A kácsi fantom titka - újabb védelmet kap az egyedülálló csigaközösség és élőhelye 2025.11.29. 08:02

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság a Széchenyi Terv Plusz program keretében támogatást nyert Kács községben fakadó források környezetében található különleges természeti értékek megőrzésére. A források, az egyedülálló csigaközösség, az élőhely megóvása érdekében tervezett beavatkozások biztosíthatják a hosszú távú fennmaradást. Az Igazgatóság erre a tevékenységre 610 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásban részesült – hangzott el Kácson a projekt nyitórendezvényén 2025. november 28-án, pénteken.

A pályázat célja Európa egyik legértékesebb, Magyarország legkülönlegesebb vízicsiga élőhelyének megőrzése, hosszú távú védelmének biztosítása, az alábbi ritka csigafajok fennmaradása.

Tállai András, az Agrárminisztérium államtitkára, a térség országgyűlési képviselője köszöntőjében kiemelte, hogy Kács sorsa összeforrott a magyar történelemmel, hiszen Örs vezérrel kötik össze a település történetét, majd a bencés szerzetesek több száz éves itt tartózkodásáról is szólt. Ezen túl örömét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az Igazgatóság kezelésébe került a kácsi fürdő területe, hiszen ezzel a lépéssel a település is új lehetőségek kapujában áll. A fejlesztést Gácsi Jánosné, a település polgármestere is üdvözölte.

A nyitórendezvényen dr. Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára úgy fogalmazott, hogy „nekünk természetvédelmi szempontból lehet bármilyen, szakmailag helyes elképzelésünk, de hosszú távon, ha ez nem találkozik a helybéliek akaratával, ez egy értelmetlen feladattá válhat. Örömteli, hogy Kácson ezek a tervek mindkét részről támogatottak.”

Az államtitkár hozzátette: a KEHOP Plusz program keretében a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság kilenc jelentős projektet indít el, összesen 3,3 milliárd forint összegben. A támogatás legnagyobb részét a leromlott állapotú természetes élőhelyek rehabilitációja, valamint a veszélyeztetett fajok megőrzését szolgáló célzott beavatkozások teszik ki. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy ezek a fejlesztések nemcsak a természeti értékek, hanem a helyben élők és a jövő generációk számára is meghatározóak.

Rónai Kálmánné, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója köszöntőjében kiemelte, hogy a beavatkozások jelentőségének különös hangsúlyt ad az, hogy napjainkban a hírek leginkább fajok eltűnéséről szólnak.

– Azonban a kácsi helyszínen lehetőség nyílik egy olyan faj megmentésére, ami csak itt fordul elő. Továbbá másik három, a világtérképen korlátozottan fellelhető fajt is biztonságba helyezünk, ezáltal fontos lépést tehetünk a biológiai sokféleség ezen apró, de annál fontosabb elemeinek megőrzésére – mondta, s hozzátette: Igazgatóságunk elkötelezett a környezeti nevelésben és az ökoturisztikában is, a kácsi projektünk összhangban van a Bükk-vidék Geopark fejlesztéseivel is.

Borbás Gabriella, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság pályázati referens részletezte a projektet. Elhangzott: az unikális természetvédelmi értékek jelentőségét felismerve, az aktuális és potenciális veszélyeztető tényezőket mérlegelve, az Igazgatóság a hordalékáramlás megakadályozására, a forrásvíz elvezető alagút stabilizálására, a körmedence, a patakszakaszok védelembe helyezésére helyezve a hangsúlyt, valósítja meg a projektet a kisebb rekonstrukciós kísérő elemekkel kiegészítve. A projekt ismeretterjesztő eleme a csigafaunáról szóló kisfilm készítése, a folyamatok figyelemmel kísérésére szolgáló monitoring eszközök, valamint a terület karbantartáshoz kisgép beszerzése. A beavatkozások és a tevékenységek a saját vagyonkezelésben lévő ingatlanon biztosítják a fajok védelmét és az élőhely hosszú távú megőrzését.

Farkas Roland természetvédelmi szakreferens előadásában a projekt fókuszában lévő fajokat mutatta be előadásában: a világon egyedül a kácsi langyos forrásokban él a kácsi patakcsiga (1) (Bythinella thermophila) , amiről először 2015-ben Kácsi fantomként olvashattunk. A fokozottan védett fekete bödöncsiga (2) (Theodoxus prevostianus) , a melegvízi folyamcsiga (3) (Fagotia acicularis thermalis) a világon még 3 helyen él (Ausztria, Szlovénia). A tornai patakcsiga (4) (Bythinella (Sadleriana) pannonica) szintén kuriózumnak számít, hiszen kizárólag a Bükk és a Gömör-Tornai-karszt területén fordul elő.



A nyitórendezvény délutánján az érdeklődők terepi programon is részt vehettek, amely során a BNPI szakemberei bemutatták a projekthelyszínt és tevékenységeket, továbbá a szomszédos ingatlancsoportban megvalósult fejlesztésről és a jövőbeli elképzelésekről is tájékoztatást adtak.


Kapcsolódó

2022/1. - 3. Fieldwork in the national park

2022/1. - 3. Fieldwork in the national park

2022.08.23. 15:27
Bastardindigo Sträucher und eine Tonne Fledermauskot[21.03.2022-26.03.2022]Es gab bereits und wird noch viele Tage geben, an denen wir im Büro sitzen und Recherche Arbeit zu unterschiedlichen Themen leisten, Zusammenfassungen und Übersichten erstellen oder auch mal Buchausschnitte einscannen. Jedoch wollen wir unsere Blogeinträge besonders den Aktivitäten draußen widmen. Somit waren wir in der letzten Woche unter anderem in der Nähe von Tiszabábolna. Hier mussten Bastardindigo Sträucher (Amorpha fruticosa) in einem sumpfigen Gebiet abgesägt, zum Rand des Sumpfgebietes und von dort über eine Grasfläche zu einer Häckselmaschine transportiert werden. Bei diesen Sträuchern handelt es sich auch dieses Mal um eine invasive Art. Diese kommt aus China und verbreitet sich aggressiv und sehr schnell. Somit verschlechtert sich die Qualität des Ökosystems und einheimische Pflanzen werden verdrängt.An einem anderen Tag waren wir in der reformierten Kirche von Bánhorváti um diese von Fledermauskot zu befreien. Im Gebälk der Kirche leben circa dreihundert Fledermäuse, unter anderem kleine Hufeisennasen und große Mausohren. Da der Nationalpark sich dafür einsetzt, dass diese Tiere weiterhin den Lebensraum in der Kirche nutzen können, sind sie auch für die Beseitigung des Kots zuständig. Es sind verschiedene Gebäude, wo dies gemacht werden muss und findet so ungefähr in einem drei Jahres Abstand statt. In dieser Zeit hat sich ca. eine Tonne an Kot gesammelt, die wir in Säcke schippten und die steilen Treppen vom Dachboden heruntertragen mussten. Nach mehreren Stunden harter Arbeit und ca. 80 Säcken mit Kot waren wir endlich fertig und ziemlich erschöpft. Am Samstag war ein normaler Arbeitstag, da dieser freie Tag auf den 14. März verlegt wurde, um ein verlängertes Wochenende zu ermöglichen. Diesen verbrachten wir erneut mit dem Sammeln von Müll.
Tovább olvasom