Tard - Pokol-oldal

Jelzés:
piros T
Kiinduló pont:Cserépfalu központjában található a tanösvény kiindulópontja

Állomások száma:20
LeírásA Cserépfalu központjából induló és ugyanoda visszakötő tanösvényt két részletben és mindkét irányból be lehet járni. A Millenniumi kilátótól (Kisamerika, Berezdaljai pincesor) indulva a Perpáctól északra lévő Ökörütő-völgyön át a Hór-völgybe lehet jutni, ott déli irányba fordulva térhetünk vissza Cserépfaluba. A tanösvény Cserépfalu kulturális nevezetességeit (barlanglakások, mészégetés), valamint a Bükkalja és a Déli-Bükk földtani, biológiai és őstörténeti (Suba-lyuk) értékeit, a Bükkalját felépítő riolittufa keletkezését (miocén vulkanizmus), különleges felszínformáit - egyben kultúrtörténeti különlegességeit -, a kaptárköveket (Ördögtorony), a mészkőtérszín képződményeit (Bervai Mészkő geológiai alapszelvénye, jégkori sziklaformák, barlangok), a területet borító fás legelőket, hegyi réteket, a gyertyános tölgyeseket, szurdokerdőket, a melegkedvelő tölgyeseket és a karsztbokorerdők élővilágát és hazánk legjelentősebb ősemberlelőhelyét, a Suba-lyuk barlangot (1932. április 27-én innen kerültek elő a neandervölgyi csontmaradványai) mutatja be. A Subalyuk-barlang, Közép-Európa egyik legrégibb ősemberleletének helye. Itt találták meg a Neander-völgyi ősember hazai nyomait, egy felnőtt nő és egy 3 éves gyermek csontjait. A későbbi ásatások során barlangi medve, oroszlán és hiéna csontmaradványai is előkerültek. A barlang nagyméretű, egy juhnyájat is képes befogadni.
Az Ördögtoronyhoz vezető tanösvényen – a Berezdi sétányon – találhatjuk a Kisamerikai-barlanglakásokat. Különös nevét a reformátusok ragasztották rá gúnyból, utalva arra, hogy amíg a falu gazdagabb lakói a világgazdasági válság idején Amerikába vándoroltak ki, addig a szegények tufa-falba ásták lakásaikat, így csak „Kisamerikáig” jutottak.
A tanösvény állomásai:1. Berezd-oldal: kilátópont2. Berezd-oldal: közetfeltárás3. "Kisamerika"4. Berezdaljai pincesor5. Mésztetői fás legelő6. Ördögcsúszda7. Ördögtorony-kaptárkő8. Mész-patak szurdoka9. Túrbucka10. Perpác-rét-hegyi legelő11. Víznyelő12. Hór-völgy közetei és felszíniformái13. Gyertyános-tölgyes14. Jégkori sziklaformák15. Törmeléklejtő erdő és szurdokerdő16. Bervai Mészkő geológiai alapszelvény17. Suba-lyuk18. Melegkedvelő növényzet19. Mészégetés20. Népi építészet

Védetté nyilvánítás: 1960
Terület: 4,8 ha

Cakó-tetőn a déli nagy sziklafal az I. sziklavonulat, amelynek aljában 20 db fülke sorakozik. Érdekessége a fülkéknek, hogy a hátlapjuk szélessége néhány centivel szinte minden esetben nagyobb, mint a külső peremé. Az 5. számú fülkének a hátlapmagassága is nagyobb, mint a nyilásáé, a boltozata nem lejt befelé, hanem emelkedik. Ennél a fülkénél furatok, lyukak is láthatók a keret mentén, ami a nyílás felső peremén duplán van kialakítva. Jó épségben maradt meg a 3. számú fülke is, körbe kerettel, a fedlap rögzítését szolgáló závárzat furataival. A 2. számú fülke egyike a néhány csúcsíves kiképzésű, gótikus formájú vakablaknak. Egy ehhez hasonló, csúcsíves boltozatú fülke látható a II. sziklán is. A kappadókiai tufatornyokat idéző, hármas csúcsú kaptárkövön 4 fülke van. A III. szikla egy kicsiny kőtömb, amelyen egy fülke található.A IV. sziklavonulat az elsőhöz hasonlóan fél és negyed kúppalástokkal, hasadékokkal és kannelurákkal tagolt hatalmas sziklafal, melyen 11 fülkét találunk. A 10. számú megközelíthetetlen helyen, egy a vonulattól hasadékkal elkülönülő sziklatorony tetején látható, a többség azonban a talajszinthez közel lett kifaragva. Legnagyobbak a 8. és 9. számú fülkék.