Fehérhátú fakopáncs

Kevés olyan madárfaj él hazánkban, mely igazán jól tudja jelezni az erdők jó természetességi állapotát, de a fehérhátú fakopáncs kétségkívül ilyen faj.

Igényli az idős erdőket, a holtfa nagy mennyiségét és nagyon kedveli az elegyfák jelenlétét is az erdőkben. Ezek az elemek mind a természetes, természetszerű erdők jellemzői. Tehát ha túráink során fehérhátú fakopánccsal találkozunk, akkor megnyugodhatunk, hogy egy természetes, jó állapotú erdőben járunk? Ennyire azért nem egyszerű a képlet, de ismerjük meg kissé jobban ezt a nagyszerű madárfajt, hogy jobban megérthessük ezt a problémakört is.

A fehérhátú fakopáncs hazánkban a középhegységi erdőkhöz kötődő madárfaj. Hazai állománynagyságát jelenleg 480-800 párra becsülik, ezzel Magyarország legritkább harkálya. Legnagyobb állományai az Északi-középhegységben vannak, főként a Börzsöny, a Mátra, a Bükk, az Aggteleki-karszt, és a Zemplén területén. Ebből fakadóan Igazgatóságunkra is fontos szerep hárul e faj megőrzése szempontjából.

Jellemzően a 400 méter feletti, gyertyános-tölgyes, és bükkös erdőtársulások lakója. Igazi specialista madárfaj, a hazai harkályok közül minden szempontból a legkülönlegesebb. Az erdőben a megfelelő mennyiségű holtfa megléte esszenciális számára, táplálékát ugyanis szinte kizárólag ezekből szerzi meg. Az álló és földön fekvő holtfákat egyaránt előszeretettel hasznosítja, ugyanis ezekben számtalan rovarfaj lárvája fejlődik, például cincéreké, bíborbogaraké, szúvaké és darazsaké. Odúját is szinte mindig holt, vagy elhaló félben lévő fákban készíti el. Az idős fák megléte is nagyon fontos számára, ezeken is sok elszáradó gally keletkezik évről évre, melyek szintén alkalmas táplálkozóhelyek madarunknak. Gyakran figyelhetjük meg azt is, hogy elegyfákon is táplálkozik, így sokszor égeren, rezgő nyáron, nyíren.

A fehérhátú fakopáncs által kedvelt gyertyános-tölgyes és bükkös erdőtársulások kiterjedése hazánkban viszonylag nagy. Ebből azt a következtetést vonhatnánk le, hogy a fehérhátú fakopáncsnak viszonylag gyakori madárfajnak kellene lennie Magyarországon. Sajnos, ez azonban nem így van, fent már említett állománynagysága igen szerénynek mondható, ráadásul természetvédelmi helyzete sem megnyugtató. A Dunántúl több pontjáról, így a Zalai-dombságból, a Gerecséből, a Vértesből, a Visegrádi-hegységből és a Pilisből már kipusztult. Részben ezekből fakadóan fokozottan védett státuszt kapott e ritka harkályfaj.

De mi is okozza a problémát? Az általa kedvelt erdőtársulások kiterjedése valóban nagy, azonban az élőhelyek minőségét tekintve komoly hiányosságokat tapasztalunk. Mind a gyertyános-tölgyesek, mind a bükkösök gazdasági szempontból értékes faanyagot adnak, így sajnos szinte mindenütt gazdasági hasznosítás alatt állnak. A gazdasági erdőkre jellemző az egykorúság, az öreg fák rendkívül alacsony aránya, a holtfák és az elegyfák hiánya. Az emberi beavatkozások következtében tehát leromlottak a fehérhátú fakopáncs élőhelyei, így sokszor számára szuboptimális környezetben kell költésbe kezdenie, mely hosszú távon erősen kedvezőtlen az állományok stabilitása szempontjából. Nemzetközi szakirodalmi adatok is alátámasztják, hogy a számára legfontosabb élőhelyi változó, a holtfa mennyisége hazai élőhelyein nagyon kevés. Egy másik kiemelt probléma, hogy a fehérhátú fakopáncs élőhelyei izoláltak. Mivel nem képes nagy elmozdulásra, így nem tud az egyes hegységeink között átmozogni. Ez a szubpopulációk hosszú távú fennmaradása szempontjából kritikus pont, hiszen nincs lehetőség új egyedek bevándorlására, s ezzel a génállomány frissítésére. Az izoláltság sajnos jelentős veszélyeztető tényező a Bükk és a Mátra területén élő állomány esetében is. Kiemelten fontos, hogy a populációk méretét a kihalási küszöb (az a kritikus populációméret, amely alatt az adott populáció kipusztul) fölött tartsuk, hiszen az alatt, az eltűnt dunántúli populációkhoz hasonlóan, innen is eltűnhet a faj. Összességében tehát a földrajzi izoláció az erdőkre nehezedő gazdasági nyomással kombinálva súlyos veszélyt jelent a faj hazai állományaira.

