A magyarországi emlősök védetté nyilvánításának rendhagyó története 2023.04.23. 09:41

Védve is van már az ürge, / reméljük, hogy egy se hull el, / kétszázötvenezer forint / egy együrgés ürgeburger.” (Lackfi János: Ürgesors)

Ironizált kedvesen Lackfi János kortárs költőnk az ürge kapcsán, mikor 136 évvel Petőfi Sándor Arany Lacinak című költeménye „Fürge ürgéje” után verset írt – a mostanra már fokozottan védett – kisemlősről.

Hazánk ugyanis az élen jár Európában az egyes emlősfajok jogi védettsége terén is, az alábbi írás ennek a nehéz és időnként bonyolult menetét igyekszik felidézni. Ezt szeretnénk, a teljesség igénye nélkül górcső alá venni, annak érdekében, hogy a nagyközönség számára kissé száraznak érzett jogtörténeti sorozatot befogadhatóbbá tegyük, úgy az egyes jogszabályok megszületését próbáltuk konkrét történelmi eseményekhez kötni és mai kifejezéssel élve, celeb-sztorikkal párosítani.

Vasik Áron Máté festménye; 6. o. Fábry Zoltán Alapiskola, Rozsnyó és az Ürgeburger

Kezdjük is az elején! 1901-ben – amikor kikiáltották az Ausztrál Nemzetközösséget és amikor Szalima Masamba mohéli királynő a Franciaországhoz tartozó Réunion-szigetén morganatikus házasságot kötött Camille Paule francia csendőrrel –, látott napvilágot az első természetvédelemi jogszabály részlet, az akkori Földmívelésügyi Miniszter körrendeletében, amelyben a „mezőgazdaságra hasznos állatok oltalmazása érdekében" így fogalmaztak: "Védelemben részesítendők a következő állatok: denevér, népies nevén szárnyas egér, pup denevér, pup egér stb; minden fajai, minden időben, a vakondok, kivéve a virágos veteményes kerteket és csemete ültetvényeket, hol pusztíthatóak a cziczkányok fajai, kivéve a vizi cziczkányt, mely halászatra káros, a sün, népies nevén sündisznó, töviskes disznó, tövis disznó, töviskes kutya, szőrdisznó stb.”

1964-ben amikor Budapesten felavatták az új Erzsébet hidat és amikor Szalima Masamba mohéli királynőt a franciaországi Pesmes Szent Hilár templomában örök nyugalomra helyezték –, szintén az akkori Földművelésügyi Miniszter a növényvédelemről és a növényvédelmi munkák végrehajtásáról szóló rendeletében, a jogi védelem kibővül új fajokkal, a csíkos szöcskeegérrel és a vízicickányokkal is. Úgy látszik ekkorra világossá vált, hogy a vízicickányok semmiféle negatív hatást nem gyakorolnak a halakra.


Keleti sün (fotó: Kozma Attila)

Tíz évvel később, 1974-ben amikor megszűnt a Hetényegyháza–Kerekegyháza-vasútvonal és megjelent a Rolling Stones „It's Only Rock'n Roll” című lemeze –, az Országos Természetvédelmi Hivatal az egyes vadon élő gerinces állatfajok védetté nyilvánításáról szóló határozatában a védelem kibővül új emlősfajokra is. Hét kisrágcsáló faj, köztük a nyugati földikutya, a csalitjáró pocok, a mókus és pelefajok, azaz a nagy-, az erdei- és a mogyorós pele is jogszabályi védelmet kapott. Ebben az évben már nyolc ragadozó faj, név szerint a vadmacska, a vidra, a nyest, a nyuszt, a borz, a hermelin, a molnárgörény és a menyét is felkerült a védett fajok listájára. De folytassuk a sort: 1975-ben, mikor – amikor Paul Allen és Bill Gates megalapítja a Microsoftot és megjelenik az első hazai rendelet az alkoholisták kényszergyógykezeléséről – szintén az Országos Természetvédelmi Hivatal utasítása értelmében már pénzben kifejezett természetvédelmi értéket kaptak a fajok, miszerint az alsó határ: 300,- Ft lett (cickányok, hermelin, mókus, menyét, sün, vakond) míg a felső határt 50.000 Ft-ban határozták meg (földikutya, vidra, nyuszt). Négy évvel később, 1979-benmikor Leonyid Brezsnyev szovjet főtitkár egészségügyi okok miatt először nem vesz részt a Lenin-évforduló ünnepségein és a Csillagok háborúja c. amerikai filmet bemutatják Magyarországon – az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének utasítása alapján fokozottan védett státuszt kapott a csíkos szöcskeegér és a földikutya. Itt jegyezzük meg, hogy jogtechnikai szempontból ez óriási előrelépés volt, ugyanis a mai napig amíg a 100 000 Ft-os értékhatárt nem éri el egy védett állat vagy állatok károsítása, az csak szabályszegésnek minősül, e fölötti károkozás után viszont bűnügyi cselekmény, ami adott esetben börtönbüntetést is maga után vonhat.


