Bélapátfalvai ciszterci apátság és műemléki környezete (keménycserépgyár)

Kérjük görgess

A honfoglalást követően az Eger-patak forrásvidékén a Bél nemzetség telepedett meg. A terület a 13. században is a nemzetség birtokában volt, ezt igazolja IV. Béla király 1261-ben kelt oklevele, amely szerint a Szent István által alapított egri püspökség birtokai határosak a béli nemesek földjével. A Nagyboldogasszony tiszteletére felszentelt bélháromkúti apátságot ciszterci szerzetesek alapították 1232-ben. A hagyomány szerint1241-ben a vesztes muhi csata után menekülő IV. Béla királyt itt érte be egy üldöző tatár csapat, azonban sikerült elmenekülnie. A monostor a középkorban búcsújáró hely volt. A szerzetesek török fenyegetés hatásra elhagyták a monostort, ami a 16. század közepén elnéptelenedett és rommá vált, csak a templom falai maradtak épek. A templom épületét a 18. században helyreállították, azonban formája, alaprajza, arányai megőrizték a középkori állapotot. A Bél-kő lábánál, az egykori monostor területén három forrás fakad, vizüknek gyógyító erőt tulajdonítottak a pogány időkben és a kereszténység felvétele után is.
3346 Bélapátfalva Bélapátfalva, Kőalja dűlő

Kapcsolódó