Átadták Lillafüreden a kilátók királynőjét 2022.08.25. 09:24

Az Északerdő Zrt. 2022. augusztus 23-án átadta az első vidéki kilátó korhű rekonstrukcióját. A Zsófia-kilátó alapjául szolgáló eredeti kilátót 1900-ban avatták fel és az 1950-es évek elejéig Lillafüred látképének egyik meghatározó eleme volt.

Az Északerdő Zrt. a helyszín pontos kijelölésekor folyamatosan kapcsolatban állt a Bükki Nemzeti Park Igazgatósággal azzal a nem titkolt céllal, hogy a beruházás során természeti értékek semmiképp' ne sérüljenek, megőrizzék azokat. Ez a közös munka mintapéldája lehet az erdészek és természetvédelmi szakemberek eredményes együttműködésének.

A lillafüredi Zsófia-kilátó 51 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásból épült újjá. Az ÉSZAKERDŐ Erdőgazdasági Zrt. a Magyar Természetjáró Szövetség vezetésével létrejött konzorciumban nyert el támogatást közjóléti létesítményeinek fejlesztésére. A projekt egyik fő eleme a Lillafüred látképét a XX. század első felében – a Palotaszálló mellett – meghatározó Zsófia-kilátó újjáépítése volt.

Az első vidéki kilátótorony – ezt a büszke címet viselheti az előd – kalandos története több mint 120 évre tekint vissza.

A lillafüredi kilátó ötlete az 1890-es évek végén merült fel, a létesítmény megépítésének 1262 koronás költségét a Borsodi Bükk Egylet finanszírozta. A terveket Szűcs Sándor miskolci mérnök készítette. Ő felügyelte az építést is. A kilátó nevét a Borsodi Bükk Egylet alapítója, báró Vay Béla Borsod vármegyei főispán felesége, gróf Teleki Zsófia tiszteletére és emlékére kapta. Az eredeti kilátót 1900-ban adták át.

A Zsófia-kilátó a 20. század első felében – a Palotaszálló mellett – meghatározta Lillafüred látképét, számos fotón megörökítették, és a miskolci turisták szemében mindig fontos szerepet töltött be. Túlélte két háború viharait, azonban az 1950-es években a lillafüredi „Szikla” nevű légvédelmi központ építésekor elbontották, hogy helyére antennát telepítsenek a Dolka-hegy déli oldalába.

FOTÓ: Horváth Csongor

A mostani beruházás célja az volt, hogy az országszerte ismert és népszerű üdülőterület, Lillafüred újabb attrakciót kapjon.

A társaság az építmény tervezése során ügyelt arra, hogy az eredeti kilátó kubatúráját megtartsa és csak a kor követelményeinek megfelelő változtatásokat hajtson végre. Emiatt az alsó szintet kőburkolattal ellátott vasbetonból alakították ki, a létrák helyett lépcsőt építettek és biztonságtechnikai eszközökkel, valamint interaktív látvány- és tájékoztató-elemekkel is gazdagodott a kilátó.

A kő alapú, vörösfenyő gerendákból összeillesztett, faszerkezetes kilátóból pompásan rálátunk a Palotaszállóra, annak parkjára, a hámori függőkertre és a Hámori-tó csónakkikötőjének környékére. Az ellenkező irányba, észak felé azonban nyílik panoráma.

FOTÓ: Horváth Csongor

MEGKÖZELÍTÉS

Tömegközlekedéssel

  • Miskolcról az 5-ös és 15-ös számú helyi járattal, illetve a Bükkszentkeresztre tartó távolsági busszal tudunk utazni Felsőhámorig vagy Lillafüred, Palotaszállóig. Látványos és hangulatos alternatíva a LÁEV kisvonatával utazni Lillafüredig (2022-ben a Diósgyőr és Lillafüred közötti szakasz felújítás alatt van).

A kilátó megközelítése

  • Felsőhámorból a K+ jelzés mentén, a Palota utcán érkezünk a Kohászati Múzeum előtt felkanyarodó ösvényig, ahol a K háromszög jelzés vezet át a meredek hegyoldalban szerpentinezve a kilátóig (1,4 km, 141 m szint).
  • Lillafüred, Palotaszálló megállótól, illetve a Kisvasút végállomástól a P jelzés vezet le a Hámori-tó sarkáig, ahonnan a Függőkerteket kerülve a K+ jelzésen érkezünk a Kohászati Múzeumhoz. Innen a K háromszög jelzés kalauzol tovább a hegyoldalban (1,8 km, 141 m szint).

Parkolás

  • Parkolni a Hámori-tó mellett, a régi katonai épület mögött kialakított parkolóban vagy Felsőhámorban, a Palota utca elején tudunk.

MIT TALÁLNAK MÉG A KÖZELBEN?

  • Szintén Lillafüreden találhatóak a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság bemutatóhelyei: a vízesés mellett nyílik a Szinva forrás vizéből kivált mésztufában keletkezett Anna-barlang, valamint az Eger-Miskolc műút mentén érjük el a fokozottan védett, cseppkövekben gazdag Szent István-barlangot.
  • Eger felé haladva, Répáshuta mellett épült meg legújabb, csillagászati látogatóközpontunk a Bükki Csillagda. Látogatás előtt javasoljuk a belépőjegyek előzetes, online vásárlását.
  • Felsőtárkányban, a Nyugati Kapu Látogatóközpont várja az érdeklődőket, akik a "Karszt és Élővilága" kiállításon szemléletesen, sok esetben pedig játékos módon figyelhetik meg a Bükki Nemzeti Park állat- és növényvilágát, valamint a hegység földtani kialakulásával kapcsolatos ismereteket is elsajátíthatják.
  • A BNPI további látogató- és bemutatóhelyeiről ITT találhatnak bővebb információkat!

