Uráli bagoly

Az uráli bagoly az Északi-középhegység szórványos, fokozottan védett bagolyfaja. Nagy termete, sárga csőre, és jellegzetes szürkés tollazata igazán impozáns megjelenést kölcsönöz neki.

Emellett természetvédelmi szempontból különösen értékes fajról van szó, hiszen viszonylag kis állománynagysággal jellemezhető, valamint középhegységi erdeink karakterfaja, csúcsragadozója.

Az első hazai fészkelését 1962-ben bizonyították a Zempléni-hegységben, azóta egyre növekszik állománynagysága, és elterjedési területe is. Ehhez nagyban hozzájárulnak az aktív természetvédelmi beavatkozások. Mára a Börzsönytől a Zemplénig, az egész Északi-középhegységben rendszeres fészkelő faj, így a Mátrában is.

A faj védelmét illetően nagyon fontos az adatgyűjtés, a fészkelőhelyek felderítése. Hazai hegységeinkben a legtöbb bagoly faj igen aktívvá válik már februárban, főként enyhe időjárás esetén. Ilyenkor éjszaka a már beállt párok sokat szólnak, védelmezik territóriumukat, de még fiatal, revírt kereső madarakkal is találkozhatunk. Természetvédelmi őrszolgálatunk már idén is elkezdte a potenciális élőhelyeken az éjszakai bejárásokat. Ezek során feljegyezzük azoknak a helyszíneknek a koordinátáit, ahol uráli baglyot hallottunk szólni. Ezekre a helyekre újra visszatérünk, s amennyiben ekkor is észleljük a faj jelenlétét, úgy aktív revírt, és fészkelést feltételezhetünk. A kotlási, vagy fiókanevelési időszakban nappali világosságban felderítjük a fészkelési helyeket.. Az uráli bagoly jellemzően idős fák természetes odvaiban, derékba tört fatörzsekben, vagy nappali ragadozómadarak által épített gallyfészkekben költ. A feltételezett territóriumokban ezeket kell alaposan felkutatni. A ragadozómadarak és hollók gallyfészkeiről, valamint a nagyméretű természetes odúkról egész évben koordinátákat gyűjtünk, s ezeket az uráli bagoly költési időszaka alatt szintén leellenőrizzük. Ennek köszönhetően is van lehetőségünk egy-egy új fészkelő pár felderítésére.

A hagyományos vágásos erdőgazdálkodás eredményeképpen a hazai erdőkben a nagyméretű, igazán idős fák – melyekben az uráli bagoly számára megfelelő odvak képződhetnek – sajnos nagyon ritkák. Ebből kifolyólag mesterséges költőládák kihelyezésével sikeresen segíthetjük az uráli baglyok fészkelését. A kihelyezett ládákat nemcsak az uráli, de gyakran a macskabaglyok is elfoglalják. Ezeket jellemzően március és április hónapokban ellenőrizzük le, amikor megkezdődik a tojásrakás, és a kotlás időszaka. A megtalált fészkelések környékén indokolt esetben gazdasági korlátozás elrendelésére is van lehetőség, amennyiben az aktuális fahasználatok veszélyeztetik a költés sikerességét.

A felmérések, a költőláda kihelyezések, és a fészkelőhelyek védelme mind-mind hozzájárulnak az uráli bagoly hazai védelméhez. Bízunk benne, hogy e faj állománya továbbra is növekvő tendenciát mutat majd, és sikerül megóvni középhegységi erdeink különleges madarát.

Kapcsolódó

2023/1 6. Eagle’s eggs inventory

2023/1 6. Eagle’s eggs inventory

2023.07.10. 16:00
Um ehrlich zu sein, haben mich Vögel im Allgemeinen noch nie so wirklich interessiert. Aber ich glaube, das liegt daran, da man sie sehr selten aus nächster Nähe zu Gesicht bekommt. Als ich mir die Vogelrettungsstation auf dem Gelände des Direktorats ansehen durfte, wurde mir klar, dass Vögel doch ganz interessant sind, wenn man sich näher mit ihnen beschäftigt!Als ich dann die Gelegenheit bekam, eine Gruppe von Rangern zu begleiten, welche die Adlernester und deren Eierbestand überprüfte, war ich natürlich sofort dabei. Wer möchte es sich schon entgehen lassen einen in freier Wildbahn lebenden Adler aus nächster Nähe zu sehen? Ich jedenfalls nicht.Genauer gesagt handelt es sich bei dieser Art um den Östlichen Kaiseradler (Aquila heliaca) (Für die Interessierten unter euch: https://de.wikipedia.org/wiki/%C3%96stlicher_Kaiseradler). Außerdem gibt es noch eine kleine Population an Seeadlern (Haliaeetus albicilla) in diesem Gebiet.An diesem Tag lag unser Fokus allerdings nur auf den Nestern des Kaiseradlers. Die Aufgabe bestand darin, den Bestand an Eiern in allen Nestern zu überprüfen, zu dokumentieren und anschließend abzuwarten, dass das Weibchen wieder zu ihrem Nest zurückkehrt. Es wurden zwei Gruppen gebildet. Gruppe Nr. 1 hatte die Aufgabe die Eier im Nest zu zählen. Dafür mussten wir (zum Glück) nicht etwa auf den Baum klettern, sondern bedienten uns modernster Technik in Form einer Drohne. Die zweite Gruppe beobachtete aus einer Entfernung von ca. 800 m das Nest per Fernglas und dokumentierte minutengenau, wann das Weibchen das Nest verließ und wann es, nachdem die Drohne wieder weg war, zu ihren Eiern zurückgekehrt war. Das konnte mal nur 15 Minuten dauern, mal mehrere Stunden. Zum Glück war ich in der ersten Gruppe. ;)Im Durchschnitt legen Kaiseradler 1-3 Eier. Bei unseren Nestern waren es meistens drei, also ein ziemlich guter Durchschnitt. Die kommende Kaiseradlergeneration ist somit gesichert. Bis wir die zehn Nester alle abgeklappert hatten, dauerte es eine Weile. Wir fuhren über endlose Felder und durch Niemandsland, wo sich unsere Wege immer wieder mit denen von Fasanen, Feldhasen und Rehen (ich habe noch nie an einem Tag so viele Rehe gesehen) kreuzten. Alles in allem ein sehr interessanter, tierreicher Tag, beendet natürlich mit einem obligatorischem Kaffee.
Tovább olvasom