Kisnánai Várrom és Népi Műemlék

Szilvásvárad – Szalajka-völgyi Tanösvény

A szilvásváradi Szalajka-völgy a Bükk hegység idegenforgalmi szempontból leglátogatottabb része. A Szalajka-patak mentén vezető sétaút (turistaút) állomásai a Bükk természeti és kulturális értékeire hívja fel a figyelmet. A táblák a Bükki Nemzeti Park alapításáról és rendeltetéséről, a karsztvíz-források által táplált vízfolyásokról, a völgy élővilágáról, a Szikla-forrásról, a Fátyol-vízesés mésztufa-gátjainak képződéséről, a befoglalt Szalajka-forrás vízhozamáról és az Istállós-kői-barlang régészeti leleteiről adnak tájékoztatást. Továbbá megismerkedhetünk a Szilvásváradi Állami Erdei Vasút történetével, megtekinthetjük a Szalajka-völgy kiállítást a Bükki Nemzeti Park Információs-házban, az Erdészeti Múzeumot (a hajdani bányagrófsági, majd erdőmérnöki iroda épületében) és az 1974-ben megnyitott Szabadtéri Erdei Múzeumot a Horotna-völgy torkolatánál.

Náučný chodník vychádza z centra obce Szomolya a smeruje na západ, k chránenému územiu Szomolyai Kaptárkövek, ktoré vyhlásili v roku 1960 na ploche 30,9 ha na ochranu zvláštnych „úľových“ skál. Na západnom svahu kopca Vén-hegy sa nachádza osem väčších ryolitových brál a kužeľovitých skál, do ktorých sú zahĺbené plytké priehlbinky, tzv. úľové dutiny. Takéto priehlbiny sú známe z viacerých lokalít, predmetná lokalita s počtom 117 dutín je však z nich najväčšia. Ku skalám a k ich záhadným priehlbinkám sa viažu početné povesti, dohady i vedecké predpoklady, z ktorých je najznámejší, že v priehlbinách boli umiestnené úle pre včely. Pôvodné rastlinstvo územia tvorili cerové dubiny s dubom plstnatým a javorom tatárskym.

Náučný chodník Felsőtárkány – Barát-rét

Náučný chodník vychádza od východného konca Kő-köz a popri žltej značke smeruje k vyústeniu doliny Oldal-völgy, kde prechádza na druhú stranu štátnej cesty a od ruín kláštora Kartuziánov strmým úsekom sa približuje k bralám Bujdosó-kő. Vápencové bralá vystupujú zo súboru jurských ílovitých bridlíc a rádiolaritov. Okolité skalnaté lesy tvoria najmä lipy a jasene.

A tanösvény a Bél-kő környékének kultúrtörténetét, a hegy földtani felépítését, növénytársulásait és a sziklagyepek növény- és állatvilágát bemutató komplex-típusú tanösvény a ciszterci apátság középkori templomától indul és a Bél-kő megmaradt 815 m magas csúcsán kialakított kilátóhelyen végződik. Innen a sárga háromszög jelzésű turistaúton lehet tovább kirándulni a Bükk-fennsíkra, Szilvásváradra, Felsőtárkányba, Szarvaskőre vagy vissza Bélapátfalvára. A Bükk-fennsíkból félszigetszerűen kinyúló Bél-kő gerincén két növényföldrajzi körzet - a Délnyugati-Bükk és az Északi-Bükk - határa húzódik. Ennek megfelelően mindkét növényföldrajzi tartomány jellemző növényfajai megtalálhatók a mészkősziklán. A párnalávából felépülő Szász-bércen szilikát sziklagyep látható.

A Furgál- völgy I., II. és V. számú kúpjai szintén érett stádiumban vannak, mint a Csordás-völgy II. számú kúpja – a kúpfejlődés utolsó jellemző formát mutat. A Tardra vezető műúttól nyugatra nyíló völgy északi oldalán mint hatalmas, kővé vált cápauszonyok sorakoznak a kaptárkövek. Az öt sziklán összesen 32 db fülke számolható meg.