Ürge (fotó: Kleszó András)

1982-benamikor felavatják a Budapest Sportcsarnokot és meghal Ingrid Bergman háromszoros Oscar-díjas színésznő – az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal rendelkezésében bővül a védett fajok listája, azaz jogszabályi oltalmat kap az ürge és az európai nyérc, míg a fokozottan védett fajok köre is változik. A földikutya mellett megjelent a vidra, a csíkos szöcskeegér azonban furcsa módon nem szerepel ebben a sorban (kifelejtették volna a jogalkotók?)

De menjünk tovább a jogalkotás szövevényes útján. 1988-banamikor megalakul a FIDESZ, az MDF és az SZDSZ és a Béke Nobel díjat az az ENSZ békefenntartói kapják –, szintén a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium rendelete szerint újabb hat fajjal bővűl a védett emlősfajok listája, mégpedig a hóddal, hiúzzal, jávorszarvassal, zergével, havasi cickánnyal, kerti pelével. (Csendben jegyeznénk meg, hogy a jávorszarvas, a zerge és a kerti pele nem él hazánkban, ezek csak téves előfordulási adatok alapján kerültek fel akkor a listára.) A fokozottan védett emlősfajok köre is bővült, méghozzá három denevérfaj (csonkafülű-, a nagyfülű és a piszedenevér), és érdekes módon a csíkos szöcskeegér is újra megjelenik. (Javították az előző hibát?). Viszont a nyest jogszabályi védelmét feloldották, ez a mai napig így van.


Hód (fotó: Sós Gábor)

Folytatva a sort, 1993-banamikor Csehszlovákia két önálló országra bomlik és az MTV 1-en indul a Szerencsekerék –, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumi rendelet védett listája kibővűl a farkassal, medvével és az alpesi denevérrel, míg a fokozottan védett fajok köre a hosszúszárnyú denevérrel, európai nyérccel és a hiúzzal gazdagodott. 1996-banmikor a Pannonhalmi Bencés Főapátságot és közvetlen természeti környezetét a világörökség részévé nyilvánítják és Hjakutake Judzsi japán amatőr csillagász felfedezi a hosszú periódusú Hjakutake-üstököst –, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumi újabb rendeletében a védelem kör kiterjed a fehérszélű törpedenevérre, a fokozottan védett fajok körébe pedig bekerül a kereknyergű patkósdenevér és a tavi denevér is. És elkövetkezik az 1996-os esztendő – amikor bemutatják Mission Impossible című amerikai filmet Tom Cruise főszereplésével – ami a honi állami természetvédelem egyik nagy állomása is. Ugyanis ekkor lát napvilágot a természet védelméről szóló törvény, ami igen komoly szinten alapozza meg a hazai természetvédelem jogi erejét.

2001-ben amikor bemutatják a Gyűrűk Ura című filmet és terrortámadás éri New Yorkot, azaz két eltérített utasszállító repülőgép csapódik a World Trade Center ikertornyaiba –, ennek a törvénynek a végrehajtási rendeletében már megszűnik a borz, a menyét, jávorszarvas és az európai nyérc jogszabályi oltalma, ugyanakkor a fokozottan védett fajok köre kibővül a nagy patkósdenevérrel, az óriás koraidenevérrel, a jégkorszaki reliktumként számon tartott északi pocokkal és nem utolsó sorban a farkassal. Tovább lépkedve az Idő ösvényén, 2008-banamikor Fidel Castro lemond a kubai államtanács elnöki tisztségéről és a dalai láma bejelenti, hogy feladja a tárgyalásokat Kínával Tibet autonómiájáért – a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium rendeletében a hörcsög is védelem alá kerül, de egyes keleti megyékben túlszaporodása esetén engedéllyel gyéríthető lesz, és végre lekerül a védett listáról a zerge.


