Garáb

Felsőtárkány – Barát-réti Tanösvény

A Barát-réti Tanösvény Felsőtárkány község északkeleti szélén lévő Tárkányi-tó partjáról, a BNPI Nyugati Kapu Látogató Központja mellől indul. A fehér alapon kék átlóval jelzett út az Oldal-völgy torkolatáig a sárga jelzésű turistaúttal közös nyomvonalon vezet, majd áttér a 2505-ös műút túloldalára, s a karthauzi kolostorromtól egy meredek ösvényen közelíti meg a Lök-bérc oldalában előbukkanó sziklavonulatot, a Bujdosó-kőt, ahol a környező jura kori agyagpala- és radiolaritsszletekbe ékelődve meredek mészkősziklafalak magasodnak a hársas kőrises sziklaerdő fölé.Innen a Z jelzésű turistaúton lehet visszajutni a településre. A teljes táv 6.5 km, Időigény:3 óra.

Állomások: Barát-völgy, Noszvaji-lápa, Barát-réti kolostorrom, Bujdosó-kő.

A tanösvény a hajdani tölgyesek, cseresek maradványait és a kiirtásuk nyomán keletkezett legelők növény és állatvilágát mutatja be.

Szarvaskői Geológiai Tanösvény

A település központjából induló, 9 km hosszúságú körúton földtani és felszínalaktani érdekességekkel, jura korú palából, valamint tenger alatti vulkáni kitörések bazaltjából és az egykori tengerfenék üledékeiben megrekedt gabbróból felépülő terület szép feltárásaival találkozhatunk.

A falutól délre kijelölt körút érinti a Hegyes-kő-dűlő miocén kagylós homok-feltárását, a Denevér-tárót (wehrlit-test) és a Tó-bérci kőfejtőt. Ez utóbbi földtani bemutatóhely ismertetőtáblája a mintegy 166 millió évvel ezelőtt, a középső-jurában keletkezett mélytengeri üledék összletbe nyomult gabbró-intrúziót mutatja be. A 6., 7., 8. és 9. állomáspontok az Eger-patak szurdokvölgyének jellegzetes kőzet-feltárásait (agyagpala, diabáz, mélytengeri párnaláva) mutatják be, a 10. állomás a 13. században épült szarvaskői várból nyíló panorámára hívja fel a figyelmet. A 11. állomás ismertetőtáblája az Akasztó-hegy szilikát sziklagyepének élővilágát szemlélteti.

A nyolc állomást érintő útvonal érdekessége, hogy bejárásával egy 16-17 millió éve elkezdődött, mintegy 5 millió év hosszúságú, földtörténeti szempontból mozgalmas időszak során bekövetkezett háromszori tengerelöntés üledékes kőzetei (a Garábi Slír Formációtól a Tinnyei Formációig) és szintén három vulkáni működési szakasz során keletkezett vulkanitok ismerhetők meg.