Mit is tehetünk e faj megőrzése érdekében? Élőhelyein rendkívül fontos lenne nagy kiterjedésben felhagyni az erdőgazdálkodással, egyedül ez garantálhatná teljes mértékben állományainak megmaradását. Emellett olyan erdőgazdálkodási módszereket kell alkalmazni, melyek biztosítják a folyamatos erdőborítást, s emellett a fehérhátú fakopáncs számára szükséges erdei színezőelemek meglétét. Igazgatóságunk is aktívan részt vesz a faj védelmében, élőhelyein igyekszünk elérni, hogy minél nagyobb hagyásfacsoportok maradjanak érintetlenül, valamint hogy a kíméletesebb erdőgazdálkodási módszerek kerüljenek előtérbe. A gazdálkodókkal történő közös fahasználati jelölések során arra törekszünk, hogy minél több holtfa, idős faegyed, és elegyfa maradhasson meg az erdőkben. Ezekkel mind hozzájárulunk a faj populációinak megmaradásához.

A fehérhátú fakopáncs védelme más szempontból is fontos! Úgynevezett esernyőfajról van szó, azaz védelmével számtalan más állat- és növényfaj védelme is megvalósul. Gondoljunk csak bele, ahol van fehérhátú fakopáncs, ott van elegyfa és holtfa. Ahol van elegyfa és holtfa, ott jelen vannak az ezekhez kötődő specialista rovarfajok százai is. Ahol a rovarfajok nagy mennyiségben megtalálhatók, ott a velük táplálkozó számtalan kétéltű, madár, emlős stb. is megjelenik. Egyszóval a biológiai sokféleség igen magas szintje valósul meg.

Emellett a fehérhátú fakopáncs kiváló indikátor faj. Jelenlétével vagy hiányával jelzi, hogy milyen állapotban van egy erdő. A jó természetességi állapotnak örvendő erdők – azaz a fehérhátú fakopáncs élőhelyei – igen fontos szereppel bírnak az ökológiai rendszerben. Ezek ugyanis a különböző ökoszisztéma szolgáltatásokat lényegesen magasabb szinten képesek nyújtani, mint a gazdaságilag kezelt erdők. Ilyen ökoszisztéma szolgáltatások például a talajvédelem, a levegővédelem, a kiegyensúlyozott klíma megteremtése, a biológiai sokféleség fenntartása.

A holt faanyagban gazdag erdők a fehérhátú fakopáncs igazi élőhelyei

Bízunk benne, hogy a hazai fehérhátú fakopáncs állományait és élőhelyeit érő folyamatos negatív hatásokat sikerül mérsékelnünk, és e nagyszerű faj védelme garantálva lesz!

