Látogatható geotóp.
Ragács (salakkúp lávaárral): a Cseres-hegység egyik legjelentősebb vulkáni szerkezete. A 470 m t. f. magas csúcsot salakkúp alkotja összesült bombákkal, salakkal és lávafoszlányokkal. Helyenként lyukacsos lávarétegekkel váltakoznak déli irányú dőléssel. A vulkáni bombák és foszlányok szintén lyukacsosak, ami a láva magas gáztartalmáról és a vulkánosság explozív jellegéről tanúskodik. Ezt már Jugovics L. (1944) is leszögezte, aki exhalációs kéményt és üregeket is említ innen. A salakkúpba néhány bazalttelér is belenyomult, melyek többé-kevésbé kipreparálódtak a környező tufából. Egyikük az egyik csúcsot képezi, a másik pedig 1-2 m szélességben és 17 m magasságban emelkedik ki az északnyugati lejtőn. A ragácsi tűzhányóból déli irányban 3 km hosszú lávaár ömlött a felszínre. Egymás felett két lávaár különböztethető meg, amelyet a felszínen10-15 m magas ugrás jelez. A ragácsi kőbányában található bombákból feltételezhető, hogy ezek a idősebb Békástó kráterének idősebb tufagyűrűjének maradványai, a lávaár tehát ezt folyta körül, részlegesen talán a saját kráterfalát is (Gaál 1999, de Konečný és koll. 2004 az eredeti krátert a jelenlegi csúcstól északra feltételezi). A lávaár túlnyomórészt pados elválású bazaltját több kőbánya is feltárja. A bazalt radiometrikus kora 1,39 ± 0,19 millió év (Balogh, Mihaliková és Vass 1981).