit zu unterschiedlichen Themen leisten, Zusammenfassungen und Übersichten erstellen oder auch mal Buchausschnitte einscannen. Jedoch wollen wir unsere Blogeinträge besonders den Aktivitäten draußen widmen. Somit waren wir in der letzten Woche unter anderem in der Nähe von Tiszabábolna. Hier mussten Bastardindigo Sträucher (Amorpha fruticosa) in einem sumpfigen Gebiet abgesägt, zum Rand des Sumpfgebietes und von dort über eine Grasfläche zu einer Häckselmaschine transportiert werden. Bei diesen Sträuchern handelt es sich auch dieses Mal um eine invasive Art. Diese kommt aus China und verbreitet sich aggressiv und sehr schnell. Somit verschlechtert sich die Qualität des Ökosystems und einheimische Pflanzen werden verdrängt.An einem anderen Tag waren wir in der reformierten Kirche von Bánhorváti um diese von Fledermauskot zu befreien. Im Gebälk der Kirche leben circa dreihundert Fledermäuse, unter anderem kleine Hufeisennasen und große Mausohren. Da der Nationalpark sich dafür einsetzt, dass diese Tiere weiterhin den Lebensraum in der Kirche nutzen können, sind sie auch für die Beseitigung des Kots zuständig. Es sind verschiedene Gebäude, wo dies gemacht werden muss und findet so ungefähr in einem drei Jahres Abstand statt. In dieser Zeit hat sich ca. eine Tonne an Kot gesammelt, die wir in Säcke schippten und die steilen Treppen vom Dachboden heruntertragen mussten. Nach mehreren Stunden harter Arbeit und ca. 80 Säcken mit Kot waren wir endlich fertig und ziemlich erschöpft. Am Samstag war ein normaler Arbeitstag, da dieser freie Tag auf den 14. März verlegt wurde, um ein verlängertes Wochenende zu ermöglichen. Diesen verbrachten wir erneut mit dem Sammeln von Müll.
Tovább olvasom