Kapcsolódó

1 Vorstellung / Introduction

1 Vorstellung / Introduction

2023.04.19. 13:59
Ronja:Jó napot! Mein Name ist Ronja Köhler und ich bin 19 Jahre alt. Meine Heimat ist Lübeck eine Stadt im Norden von Deutschland in der Nähe der Ostsee. In meiner Freizeit war ich schon immer gerne in der Natur, an manchen Tagen um meine Gedanken während eines Spazierganges zu ordnen, an anderen um bei Baumpflanz und Müllsammel Aktionen teilzunehmen. Weil die Natur für mich gleichzeitig ein Ort zur Entspannung und ein Ort zum Lernen darstellt, habe ich mich entschieden mich bei Kulturweit für einen Naturfreiwilligendienst zu bewerben. Meine Hoffnung war es gleichzeitig in der Natur zu sein und mehr über die Bio und Geodiversität unserer Erde zu erfahren, außerdem wollte ich gerne etwas zurück geben für all das was wir von der Natur bekommen.Über die Unesco-Komission wurden Marei und ich dann in den Bükk Nationalpark geschickt und so haben wir die einmalige Möglichkeit bekommen ein halbes Jahr in Ungarn zu verbringen. Hier lernen wir nicht nur die Natur auf vielfältige Weise zu betrachten, wir versuchen uns an einer neuen Sprache und dürfen ganz viele neue Menschen kennenlernen, aber auch uns selbst lernen wir von einer neuen Seite kennen. Nach dem halben Jahr hier in Ungarn möchte ich gerne ein weiteres halbes Jahr arbeiten und Reisen. Mich interessiert es sehr verschiedene Länder kennenzulernen, neue Menschen zu treffen und verschiedene Ökosysteme verstehen zu lernen. Nach einem Jahr des Lernen, Reisens und neue Eindrücke sammeln, möchte ich zum Wintersemester diesen Jahres anfangen zu studieren. Momentan interessiere ich mich mich sehr für Soziologie, Psychologie und Politikwissenschaften. In den nachfolgenden Artikeln versuchen wir einen kleinen Einblick in unsere Erfahrungen zu geben und ein paar Eindrücke zu teilen uns ist es sehr wichtig darauf aufmerksam zu machen, dass es sich hier um individuelle Berichte handelt, welche nur unsere subjektive Wahrnehmung wiederspiegeln. Viel Spaß beim Lesen !
Tovább olvasom
2023/1 2. The first few days

2023/1 2. The first few days

2023.04.19. 14:37
Am 14. Maerz stieg ich ins Flugzeug in Richtung Budapest. Natürlich war ich ziemlich aufgeregt und gespannt. Ich war vorher noch nie in Ungarn. Wie werden die Leute dort sein und wie wird meine neue Heimatstadt aussehen? Was wird mich im Bükk-Region Geopark erwarten? Fragen über Fragen…Glücklicherweise wurde ich von Balázs am Flughafen abgeholt und meine Aufregung legte sich etwas nach dem herzlichen Empfang. Auf dem Weg in die Wohnung machten wir sogar noch einen Zwischenstopp bei Aldi, da am 15. Maerz ein Feiertag in Ungarn ist (Gedenktag der Revolution von 1848) und die Geschaefte geschlossen hatten.Ich nutzte den freien Tag direkt, um etwas die Innenstadt zu erkunden. Dort habe ich den Dobó-István-Platz, das Rathaus, sowie die Basilika gesehen. Erster Eindruck? Hier laessts sich aushalten!Am Samstag hat mich Balázs und sein Vater auf eine Wanderung im nahegelegenen Aggtelek Nationalpark eingeladen. Wir marschierten im Wald 15 km entlang der slowakischen Grenze von Aggtelek in Richtung Gömörszőlős. Kurz vor unserem Ziel wurden wir noch mit einem schönen weitlaeufigen Ausblick belohnt. Dort konnten wir bis zum Mátra-Gebirge sehen! In Gömörszőlős, wo es unter Anderem ein ökologisches Ausbildungszentrum gibt, haben wir dann zusammen noch zu Abend gegessen (Ungarische Gulaschsuppe) und den Abend mit einem Kartenspiel ausklingen lassen (auf ungarisch gar nicht so einfach ;) ) Es war ein sehr schöner Tag, vor allem, da ich von allen Teilnehmern herzlich empfangen und direkt in die Gemeinschaft aufgenommen wurde.Am Sonntag stand dann die Besichtung der Burg von Eger an. Von dort hat man einen guten Ausblick über die Stadt. Im Keller der Burg befindet sich eine Ausstellung zu einer der grössten Waffensammlung in Ungarn und es kann das ehemalige Verlies besichtigt werden. Für Geschichtsinteressierte sehr interessant!
Tovább olvasom