Jöjjenek el hozzánk, várjuk Önöket!

Forrás: csodalatosmagyarorszag.hu

Kapcsolódó

2022/1. - 9. Tree studies

2022/1. - 9. Tree studies

2022.08.23. 15:57
Baumstudie[28.07.2022]Gemeinsam mit einer ungarischen Studentin haben wir in der letzten Zeit begonnen Bäume auf einer Weide zu tracken und nach einem ausführlichen Katalog zu beurteilen. Im Nationalpark sprechen wir immer von „Veteran Trees“, also besonders alten Bäumen. Bisher kann keiner Abschätzen wie viele es sind, es sind nur recht grobe Angaben von ca. 1000 Bäumen. Jedem Baum ist ein A4 Zettel gewidmet, auf dem erst Daten wie die Koordinaten, der lateinische Name und Maße wie z.B. die Höhe und der Umfang angegeben werden müssen. Für die Ermittlung der Höhe des Baumes wird eine Entfernung von 20m abgemessen. Von dort aus wird mit einem analogen Höhenmesser der Winkel zum Beginn des Stamms und der Winkel zum höchsten Teil der Baumkrone bestimmt. Die beiden Zahlen ergeben gemeinsam die Höhe. Danach kommen 36 Felder in denen unter anderem Angaben über Astlöcher, Kronen- oder Starkastabbrüche, Krankheits- oder Pilzbefall, Moos- und Flechtenvorkommen und Nester, die sich im Baum befinden. Zusätzlich kommen dann noch einmal 15 weitere Felder, wo z.B. nach anderen Bäumen in der direkten Umgebung gefragt wird. Die Aussagen, die wir über die Bäume treffen werden immer mit der Hilfe von für solche Studien angefertigte Kataloge getroffen. So sind in manchen Fällen verschiedene Bilder dargestellt und wir müssen entscheiden, welches dem untersuchten Baum am nächsten kommt. Zusammengefasst ist es eine sehr detaillierte Studie, weshalb wir am ersten Tag auch nur insgesamt 8 Bäume geschafft haben. Mit der Zeit wird man jedoch deutlich routinierter und muss nicht mehr alles erst im Katalog nachschlagen, wodurch die Arbeit deutlich schneller vorangeht. Insgesamt haben wir dennoch nur 60 von den ca. 1000 Bäumen tracken und beurteilen können.
Tovább olvasom
2023/1 6. Eagle’s eggs inventory

2023/1 6. Eagle’s eggs inventory

2023.07.10. 16:00
Um ehrlich zu sein, haben mich Vögel im Allgemeinen noch nie so wirklich interessiert. Aber ich glaube, das liegt daran, da man sie sehr selten aus nächster Nähe zu Gesicht bekommt. Als ich mir die Vogelrettungsstation auf dem Gelände des Direktorats ansehen durfte, wurde mir klar, dass Vögel doch ganz interessant sind, wenn man sich näher mit ihnen beschäftigt!Als ich dann die Gelegenheit bekam, eine Gruppe von Rangern zu begleiten, welche die Adlernester und deren Eierbestand überprüfte, war ich natürlich sofort dabei. Wer möchte es sich schon entgehen lassen einen in freier Wildbahn lebenden Adler aus nächster Nähe zu sehen? Ich jedenfalls nicht.Genauer gesagt handelt es sich bei dieser Art um den Östlichen Kaiseradler (Aquila heliaca) (Für die Interessierten unter euch: https://de.wikipedia.org/wiki/%C3%96stlicher_Kaiseradler). Außerdem gibt es noch eine kleine Population an Seeadlern (Haliaeetus albicilla) in diesem Gebiet.An diesem Tag lag unser Fokus allerdings nur auf den Nestern des Kaiseradlers. Die Aufgabe bestand darin, den Bestand an Eiern in allen Nestern zu überprüfen, zu dokumentieren und anschließend abzuwarten, dass das Weibchen wieder zu ihrem Nest zurückkehrt. Es wurden zwei Gruppen gebildet. Gruppe Nr. 1 hatte die Aufgabe die Eier im Nest zu zählen. Dafür mussten wir (zum Glück) nicht etwa auf den Baum klettern, sondern bedienten uns modernster Technik in Form einer Drohne. Die zweite Gruppe beobachtete aus einer Entfernung von ca. 800 m das Nest per Fernglas und dokumentierte minutengenau, wann das Weibchen das Nest verließ und wann es, nachdem die Drohne wieder weg war, zu ihren Eiern zurückgekehrt war. Das konnte mal nur 15 Minuten dauern, mal mehrere Stunden. Zum Glück war ich in der ersten Gruppe. ;)Im Durchschnitt legen Kaiseradler 1-3 Eier. Bei unseren Nestern waren es meistens drei, also ein ziemlich guter Durchschnitt. Die kommende Kaiseradlergeneration ist somit gesichert. Bis wir die zehn Nester alle abgeklappert hatten, dauerte es eine Weile. Wir fuhren über endlose Felder und durch Niemandsland, wo sich unsere Wege immer wieder mit denen von Fasanen, Feldhasen und Rehen (ich habe noch nie an einem Tag so viele Rehe gesehen) kreuzten. Alles in allem ein sehr interessanter, tierreicher Tag, beendet natürlich mit einem obligatorischem Kaffee.
Tovább olvasom