A Természettudományi Múzeum őslényeink nyomában 2022.08.23. 16:00

A Magyar Természettudományi Múzeum sajtóközleményt adott ki az ipolytarnóci őséletnyomok kutatásának legújabb eredményeiről. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság és a miskolci Herman Ottó Múzeum munkatársaival együtt a legújabb technikákat, 3D szkennelést is bevetve eredtek a miocén ősvilág nyomába.

Az Ősvilági Pompeji páratlan földtani örökségének tudományos kutatása 1836-ban kezdődött el, gerinces ősállatainak nyomait 1900 óta térképezik. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság SKHU/1902/1.1/037 INTERREG projektjének részét képező legújabb kutatások, melyről már korábban hírt adtunk, Kordos Lászlóék 2015-ben elkezdett, 3D lézerszkennelést is alkalmazó reambulációját folytatták.

Dr. Botfalvai Gábor őslénytanásznak, a Természettudományi Múzeum Őslénytani és Földtani Tára vezetőjének irányításával végzett kutatások első eredményeit Nagyméretű, ötujjú végtagú ragadozó lábnyomok az ipolytarnóci korai miocén fosszilis lelőhelyről: 3D adatbemutatás és ichnotaxonómiai revízió címmel a nívós Historical Biology szakmai folyóirat már meg is jelentette. Az angol nyelvű publikáció csökkentett fájlméretű verziója a Tudományok kutatások menüpontunk alatt letöltető.

Az ipolytarnóci őslábnyomok 3D szkennelésének egy fontos pozitív hozadéka, hogy a szabadon hozzáférhetővé tett 3D modellek digitális változatát további vizsgálatoknak lehet alávetni, nem csupán a nemzetközi paleontológus szakma, hanem az őslénytan iránt érdeklődő nagyközönség számára is. A kutatás során készített 3D modellek itt érhetőek el:

A 3D modellek világhálós publikálásával és azok szabad hozzáférésű online felületre történő feltöltésével lehetővé válik majd az ipolytarnóci lábnyomok részletes vizsgálata a világ bármely pontjáról. A pandémia és egyéb utazási korlátozások ne hátráltassák a a múlt megismerését, melynek nagy része még feltáratlan, a Miocén Park kutatása folytatódik.
A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark őslénytani központjában a legújabb tudományos felfedezések ásatási helyszíneit a geológiai tanösvényi szakavatott túravezetéseken ismerhetik meg az érdeklődők.

A Magyar Természettudományi Múzeum ábrákkal kiegészített sajtóközleménye itt tölthető le. A hír a National Geographic magazinban is megjelent. Az Origó is cikkezett róla. A Nógrád megyei hírportálon is szerepelnek a kutatások. Angol és francia nyelvű források hírünkhöz kapcsolódva.

A lábnyomos felület 3D szkenneléses mintaterületeinek munkaközi külső linkje.


Kapcsolódó

2023/1 6. Eagle’s eggs inventory

2023/1 6. Eagle’s eggs inventory

2023.07.10. 16:00
Um ehrlich zu sein, haben mich Vögel im Allgemeinen noch nie so wirklich interessiert. Aber ich glaube, das liegt daran, da man sie sehr selten aus nächster Nähe zu Gesicht bekommt. Als ich mir die Vogelrettungsstation auf dem Gelände des Direktorats ansehen durfte, wurde mir klar, dass Vögel doch ganz interessant sind, wenn man sich näher mit ihnen beschäftigt!Als ich dann die Gelegenheit bekam, eine Gruppe von Rangern zu begleiten, welche die Adlernester und deren Eierbestand überprüfte, war ich natürlich sofort dabei. Wer möchte es sich schon entgehen lassen einen in freier Wildbahn lebenden Adler aus nächster Nähe zu sehen? Ich jedenfalls nicht.Genauer gesagt handelt es sich bei dieser Art um den Östlichen Kaiseradler (Aquila heliaca) (Für die Interessierten unter euch: https://de.wikipedia.org/wiki/%C3%96stlicher_Kaiseradler). Außerdem gibt es noch eine kleine Population an Seeadlern (Haliaeetus albicilla) in diesem Gebiet.An diesem Tag lag unser Fokus allerdings nur auf den Nestern des Kaiseradlers. Die Aufgabe bestand darin, den Bestand an Eiern in allen Nestern zu überprüfen, zu dokumentieren und anschließend abzuwarten, dass das Weibchen wieder zu ihrem Nest zurückkehrt. Es wurden zwei Gruppen gebildet. Gruppe Nr. 1 hatte die Aufgabe die Eier im Nest zu zählen. Dafür mussten wir (zum Glück) nicht etwa auf den Baum klettern, sondern bedienten uns modernster Technik in Form einer Drohne. Die zweite Gruppe beobachtete aus einer Entfernung von ca. 800 m das Nest per Fernglas und dokumentierte minutengenau, wann das Weibchen das Nest verließ und wann es, nachdem die Drohne wieder weg war, zu ihren Eiern zurückgekehrt war. Das konnte mal nur 15 Minuten dauern, mal mehrere Stunden. Zum Glück war ich in der ersten Gruppe. ;)Im Durchschnitt legen Kaiseradler 1-3 Eier. Bei unseren Nestern waren es meistens drei, also ein ziemlich guter Durchschnitt. Die kommende Kaiseradlergeneration ist somit gesichert. Bis wir die zehn Nester alle abgeklappert hatten, dauerte es eine Weile. Wir fuhren über endlose Felder und durch Niemandsland, wo sich unsere Wege immer wieder mit denen von Fasanen, Feldhasen und Rehen (ich habe noch nie an einem Tag so viele Rehe gesehen) kreuzten. Alles in allem ein sehr interessanter, tierreicher Tag, beendet natürlich mit einem obligatorischem Kaffee.
Tovább olvasom