Hörcsög (fotó: Cserkész Tamás)

2012-ben pedig – amikor Spanyolország válogatottja nyeri az EB-t és beiktatják az egyiptomi kopt keresztény egyház új vezetőjét, II. Tavadrosz alexandriai pápát a kairói Szent Márk katedrálisban – a Vidékfejlesztési Minisztérium védett fajokra vonatkozó rendeletében a védett fajok listája kibővül a törpeegérrel és újra felkerül a menyét is, a fokozottan védett fajok köre is bővül az ürge mellett a vadmacska, a barna medve és az erdei pele kiemelt védelmet kap, ugyanakkor a kerti pele hazai előfordulás hiányban megszűnik.

A szövegben használt fajnevek nem minden esetben követik a különböző, újabb rendszertani vizsgálatok eredményeit, hanem az akkor használatos jogszabályokban leírtakat idéztük fel. A védett fajok naprakész listája a www.termeszetvedelem.hu oldalon tekinthetők meg.


Köszönjük, Botond! - a szerk.

Kapcsolódó

4 Austausch mit dem Kiskunság Nationalpark / Exchange with the Kiskunság National Park

4 Austausch mit dem Kiskunság Nationalpark / Exchange with the Kiskunság National Park

2023.04.19. 14:18
Vom 23. bis zum 28. Oktober waren wir in dem Kiskunság Nationalpark, der Nationalpark wurde im Jahr 1975 gegründet und liegt zwischen Donau und Theiß in der Mitte von Ungarn. Die beiden Freiwilligen Paul und Tristan absolvieren hier ihren Freiwilligendienst, wie Marei und ich sind sie auch mit dem Kulturweit Programm in Ungarn. Damit wir die diversen Landschaftsformen in Ungarn etwas besser kennen und verstehen lernen können, haben wir uns, so wie die Freiwilligen vor uns für ein gemeinsames Austausch Projekt entschieden. Während sich das bewaldete Bükk Gebirge durch verschiedene Karstformationen und Kalksteinberge auszeichnet, sind im Kiskunság Nationalpark verschiedene Steppen, Salzwiesen und Weiden vorzufinden. Beide Nationalparks sind also sehr unterschiedlich und in ihrer Biodiversität einzigartig, weshalb der Austausch eine spannende Lernmöglichkeit darstellt. An dem meisten Tagen waren wir mit Csaber einem der Ranger des Kiskunság Nationalparks unterwegs, dieser hat uns viel über die Artenvielfalt in Nationalpark erklärt. Die Puszta steppe bieten ein Lebensraum für zahlreiche Pflanzen und Tiere, so hatten wir das Glück an einem Tag great bustards (Großtrappen) zu sehen. Diese gehören mit einem Gewicht von bis zu 16 kg zu den schwersten flugfähigen Vögeln der Welt. In den letzten zweihundert Jahren ging der Mitteleuropäische Bestand fast verloren, weshalb die Vögel heute besonders geschützt werden müssen. Weiterhin haben wir Common Hackberries (Amerikanischer Zürgelbaum) herausgerissen, diese aus Amerika importierte Pflanze stellt durch ihre rasante Verbreitung eine starke Gefährdung für die Artenvielfalt da. Die Lebensbedingungen im Nationalpark sind günstig für die Common Hackbeeries, so dass sie sich schnell weiterverbreiten können, weshalb ihr Bestand reguliert werden muss. Breitet sich eine invasive Pflanzenart zu weit aus und gefährdet die heimische Artenvielfalt, so wird eingegriffen. Würden sich die invasiven Pflanzen weiter ausbreiten und dann von einer Krankheit befallen werden, so wären direkt alle Pflanzen betroffen, aus diesem Grund soll die Artenvielfalt geschützt werden. Im Kiskunság Nationalpark durften aber auch viele andere spannende Erfahrungen machen, in der Waldhütte in welcher wir in der Woche unseres Aufenthalt gelebt haben, gab es keine Heizung, weshalb wir Holz gehakt haben um zu heißen, Trinkwasser gab aus Kanistern und zum Duschen haben wir ein Duschfeuer angemacht. Durch diese Erfahrung sind uns viele Privilegien noch einmal deutlich bewusster geworden und wir haben sie noch mehr zu schätzen gelernt. Die Erfahrungen im Kiskungság Nationalpark waren also auf ganz vielen verschiedenen Ebenen sehr bereichernd.
Tovább olvasom